Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata
megye az árszabás pengó'pénzben való végrehajtására, az évek óta - gyakorlatilag 1832 óta - változatlan bérarányok megváltoztatására került sor. /Nem kizártak természetesen az átszámítási problémák sem - talán ez a magyarázata a cserepezők illetve a már 1837-ben is pengő pénzben limitált mesterbérek furcsa alakulásának./ A másik magyarázati lehetőség viszont az árvizet követő sajátos építőipari konjunktúrából adódhat ti. feltételezhető, hogy az egyszerűbb házak építéséhez szükséges kevésbé kvalifikált szakemberek iránt sokkal inkább megnőtt a kereslet, mint az elsősorban úri házak, középületek építésénél alkalmazott mesterek, pallérok és cserepezők iránt. Még egy árfajta alakulásáról kell szót ejtenünk: az ingatlanárakéról. Sajnos, erre vonatkozó adataink nagyon töredékesek. A kevésből is arra következtethetünk azonban, hogy az ingatlanok értéke és ára erősen felfelé ívelő tendenciát mutat. ^ Nem egyértelmű viszont az, hogy ez az áremelkedés az árvíz pusztításainak következménye. A népességadatokból látható ugyanis, hogy Pest-Buda lakosságának száma már a XVIII. század végétől nagy ütemben növekszik s a város gyorsan terjeszkedik. Biztos, hogy ezeket a tendenciákat növekvő ingatlanárak kísérik. Nem lehetetlen, sőt nagyon valószínű azonban, hogy az árvíz azt a növekedési trendet felerősítette. Az viszont biztos, hogy a ház- és lakásbérek a kínálat szűkössége miatt ugrásszerűen megemelkedtek.Az egykorú titkosrendőri jelentések be is számolnak arról, hogy a lakáspiac változása meglehetősen kiélezte a bérleti díjak emelésére törekvő háziurak és a bérletre szoruló lakosok közötti érdekellen. , 51/ teteket. Ágazatok szerint nézve az árvíz meglehetősen szelektív hatást gyakorolt Pest-Buda gazdasági életére. A főváros mezőgazdaságának döntő részét a budai hegyekben illetve Kőbányán folytatott szőlőművelés tette ki, melyet fekvése miatt az árvíz nem érinthetett. Rosszabbul járt viszont a kereskedelem. Március 19-én kezdődött volna a szokásos pesti József-napi országos vásár, melyet a katasztrófa miatt természetesen nem tartottak meg. Ennél talán nagyobb bajt jelentett azonban, hogy a felhalmozott áruk jelentős részét tönkretette vagy elsodorta a Duna vize. Egykorú becslések szerint a kereskedők és iparosok árui ban keletkezett károk nagysága Pesten kb. öt millió váltó forintot tett ki, 52/ Budán és Óbudán pedig több mint fél milliót. Ráadásul az adatokból nem egyértelmű, hogy azok magukban foglalják-e a nem pesti illetőségű, vásárra ideérkezett idegenek kárait is, vagy sem. Az áruk elpusztulása nem pusztán azért volt baj, mert kialakult biztosítá si hálózat hiányában nagy anyagi károkat jelentett, hanem mert a pesti kereskedők jelentős része szinte állandóan tőkehiánnyal küzdött, tartalékai alig 25
