Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)

Gyurgyák János: Eszmék, gondolatok, hatások Polányi Károly életművében

sainak fő vonulatát tekintjük (Nézeteink válsága - Fizikai és szellemi munka - Szózat a Galilei Kör ifjúságához - Hívő és hitetlen politika - A fasizmus lényege - Elavult piaci gondolkodásunk - A gazdaság mint intézményesített folyamat), akkor megállapíthatjuk, hogy valamennyiben ideológiai igény is munkál. Maga Polányi írta egyik levelében kései munkáiról: "Saját munkaköröm inkább az ókori gazdaságtörténelembe tartozik. De még ebben sem antikvárius jellegű az érdeklődésem, hanem alapjában a jelen érdeklődésünk tisztázását és kiszélesítését volna hivatott 12

szolgálni." Kis János és Márkus György szerint "a gazdaságtörténet nem menedék volt Polányi számára, ahová a korproblémák elől rejtőzhetett, hanem teoretikus eszköz a korproblémák következetes végiggondolására."^

Polányi politikához való viszonya tehát ellentmondásos: a "vonzások" és "taszítások" kettőssége jellemzi. Politikusként is ragaszkodik - időnként kifejezetten doktri- nér módon - az "elvekhez", s elutasítja a politika realitásait.'*'4

12

Polányi Károly levele Marót Károlyhoz, 1961. márc. 8.

*"\is-Márkus, 1971. (563) 738.p. Ugyanezt a problémát Peter Drucker így fogalmazza meg: "Economic history was, however, only the vehicle for Karl's search for the alternative to capitalism and communism, and for a society that would provide at the same time economic growth and stability, fredom and equality." Drucker, 1979. (577) 136.p.

^Balázs Béla pontosan érzékeli ezt a realításhiányt: "Az absztrakt szellemi síkon nincs hiba. De a realításhiány okozza és magyarázza, hogy olyan villámgyorsan, ügyes- groteszken, ellenállás és súly nélkül mozog az ész síkján." Balázs, 1982. (747) II. 425.p.

14