A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa (Budapest, 2001)

Útmutató a katalógus használatához

nasztiák tagjai azonban működésük rendjében. Ha a nyomtatvány különböző he­lyein más-más év áll, mindegyiknél utaltunk a tételre. Nyomdászok és kiadók névmutatója Tájékoztat arról, hogy a katalógusban szereplő nyomdászok és kiadók mely városokban működtek. A névváltozatokról utalók készültek. Időrendi mutató Csak az évet közli ősnyomtatványoknál is, azon belül a pontosabb meghatá­rozás az egyes tételeknél megtalálható. Ahol a kiadvány megjelenését két idő­pont között állapítottuk meg, ott a mutató középarányos időt tüntet fel, c (circa) megjelöléssel. Ha a tételben két különböző évet írtunk mint lehetséges megjele­nési időt, akkor itt is mindkét év szerepel. Nyelvi mutató A többséget kitevő latin nyelvű nyomtatványok figyelmen kívül maradtak. Possessor-mutató Egyetlen betűrendben közli a személyek, intézmények és városok nevét (az intézmények nevét lehetőleg a városhoz utalva). A helynevek ebben a mutató­ban mai nevükön állnak, kivéve azokat, amelyek a történelmi Magyarországhoz tartoztak. Ezeket az 1913-as helységnévtár szerinti névformában közöltük, ( )- be téve a példányunkban előfordult változatokat és a mai névformát, az ország rövidítésével. Kézírásos bejegyzések és kézi díszítések. Kódexlapba kötött könyvek A mutató utal a mű nyelvétől eltérő nemzeti nyelvű bejegyzésekre, a jelentő­sebbnek tűnő díszítésekre, iniciálékra, a kézi színezésű metszetekre és a perga­men kódexlapba kötött példányokra. Konkordanciák A fontosabbnak tartott bibliográfiákról és katalógusokról készültek. Betű­rendben követik egymást. Ex librisek, tulajdonbélyegzők és könyvkereskedői címkék A possessor-mutató betűrendjében állnak. XVII

Next

/
Oldalképek
Tartalom