Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)
A 9. és 10. adóosztályba sorolt házak birtokosainak foglalkozási összetétele, a házak nagysága szerint Új lakon 5. tábla 9. osztály 10. osztály foglalkozás 2050- 100- 150össze2050100- 150200 össze49 99 149 199 sen 49 99 149 199 felett sen őstermelés 2 79 4 812 ipar7 2 9 4 15 kereskedelem2 , 222 birtokos110 napszámos 2 4 2 8 5 1015 többfoglalkozású110 ismeretlen 3 7 1 11 7 8 21 18 "örökös" 4 812 5 38 összesen 11 37 3 2 53 25 32 2 0 1 60 Ezek között tehetősebbnek számitó csak kettő akadt, a két kereskedő: közülük egyiknek egy háza került a 9. osztályba, míg a másiké a másik három ház együtt, így ezek,mivel kicsik és valószínűleg rosszak, szegényebb lakosok részére jelenthettek hajlékot. {Az 58. számú, legnagyobb házban a tulajdonoson kívül 2 adózó lakó volt: egy napszámos és egy özvegy pékné.) Igen jellemző, hogy-a 36 napszámos-házbirtokos 23 százaléka és a házas őstermelők házának 40 százaléka ezen adóosztályba tartozott. /A többi foglalkozási ágban jellemző tendencia - a kutatás jelenlegi fázisában - nem mutatható ki./ Az őstermelés helyzetének közelebbi vizsgálhatósága érdekében fontos áttekintenünk a mezőgazdasági ingatlanok birtokviszonyait is, elsődlegesen a szőlőkét, hiszen - főként Újlak - elsődlegesen szőlőtermő területként él az irodalomban. Schams idején a budaiak 7683 negyed szőlőt birtokoltak, Nagy Lajos számításai szerint pedig a XIX. század első felében - alig változón - Újlakon 449-499 szőlőbirtokos volt, s fejenként átlag 2,5 negyed szőlővel rendelkeztek. Ez összesen a budai szőlők 14,6-16,2 százalékát tette ki, s ezek 20 a földek az évtizedek során folyamatosan, egyre jobban aprózódtak. 136