Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)
Feltehetően ugyanez a helyzet a többi mezőgazdasági művelésű ingatlannal (szántó,rét) és tulajdonosaikkal, is, ezek száma azonban csekély, össz- nagyságuk is alig harmada a szőlőkének. Ennek következtében az agrársűrűség magas, így ez sem segíthet jelentős mértékben a területek megélhetésében. (II. függelék) Sajnos, a városi mezőgazdaság történetének kutatása hiánya miatt jelenleg ennél mélyebb következtetésekre nem nyílik lehetőségünk. (Feldolgozásunkat is, nehezítette, hogy az adókönyek és a teleknyilvántartások 23 egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaznak.) A LAKOSSÁG FOGLALKOZÁSI ÖSSZETÉTELE A foglalkozási összetétel vizsgálatát tulajdonképpen már előző gondolatsorunkban megkezdtük, amikor a nemcsak mezőgazdasági jövedelemmel rendelkezőkről tettünk említést. 154 újlaki vincellérből 113 szerepelt ezek között, akiket viszont az alábbiakban nem tekintettünk kettős-, vagy többfoglalkozásúnak, több okból is: egyrészt, mert az Országúton ilyennel mindössze hat esetben találkoztunk, s ez az összehasonlíthatóságot komolyan megkérdőjelezte volna, másrészt azért, mert pontosan nem meghatározható, kinél jegyezték be egyáltalán a vincellérség tényét, hiszen 485 szőlőbirtokból csak 154-nél (31, 75%) találkoztunk vele, s a vincellérek ugyan fizettek jövedelemadót, de amennyiben más jövedelemforrásuk is volt, - úgy tűnik, hogy - csak azután adóztak, legalább is erre utalnak az adóösszegek. A kettős- és többfoglalkozású, azaz több jövedelemforrással bíró családok foglalkozási összetétele egyébként igen érdekes, de nem meglepő képet nyújt. (III. függelék) A többes foglalkozások túlnyomó részét az ipar és a kereskedelem tette ki, ennek mértéke azonban már a két városrészben sem azonos. Újlakon a különféle hivatali tisztségeket (törvényszéki ülnök, gyám, stb.) azok a többfoglal- kozásúak töltötték be, akiknek egyébként kereskedelmi joguk is volt, s emellett tekintélyesnek mondható mezőgazdasági ingatlanokkal, főként szőlőkkel bírtak. Az Országúton ugyanez szőkébb kört jelentett; tisztségük mellett egyet len jövedelemforrásról tudunk, s birtokaik is valamivel szegényebbek, mint az újlakiakéi. S bár az Országúton 20, Újlakon csak 16 kettősfoglalkozású adózó volt, a többfoglalkozásúak száma itt csak egy az újlaki 4-gyel szemben, azaz az érintett személyek /családok/ száma nem mutat lényeges eltérést: Újlakon 20 Országúton 21. Az összetételek jellege azonban igen erősen azt húzza alá, hogy - eltekintve a hivatalt és tisztségeket viselt személyek társadalmi státusának fontosságától - főként a szegényebbekre jellemző a kettős foglalkozás: 139
