A magyar zenei szakirodalom bibliográfiája 1981 (Budapest, 1984)
Bevezető
BEVEZETŐ Kiadványunk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az MTA Zenetudományi Intézet közös vállalkozása. Bibliográfiánkkal olyan kurrens zenei tájékoztatási kiadványt kívánunk évről-évre közreadni, amely egyaránt alkalmas lehet a közművelődés és a tudományos kutatás igényeinek kielégítésére. A gyűjtés köre A gyűjtés köre kiterjed a zenetudomány minden területére, a zenepedagógiai művekre, valamint a zenei életről szóló közleményekre: kritikákra, riportokra, megemlékezésekre. Igyekeztünk feldolgozni az operai és hangversenyélet kritikai visszhangját is. Kiadványunk a magyar zenei szakiroda- lom bibliográfiája, ezért tartalmazza a tárgykörét felölelő a) Magyarországon megjelent műveket; b) a rendelkezésünkre álló források alapján magyar, illetve külföldi szerzők idegen nyelvű (utóbbiak esetében magyar tárgyú vagy magyarra fordított) munkáit. A határainkon túli magyar zenei szak- irodalom válogatott jegyzékét az elmúlt évben a Függelékben közöltük, az idei évtől ez az anyagrész beépült a törzsbibliográfia szakrendszerének megfelelő helyeire. A gyűjtés forrásai Gyűjtésünkben egyaránt támaszkodtunk az MTA Zenetudományi Intézet könyvtárának, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének dokumentumaira, illetve szakirodalmi anyagára; a Magyar Nemzeti Bibliográfiára (Könyvek Bibliográfiája, Zeneművek Bibliográfiája, Időszaki Kiadványok Repertóriuma); továbbá a Külföldi Magyar Nyelvű Kiadványok és a Hungarika Irodalmi Szemle című bibliográfiákra. Mindezeken túl több mint száz időszaki kiadvány tanulmány-, cikk-, recenzió- és híranyagát dolgoztuk fel, ezek között négy hazai napilapot és tizenhét külföldi magyar nyelvű periodikát. A feldolgozott napilapok híranyaga az év zenei életének szinte teljes áttekintését nyújtja. A bibliográfia szakrendje A bibliográfia szakrendje lényegében és fő fejezeteiben a Gyimes Ferenc összeállításában megjelent „Magyar nyelvű zenei könyvek a közművelődési könyvtárakban" című ajánlójegyzék koncepcióját követi, amely a RILM (Répertoire Internationale de Littérature Musicale) szakrendjét adaptálta. A módosításokat — egyes fejezetek elhagyását, illetve újak bevezetését — a bibliográfiák jellege közötti különbségek tették szükségessé. Az egyes szakrendi fejezeteken belül az önállóan megjelent műveket és a sajtóbeli tanulmányokat, cikkeket nem választottuk külön (kivéve a Népzenetudomány elméleti kérdései, a Zeneelmélet, zenetudomány című szakcsoportokat és a Bartók-év irodalmát), hanem a tételek a szerzői betűrendben követik egymást. A könyvekről írott recenziók az ismertetett mű témájától meghatározott szakrendi helyre kerültek; az operaelőadásokról, hangversenyekről, kottákról és hanglemezekről készült kritikák külön csoportot alkotnak. A Zenetörténet című fejezetet általános rész vezeti be, majd a korszakokon belül az egy egy zeneszerzőre vonatkozó anyagot az egész időszakkal foglalkozó irodalom előzi meg. Az elmúlt évtől eltérően a Bartók-év irodalmát a 20. század zenéje című zenetörténeti alfejezeten belül közöljük a tartalomjegyzékben szereplő csoportosítás szerint. A centenárium eseményei viszont változatlanul a Zenei élet szakcsoportjában kerültek felsorolásra. 11
