Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)

6. tábla A szőlők nagyság szerinti megoszlása az adókönyvi tételek számában 21 Új lak Országút terület adókönyvi szőlő­szőlőbir­adókönyvi szőlő­szőlőbir­/negyed/ tételek tokok tételek tokok száma százalék százalék száma százalék százalék nincs szőlőj e 368 43,14­533 60,16­1-nél kisebb 139 16,30 28,66 63 7,11 17,84 1,00-1,99 159 18,64 32,78 124 14,00 35,13 2,00-2,99 80 9,38 16,50 64 7,22 18,13 3,00-3,99 29 3,40 5,98 28 3,16 7,93 4,00-4,99 23 2,70 4,74 26 2,93 7,37 5,00-5,99 17 1,99 3,51 10 1,13 2,83 6,00-6,99 10 1,17 2,06 8 0,90 2,27 7 felett 28 3,28 5,77 30 3,39 8,50 összesen 853 100,00 100,00 886 100,00 100,00 N 853 485 886 353 ebből vincel _ lérként adó­zik (fő) 154 114 Az adózó lakosságnak tehát Újlakon 56,86 százaléka, Országúton pedig csak 39,85 százaléka birtokolt szőlőt. Ezen birtokok túlnyomó részben egyik városrész területén sem érik el a 2 negyedet, s ezek közel fele-fele arányban voltak 1-nél kisebb, illetve 1 és 2 negyed között. E birtokméretek jelzik, hogy a lakosság legnagyobb része átlag körüli nagyságú területekkel rendelkezik (Új­lakon 19,25 nyolcad, Országúton 23,5 nyolcad). Hogy az ennél nagyobb birtok­rész milyen ritka, azt jól mutatja a 2 negyednél nagyobb szőlők száma és ará­nya is. Újlakon tehát több a szőlőbirtok, de több a nagyobb összterületű birtok­test is, bár ezek között - úgy tűnik - kirívóan nagy terület alig-alig van: a tíz negyedet Újlakon 11, Országúton 16 esetben haladja meg, s ebből csak 2, il­letve 1 nagyobb 20 negyednél. Bár ezek a legkisebbnek tekintett szőlők sem igazán kicsik, hiszen 1 ne­gyed kereken 800 nöl volt, mégis, bizonytalan megélhetést nyújtottak: egy-egy peronoszpóra, vagy rossz időjárásos esztendő a termést oly Mértékig tönkre tehette, hogy a kis földekkel bíró lakosság megélhetése közvetlen veszélybe került. Nem így volt ez a nagybirtokosok esetében: az ő számukra már némi biz­tosítékot jelentett az a tény is, hogy szőlőik többnyire nem egybefüggő terü­leten feküdtek, így a legnagyobb vész, legrosszabb időjárás esetén is valami kevés termésre volt kilátásuk. Ilyen reményeik azonban csak azoknak lehettek, 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom