A magyar zenei szakirodalom bibliográfiája 1981 (Budapest, 1984)
Bevezető
Az előadóművészek egyszeri szereplésére vonatkozó publicisztikai visszhangot az opera-, illetve a hangverseny- és hanglemezkritikák foglalják magukba; a róluk készült átfogó jellegű cikkek, valamint riportok, vallomások az előadóművészettel, előadóművészekkel foglalkozó önálló fejezetbe kerültek. A más-más szakcsoportba is besorolható tételek teljes címleírása csak egyszer szerepel; a többi helyen csupán tételszámos utalás található. A címleírások A címleírások — kisebb módosításokkal — az általánosan elfogadott könyvtáribibliográfiai gyakorlatot követik. A megjelenési évet csak akkor tüntetjük fel, ha nem azonos a tárgyévvel. Zárójelben, rövidített címleírással szerepelnek azok a könyvek, melyek a tárgyévnél korábban jelentek meg, de a róluk írt recenzió 1981-es keltezésű. Az időszaki kiadványok rövidítésjegyzékét a címjegyzékükkel együtt közöljük. Kották és hanglemezek esetében a maradéktalan felsorolást kiadványunk elsősorban terjedelmi okok miatt nem vállalhatta. Ezek amúgy is szerepelnek a Zeneművek Bibliográfiájában. Csak azokat vettük fel, amelyekről kritika jelent meg. A lemezszámot a hazai kiadású hanglemezeknél megadtuk, a külföldiek esetében csak akkor, ha az a recenzióban is szerepelt. A tételeket nem annotáltuk, illetve abban az esetben fűztünk magyarázatot a címleíráshoz, ha a cím nem fejezte ki a tartalmat, így jártunk el a napilapokban sorozatcím alatt megjelent kritikák esetében is. A hétről-hétre ismétlődő címek ugyanis — „Zenei krónika", „Zenei jegyzetek", „Zenei levél" stb. — a használó számára vajmi kevés fogódzót nyújtanak. A mutatók Bibliográfiánkat részletes tartalommutatóval láttuk el. Megadtuk a feldolgozott kiadványok jegyzékét, valamint az előforduló rövidítések jegyzékét is. A betűrendes névmutatóba felvettük a címleírásokban előforduló összes személy és együttes nevét; valamennyi névrövidítést feloldott formájában adtuk közre. 12