A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája, 3. (Budapest, 1981)
Remete László: Bevezetés
Bevezetés Retrospektiv szakirodalmi vállalkozásunknak mostani 3. kötetével fejeztük be a magyar szociológia kialakulása és további fejlődése számára oly kiemelkedően fontos 1900-1919. augusztusa közötti periódus bibliográfiai feltárását. Alábbi címgyűjteményünk anyagát is figyelembe véve a jelzett korszak vonatkozó a- nyagából kiadott 3 kötetes válogatásunk együttesen 1520 oldalon 8591 tételszám alá tömörítve több mint 11.000 forrásadatot tartalmaz . Amíg a régebben kiadott 1. és 2. kötetekhez a korszak mintegy 150 folyóiratából válogattunk, a monográfikus müveket felsoroló jelenlegihez az önállóan megjelent kiadványok ezreinek átvizsgálására volt szükség. Az itt következő válogatáshoz sokféle forrást vettünk igénybe. Az elinduláshoz támaszt jelentettek saját korábban kiadott köteteink recenziós anyagának kéziratos cédulái. Ezek természete sen csak a müvek kisebb hányadához kalauzoltak, hiszen az egykorú könyvtermés nagyobb részéről nem jelent meg reflexió. Értékes segítséget találtunk a korszak társadalomtudományi könyvészeti kiadványaiban. A közgazdasági lexikon 1900-1901-es köteteiben pl. a többnyire élvonalbeli szakemberek tollából származó cikkekhez helyenként naprakész gazdag bibliográfiákat csatoltak. A legfontosabb századeleji kiadványokra Szabó Ervin 1903-ban megjelent Bevezetés a társadalomtudományi irodalomba című munkája is ráirányította a figyelmet. - 1907-ben a Huszadik Század hasábjain, 1908-tól a Fővárosi Könyvtár kiadásában jelentek meg Varró István éves nemzeti szakbibliográfiái a magyar társadalom- tudományi irodalomról, majd 1911-1912-ről Váradi Irma készített azonos jellegű összeállítást. Egyes társadalomtudományi részterületek korabeli irodalma gyűjtéséhez és kiegészítéséhez Barcza^ Imre, illetőleg Braun Róbert, I-láday Andor, Kandelló Gyula, Szabó Ervin, Tonelli Sándor és mások a drágaság, a nemzetiségi-, a nőkérdés, a lakásügy, a választójog, a kivándorlás stb. korabeli magyar irodalmából szerkesztett szakbibliográfiái jelentettek biztos támaszt - az adott kiadványok megjelenési időpontjáig ter jedően. Hoffmann Géza a kivándorlással foglalkozó amerikai kiadású anyag címeit foglalta egybe. Több számunkra fontos szerző /pl. Földes Béla, Máday Andor, Schmitt Jenő, az angol Seton Watson stb./ külföldön megjelent írásairól általunk feldolgozott müveik mellékleteként találtunk használható jegyzékeket. Szükségesnek tartottuk, hogy feldolgozzuk a magyar nemzeti I