Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)
A másik, fontosnak tűnő kérdés: eredményezett-e lényeges változást az árvíz és annak pusztítása, az ezt követő társadalmi mozgás a helyi lakosság foglalkozási-, vagyoni összetételében, rétegeződésében. Ahhoz, hogy e kérdésben tisztábban láthassunk, elsőként tekintsük át, milyen nagyságrendű és jellegű telekátruházások történtek az árvíz körüli időszakban. 39. tábla Az ingatlanátruházások jellege és száma 1836-1840 között Újlak Országút ev csere eladás árverés öröklés ossz. csere eladás árverés öröklés ossz. 18367 9 1 1710 5 12 37 1837 1 7 6 9 2310 4 13 27 1838 3 11 13 18 4512 4 5 21 183911 7 9 27 2 5 5 6 18 18407 3 3 139 13 5 27 A hagyományos történetírási képben erősen él az a nézet, hogy az árvíz utat nyit a spekulációnak, ami - a dolog jellegéből következően - legerősebben, vagy esetleg kizárólag az ingatlanok átruházásában és az árak irreálisnak tűnő nagyságában^ lennének megfoghatók.Nos, az átírások száma az Országúton éppenséggel csökkenő tendenciájú, viszont Újlakon valóban megugrik a szám, éppen duplájára: az emelkedés azonban az árveréseket és az öröklési eseteket érinti jelentősen. Miután az előbbiek is az "örökös"-ként be- jegyzett háztulajdonosokat érinti, úgy tűnik, bezárúlt a kör: ennek az emelkedésnek nem lehetett az oka, hogy az "örökösök" saját házuk, lakásuk rendbe hozatala mellett egy/vagy éppen több/ ingatlan falújításához már nem /mindig/ rendelkeztek megfelelő tőkével, s ezért inkább elárverezték az általuk nem használt lakóházakat. Ugyanakkor,.ha belegondolunk, hogy ezek a házeladások 396, illetve 360 lakóházat magába ölelő területen történtek, számuk még így is igen alacsony. Persze, nem kizárható, hogy hosszabb időtávon át vizsgálva az eseményeket, egyértelműbb eredményre jutnánk, legalább is erre utal az a néhány példa, amikor az 1829-1841 között - 1838 mellett - még egyszer gazdát cserélt egy-egy ház, s így rövid időszakban tudjuk az á- rakat összehasonlítani. Az 1837 előtt vásárolt házak /ossz. 6 db/ az árvíz évében már csak töredék értéken keltek el, s az esetek felében az értékcsökkenés meghaladta a 20 %-ot is /pontosan 23, 40,illetve 56 százalék volt/. Ugyanakkor két, árvíz után vásárolt ház értéke a következő időszakban, szinte hónapok alatt emelkedett, egyik esetben 7, a másikban viszont már 80 %- 87 kai. Ezek az adatok azonban olyan hiányosak és szórványosak, hogy puszta rögzítésükön kívül többre nem vállalkozhatunk. 168
