Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)
akik megélhetését nem közvetlenül a szőlő biztosította, hanem iparból, kereskedelemből, vagy esetleg bányajog-bérletből is származott jövedelmük. Ezért azután nem csodálkozhatunk, ha a vincellérként /is/ adózók száma olyan alacsony a birtokok számához képest /vö. 6. tábla!/ százaléka/ csak őstermeléssel foglalkozott. 7. tábla A vincellérként adózók összetétele más , s ezeknek is fele j övedelemalapjaik más jövedelemforrás figyelembe vételével /százalékban/ Új lak Országút nincs egyéb jövedelme 26,62 100.00 őstermelés (Ü.A.)^ 24,03 — ipar 40,91 — napszám 8,44 — összesen 100.00 100.00 N 154 114 Érdemes megfigyelni ugyanakkor, hogy a szőlőbirtokok aprózódása mellett a vincellérként adózók száma is csökken, s emelkedik a napszámosoké: 8. tábla A vincellérek és napszámosok számának változása 1822 és 1838 között index index vincellér (1822=100) napszámos (1822=100) 1822 1838 1822 1838 Új lak a) 212 141 67 83 164 196 b) 225 153 68 96 177 184 Országút 139 114 82 107 115 107 a) A "vincellér és napszámos" kettősfoglalkozásúak nélkül. b) A "vincellér és napszámos" kettősfoglalkozásúakkal együtt. Jelentősen csökken a vincellérként adózó szőlősgazdák száma, és - ha kisebb mértékben is, de - emelkedik a napszámosoké, s csak sejthetjük, hogy ennél jóval nagyobb mértékben a kapásoké. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy a szőlő- tulajdonos gazdák egyre kevesebbet foglalkoztak maguk a szőlővel,s annak megművelését alkalmi munkásokra bízták, maguk pedig iparos, vagy kereskedői tevékenységgel igyekeztek biztosabb életkörülményeket kialakítani családjuk számára . 138
