Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata

házról és 153 áldozatról beszél, Rajna György ezzel szemben 3108 összedőlt házról, 438 halottról és 70 millió forintnyi kárról tud. /Megjegyzendő, hogy mind a három forrás összes itt idézett adata rossz!/ Gyakorlatilag ismeretlen az árvíz gazdasági hatása - nem tudjuk ténylegesen hogyan befolyásolta a főváros kereskedelmét, iparát, mezőgazdaságát, fogyasztását, munkaerőpiacát. Rendkívül házagosak az árvíz társadalmi hatásával kapcsolatos ismereteink. Schöpf-Merei Ágoston és Eckstein Frigyes egykorú írásai a demográ26 /

fiai és közegészségügyi hatásokat viszonylag jól feltárták ', ténylegesen

azonban az anyakönyveket, egészségügyi iratokat eddig igazában senki sem fog‘ 27/

ta vallatóra. Wesselényi Miklós elítélő megjegyzésein kívül keveset tudunk a hivatalos szervek működéséről - úgy tűnik, hogy erről csak a valóságnak kevéssé megfelelő torzkép maradt az utókorra. /E kérdésre később még visszatérünk./ Még ismeretlenebbek a katasztrófa kulturális-tudati hatásai, holott számos ennek elemzésére használható forrás - főként irodalomtörténeti érdekes- ségű levelezések, naplók és emlékiratok - már nyomtatásban is napvilágot Iá- tott. /És mennyi minden rejtőzhet még a levéltári iratok között!/ Bár a mos tani emlékkiállítás leíró katalógusa illetve Rajna György árvíztábla-kutatásai bizonyos előrelépést jelentenek, nem mondható kielégítőnek az árvíz ikonográfiái és tárgyi forrásainak feldolgozása sem.

De nemcsak az 1838. évi dunai árvíz részletei nem tisztázottak, nincs elhelyezve a katasztrófa a nagyobb történeti folyamatokban sem. A múlt század közepétől kezdve a történeti összefoglalók vagy meg sem említik,vagy Wesselényi

Miklós politikai szerepléséhez kapcsolva szánnak néhány sort Pest város pusz- 30/

tulásának. Csak az 1970-es évek két nagy várostörténeti munkája - a Budapest története 3. kötete illetve a Budapest Lexikon -próbálja az árvizet távlataiban is elhelyezni, de mivel ebben a kérdésben egyikük sem alapszik önálló kutatásokon, az eredmények a pontatlan adatok, a hiányzó összefüggések következtében kívánnivalót hagynak maguk után. Úgy gondoljuk azonban, hogy a tévedések és hibák egyenkénti helyreigazítása helyett jobb és helykímélőbb, ha összegezzük a jelenleg rendelkezésünkre álló ismereteket és megkíséreljük a katasztrófa felvázolását , felvetve egyúttal az árvízzel kapcsolatos megoldott és még megoldásra váró kérdéseket.

18