Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)
Gyurgyák János: Eszmék, gondolatok, hatások Polányi Károly életművében
Polányi leánya - Kari Levitt - így fogalmazza meg ezt a problémát: "élete vezérfonala, belső törvénye a cselekvés és gondolkodás szabadságának gyakorlása volt, s ebből a fatalizmus vagy a determinizmus gondolatának soha nem engedett. Ez a tény egy másik problémára is élesen rávilágít: a szakirodalomban szinte közhelyként ismétlik Polányi apolitikus "alkatáról" szóló tételt. Ha a politikust arctalan, földalatti mozgalmakban konspiráló személynek, vagy a hatalmát korlátlanul gyakorló diktátornak, vagy - ellenkezőleg - a fehér asztalnál tárgyaló diplomatának képzeljük, akkor minden bizonnyal igaz ez a kijelentés. De ha a politikum szféráját ennél szélesebben értelmezzük, s a kor sorskérdéseire választ keresőket, a világ kihívásait etikai parancsként felfogókat is ide soroljuk, akkor Polányi feltétlenül politikus "alkaf'volt. Másrészt nem igaz az a megállapítás, hogy "politikai párthoz nem kapcsolódott, sőt politikai mozgalomban sem vett részt" (Levitt). Ha a tényeket nézzük: 1919 előtt mint az Országos Polgári Radikális Párt egyik szervezője, s vezető publicistája tevékenykedett, írásai döntő többségükben kifejezetten politikai-ideológiai témájúak. 1919 után pedig részt vett az emigrációs politikában, mint a mozgalmat szellemi munició- val támogató publicista. Jászi titkáraként pedig befolyása volt a napi politikai kérdések megítélésére is. Ha íráULevitt, 1964. (552). 113.p. 13