Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)

Gyurgyák János: Az útkeresés és a felkészülés évei (1919-1933)

Polányi a szocializmust erkölcsi alapokra kívánta fektetni, számára a szocializmus "lényegében erkölcsi célkitűzés, amely az emberi szabadság és szolidaritás teljességének megvalósítására tör."®^ Vitája a marxista szocializmussal elsősorban ebből a tényből fakadt. Úgy vélte, hogy ez a szocializmus leegyszerűsíti és elszürkíti az igazi szocializmus eredeti tartalmát és értelmét. Nem tekintette a marxista társadalom-felfogást a szocializmus egyetlen elméletének:" a marxizmus tehát, mint mindenféle tudományos épület, múlandó; míg a szocializmus, mint az emberiség végső testvériesülésének és társadalmi tökéletesedésének az útja, örök" - írja.®6 Különösen fontos ebből a szempontból az a cikk, amelyet Karl Kautsky: Die proletarische Revolution und ihr Programm című munkájának megjelenése alkalmából írt a Bécsi Magyar Újságba. Ellentmondást lát Kautsky felfogásában, abban tudniillik, hogy egyrészt védelmezi a marxi tanokat, másrészt a megvalósult kollektivista-kommunista politika, gazdaság és organizáció egészét elveti: "Aki a kollektivista-kommunista szocializmust feladja, az nem vallhatja többé őszintén magáénak Kari Marx tudományos rendszerét sem, hiszen ebből a rendszerből a kollektivista-kommunizmus - a pénz, árú, piac és 85 86

85Polányi, 1922. (70). 6.p.

86Uo. 6.p.

50