Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Patkóné Kéringer Mária: Pest megye és az 1838. évi árvíz
Az árvízkárosultak pillanatnyi felsegélyezésén túl szükség volt szélesebb körű támogatásra is. A főherceg nádori országszerte "Aláírási iveket" bo- csájtott ki "azon gyászos következmények enyhítésére, mellyeket a Duna eddig nem látott árja Pesten és Budán "s ’a folyam partjain fekvő több helységben tett pusztítások által okozott...". Az adományok gyűjtésére "felelős Válasz- tottságot" neveztek ki, amely "egy elnökbül, egy Pest vármegyei, egy Buda 's egy Pest városi személyből /kik mindnyájan Nádor ő Cs.K. Főhercegsége által fognak kineveztetni/, továbbá 'a pesti és budai asszony-egyesületek két ti- toknokábul és hét..." később választandó személyből állt.^® Március 20-án a Helytartótanács Pest megyét is felszólította levélben az adakozásra Pest és Buda lakói számára. A megye vezetői nehéz helyzetbe kerültek, hiszen sok segítséget kaptak egyébként a Tanácstól, de most végül is a kérést elutasították. "... A Duna árjának ezen évben hallatlan magassága és kiterjedése nem tsak a két városban hanem a Pest, Pilisi és Solthyi, valamint a Váczi járásokban is rémitő pusztításokat okozván, számtalan lakosoknak verejtékkel és hosszas fáradozással szerzett javait eirabiotta, sőt több helységeket tsak nem egészen elpusztított, ezen köznyomorúságban az elpusztult Lakosoknak nem tsak pillanatnyi szükségükről, hanem további jövendőbéli sorsokról is szükséges gondoskodni, hogy azok, akik életöket az árviz veszedelmétől kiragadni szerencsének valának az Ínség és nyomorúság áldozatván ne O 1 legyenek."J Lássuk tehát mit tett a megye ezen "megható", gondoskodó vélemény után? A károk összeírására a megyében egy deputációt neveztek ki.. Ennek feladata volt, hogy összeírja a károkat, azon kérdőpontok alapján, amelyeket "előle- gesen" össze kellett állítaniok. Itt zsinórmértékül a kárvallottak - önkéntességi alapon történő - kárbevallása volt. Meg kellett tudniok, hány gyermeke volt a károsultnak, tehetős volt-e, mennyit tudott megmenteni javaiból, hány háza volt, igyekvő, szorgalmatos gazda volt-e? Az adatokat részben az összeír- taktól, részben a szomszédoktól, valamint a helység vezetőitől kellett beszerezni. A tehetősek nevét fel lehetett venni a jegyzékbe, de a pénz kiosztásánál nem lehetett figyelembe venni őket. A kártérítés kiosztásának elsődleges szempontja volt, hogy a károsult "önön erejéből" tud-e magán segíteni.^ A pénzbeni adományoknak két csoportját lehetett meghatározni. Az egyik a személyeknek, ill. helységeknek szóló juttatás. Ezeket a megye - határozat alapján - külön kezelte, és rögtön az illetékes szolgabírához juttatta el szétosztásra. Albertfalva pl. 60 pesti mérő rozsot kapott, az élelmiszersegélyen túl "... esmételten átutazó asszonyság 15 pengő forintokat adott" ugyanitt. 250
