Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Patkóné Kéringer Mária: Pest megye és az 1838. évi árvíz

ség érte azokat a mesterembereket, akik nagy tételben tároltak fát telephelyeiken. Sorban érkeztek a panaszos levelek a megyéhez, melyekben ezen jogos tulajdonukat követelték vissza azoktól a helységektől, ahol ezeket partra vetette a víz, de megtalálóik vonakodtak visszaadni azt. A megye ezt az áldatlan állapotot igyekezett rendezni akkor, amikor utasították a községek elöljáróit, hogy az ilyen megtalált fákat,- de egyéb eszközöket is - gyűjtsék össze, és tudassák ezt a szolgabírákkal.

Abban az esetben, ha gazdáik a fákat megkülönböztető jelekkel tárolták, egyszerűbb volt a helyzet, mivel igazolt tulajdonosaik visszakaphatták. így volt pl. azokban az esetekben, amikor a solti részekre lesodort rönköket visz- szakapták pesti tulajdonosaik.^ Nem volt szerencséjük viszont a bogdányi e- lo*ljáróknak, akik a dunakeszieket perelték "sok öl fáik miatt" amit az "Oskola ház építéséhez" szántak, de a víz elvitte.Az áradás által elsodort e- gyéb talált tárgyak sorsáról nincs adatunk. Feltételezhető, hogy megtalálóik hasznosították azokat.

A kárösszeírásokkal végezve döntött a megye az adócsökkentéssel kapcsolatos kérdésekről. Számtalan helység kérvényezte rovásai számának mérséklését. így pl. a szentendrei szőlőtulajdonosok folyamodtak ezen kéréssel a megyéhez. Püspök- és Káptalan Vác lakói hasonló esedező levelet juttattak el az alispánhoz.^ Adójuk elengedését szorgalmazták az árvíz által nem érintett zsámbéki, toki, perbáli, tinnyei, budakeszi, pátyi és budaörsi tanácsok is, különböző indokokra hivatkozva.*^® Az érdi károsultaknak kérelmükre a háziadót el is engedték.^ A sok panaszos levél minden esetre arra késztette a megyét, hogy a rovások megállapított számát vizsgálják felül /2. táblázat/. Megállapítható azonban, hogy a károkhoz képest töredék az az adócsökkentés, amit az adózók remélhettek.

A károk helyreállításával, valamint.a vetések pótlásával egyidőben nem kevésbé fontos feladat volt a tönkrement gátak helyreállítása, illetve újak építése. Gr. Lónyay János királyi biztos már március 24-én levelet írt Pest megye alispánjához, melyben tájékoztatta, hogy az ez irányú munkálatok vezetésével megbízták Vásárhelyi Pál vízmérnököt. Utasította továbbá a megyét,

hogy minden segítséget és támogatást adjon meg, valamint biztosítsa a szük50

séges munkáskezet. A válaszban Dubraviczky alispán olyan feltétellel tett erre ígéretet, hogy a vetés ideje alatt az embereket és a szekereket nem vihetik el.

254