Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Bácskai Vera: Társadalmi változások Pesten az 1830-1840-es években
gével már az ország legnagyobb városává emelkedett. Ez időben azonban csak 10 000 fővel haladta meg a második helyen álló Debrecen lakosainak számát; 20 év múltán,a forradalom előestéjén több mint 100 000 főnyi lakossága csaknem kétszerese volt a debreceninek és európai léptékben is a nagyvárosok sorába lépett. A lélekösszeírások megközelítő pontosságú, évenként változó megbízhatóin1'^'' ságú adatai alapján megállapítható, hogy a rohamos növekedés a 19. század el- ső felében indult meg. Az 1787 és 1804 közötti 17 százalékos szaporulat még nem volt kiugró értékű; csak 2 százalékkal haladta meg Szeged lakosságának azonos időszakban bekövetkezett gyarapodását. 1804 és 1827 között a lakosság száma több mint kétszeresére nőtt, míg a többi város közül , amelyek a század elején Pesthez hasonlóan 20 000-nél népesebbek voltak, Debrecen és Pozsony népessége csak 62-69 százalékkal, a többieké pedig ennél kisebb mértékben gyarapodott. Az 1830-as-40-es években Pest népessége 76 százalékkal nőtt, míg a következő legmagasabb érték, Buda népességnövekedése csak 35 százalék volt; a többieké 3 és 21 százalék között mozgott. Pest növekedési üteme tehát a magyarországi városok között egyedülállóan nagy volt, s egyedül e város lakosságszáma haladta meg a korabeli nagyvárosi küszöbértéknek tekinthető százezres lélekszámút. A növekedés üteme a fél évszázad folyamán természetesen nem volt egyenletes. Ha a kisebb ingadozások esetenként a lélekösszeírások pontatlanságának is tulajdoníthatók, az adatsorok azt bizonyítják, hogy a növekedés üteme az 1820-as évek végén lelassult. A korábbi évtizedenkénti 30-33 százalékos növekedés 1827/28 és 1835/36 között 10-14 százalékra csökkent, majd a 30-as évek második felét is meghaladó 43 százalékos növekedés mutatkozik. Buda népességszámára csak az egyházi sematizmusokból meríthető adatok,-- am elyek Pestnél jóval csekélyebb, de nem "jelentéktelen növekedést tükröznek. 1804 és 1846 között a lakosság csaknem duplájára nőtt - Pesten viszont csaknem négyszeresére - égy úgy tűnik, hogy növekedése az 1810-es években volt a legnagyobb arányú. A gyarapodás már az 1820-as évek elején lelassult, és az 1330-as évek végéig a népességszám lényegében stagnált. Az 1840-es éveket itt is korábbi évtizedeknél nagyobb méretű - de a pestitől jócskán elmaradó - 9-12 százalékos növekedés jellemzi. A népességnövekedés tekintetében tehát az árvíz utáni évtized mindkét városban, ha különböző mértékben is, meghatározó volt. A növekedés fő forrása természetesen, mint minden korabeli nagyvárosban a bevándorlás volt, pontosabban a növekedés a be- és elvándorlás mérlegétől függött. A természetes szaporulatról nem rendelkezünk megbízható adatokkal, csupán Pesten maradtak fenn az 1820-as évektől a nemtelenek összeírásaiban 200
