Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata
Bár e kötet bibliográfiája terjedelmes irodalmat rögzít /és nem tartalmaz sok kisebb jelentőségű írást, aprónyomtatványt/, ezek túlnyomó többsége forrásnak számító egykorú kiadvány illetve újabb forrásközlés. Az érdemi fel, . 20/ dolgozások száma az 1938-ban megjelent jubileumi kötetet leszámítva meglehetősen csekély s a megjelent rövid írások többnyire az egymástól kölcsönzött - gyakran hibás - adatokat, eseményrészleteket ismétlik. Ráadásul az előbb felsorolt hatalmas levéltári forrásanyag szinte érintetlenül pihen másfél száz év óta. Csak a százéves évforduló környékén kapott némi figyelmet, feldolgozására az építészettörténeti adatok kivételével azonban soha nem került sor, 21/ mindössze az 1938. évi kiállítási tablókba került be kis töredéke. Bierbau- er Virgilt kivéve a jubileumi kötet szerzői sem használtak kutatásaik során levéltári anyagot. Tematikusán nézve a következők állapíthatók meg. Többé-kevésbé feltárt az árvíz eseménytörténete - 1938-ban Asztalos Miklós az árvíz eseményeire vonatkozó egykorú sajtót és irodalmat, Lászlóify Woldemár pedig a katasztrófa vízügyi történetét /mely Reitter Ferenc és Zawadowski Alfréd munkái révén kí22/ váló előzményekkel is rendelkezett/ feldolgozta. Magukhoz az eseményekhez sok újat már nem valószínű, hogy hozzá lehet tenni. Kaján Imre e kötetben megjelenő, a Duna-szabályozási pályázatról szóló tanulmányával együtt pedig alighanem az egykorú vízügyi kérdések története is feldolgozottnak tekinthető. Kevésbé kedvező a helyzet az árvízi katasztrófa többi vonatkozásával kapcsolatban. Az eseményeken és a vízügyi kérdéseken túlmenően jószerivel csak az építészettörténészek tollából láttak napvilágot a témára vonatkozó feldolgozások, többségük azonban munkája során elsősorban művészettörténeti szemponto23/ kát érvényesített, a gazdasági és társadalmi kérdéseket jórészt elhanyagolta. Az építőmunkások egykorú bér- és munkaügyi viszonyait pl. nem az építészettörténészek, hanem Bélay Vilmos tanulmányából ismerjük, utóbbi viszont szót sem 24/ ejtett az árvízről. ' Valójában azt sem tudjuk pontosan, hogy 1836 és 1851 között városrészenként hogyan alakult a pest-budai házak száma s csak találgatásokra, valamint ellenőrizhetetlen pontosságú egykorú adatokra vagyunk utalva az épületállomány árvíz utáni rekonstrukciójának méretét, ütemét illetően is. Szinte semmit nem tudunk az árvíz gazdaság- és társadalomtörténetéről. Még a károk pontos nagysága sincs világosan tisztázva. Anélkül, hogy a teljes irodalmon végigmennénk, csak az újabban megjelent írásokat vessük össze egymással: a Budapest története 3. kötete szerint a fővárosban 3089 ház dőlt ösz- sz, 151 ember halt meg, a kár 12 millió Ft, a Budapest Lexikon 3178 összedőlt 17
