Gyermeksorsok és gyermekvédelem Budapesten a Monarchia idején (Budapest, 1996)
Gyermek- és ifjúságvédelem Budapesten és Bécsben a dualizmus korában
Gerhard Melinz Susan Zimmermann Gyermek- és ifjúságvédelem Budapesten és Bécsben a dualizmus korában Budapest és Bécs az Osztrák-Magyar Monarchia két székesfővárosaként az első világháború előtti évtizedekben gyors ütemben urbanizálódott és iparosodott. A szegénység és a létbizonytalanság problémái mindkét városban új dimenziókat öltöttek. Az 1890-es évekig a szegény gyerekekről való gondoskodás csupán egyik ága volt a hagyományos szegény- politikának, „a gyermekek századának” küszöbén azonban a kérdés a nyilvánosság érdeklődésének az előterébe került. Miközben egyfelől heves, ám eredménytelen viták folytak arról, hogy a szegényügy egészében véve reformra szorul, addig számos orvos, filantróp érzelmű gondolkodó, úrihölgy, társadalomreformer és szakhivatalnok már azon fáradozott, hogy preventív gondoskodással be lehessen avatkozni az alsó rétegek gyermekeinek az életviszonyaiba, s létrejöjjenek azok az új formák és módszerek, amelyek révén a gyermekeket kiszakítják ezekből a helyzetekből. Különleges bánásmódot dolgoztak ki számukra abban a reményben, hogy a kibontakozó ipari társadalomban legalább a jövő nemzedékét megóvják a polgári rétegeken kívüli létezés romboló hatásaitól, a polgári társadalom egészét pedig a „romlás” és „elzüllés” következményeitől. A Monarchia keleti felén az állam vállalt magára messze földön elismert mértékű vezető szerepet e téren, a fővárosi hatóságok azonban csak megkésve és tétovázva követték a példát. Bécsben ezzel szemben inkább községi (helyhatósági) szinten kezdtek kiépülni a modern gyermek- és ifjúságvédelem alapjai. A bécsi és a budapesti fejlődés eltéréseit az határozta meg, hogy a 19. század második felében a Lajtán innen és túl más volt a gyermekekről való gondoskodás hagyományos gyakorlata, továbbá, hogy az iparosodási folyamat különbözőképpen zajlott le, és a két székesfőváros eltérő viszonyt alakított ki az állami hatóságokkal. I. Gyermek- és ifjúságvédelem a liberális szegénypolitika jegyében A klasszikus liberális gazdaság- és társadalomelmélet jegyében fogant szegénypolitikát mindenekelőtt a hatóságok mindenfajta szociális elkötelezettségtől való messzemenő tartózkodása jellemezte. A segélyekhez jó esetben is csak azon szegények egy része jutott hozzá, akik mint egyének nem rendelkeztek az önálló létfenntartás feltételeivel. Ennek megfelelően a szegény gyerekek gondozása is legfőképpen azok támogatására irányult, akiknek nem voltak szüleik, vagy akiknek az ellátására a szülők betegségük, illetve * 3 A tanulmány eredeti formájában Zwischen Versorgung und „Verwahrlosung”. Kinder- und Jugendfürsorge in Budapest und Wien im Zeitalter der Doppelmonarchie címmel megjelent a Wiener Geschichtsblätter 50 (1995) 3. 150-169. lapjain. Eine deutsche Fassung dieser Studie ist erschienen unter dem Titel Zwischen Versorgung und „ Verwahrlosung ”. Kinder- und Jugendfürsorge in Budapest und Wien im Zeitalter der Doppelmonarchie. In: Wiener Geschichtsblätter 50 (1995) 3. 150-109. 9
