Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata
voltak. Sokuknak már a vásár elhalasztása Is problémát okozott, mivel pénzüket nagyrészt áruba fektették. Ferenczy István szobrász testvérének írott levelében méltatlankodva jegyzi meg, hogy a katasztrófa erkölcsi károkat is okozott a pesti kereskedelemnek, mert "micsoda kereskedő város az, ahol a kereskedő egyik vásárról a másikig el nem halaszthatja portékája eladását anélkül, . . 1 h 53/ hogy ne veszelyeztesse . Az árvíz iparra gyakorolt hatása szintén meglehetősen vegyes volt. Először is többszáz iparos műhelye, szerszám- és anyagkészlete károsodott, sokan, főképp a külvárosokban teljes vagyonukat elvesztették. Többen elvéreztek az újjáépítés során felvett kölcsönök miatti eladósodásban is. A negyvenes é- vek sorozatos rossz termései következtében a földművelésből élő paraszti és nemesi rétegek vásárlóereje jelentős mértékben csökkent, így a nem kielégítő üzletmenet miatt számos iparos adósságaitól soha nem tudott teljesen megsza- 54/ badulni. Azoknak a szakmáknak a számára viszont, melyek a város újjáépítésének konjukturájába tudtak bekapcsolódni, a katasztrófa feltételezhetőleg még haszonnal is járt, különösen akkor, ha nem szenvedtek túl nagy árvízkárokat. A túlkereslet következtében mód nyílt az árak nagymértékű felemelésére,a spekulációra is.55/ Bár közvetlen forrásunk az egyes iparágak helyzetére nincs, az építőipari konjunktúrát a már említett bér és áremelkedéseken túlmenően jól mutatják az újjáépítés adatai. Annak ellenére, hogy április 1-től május 14-ig építési tilalom volta nádor rendeletére - a pesti Szépítő Bizottmány felülvizsgáltatta a sérült épületeket, hogy a helyreállítás szakszerűségét biztosítsa -, már az év végére 1187 házat, - vagyis a károsodott épületek több, mint harmadát rendbehoztak Pesten. A konjunktúra idevonzott egy sor külföldi és vidéki építőmunkást , de részt vett az építkezésekben a katonaság szakembergárdája is: utászok, katonaként szolgáló ácsok és kőművesek. 75 házat teljesen a katonaság épített fel s a katonák egy része napszámosként, kőbányászként is 58/ dolgozott. Az építkezési konjunktúra hullámát jól mutatja Hild József és Pollack Mihály építkezéseinek illetve a kért építési engedélyek számának alakulása 1837-1841 között /11—12. táblák/ Hild adatai azt is érzékeltetik, ho- gyani változott meg 1838-1839-ben az építkezési tevékenység jellege, az épített objektumok összetétele, majd hogyan rendeződött vissza mindez a negyvenes évek derekán. Az ismert építési engedélyek számát az irodalom gyakran tévesen az építkezésekével azonosítja, holott azok tényleges mennyisége meghaladta az engedélykérésekét. Mint az előbb említettük 1838-ból például 1187 helyreállításról tudunk, de csak 457 építési engedélyt ismerünk. Lehet,hogy 26
