A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája, 3. (Budapest, 1981)
Remete László: Bevezetés
bibliográfiák címanyagát is: Petrik Géza magyar könyvészete 1886-1900-as kötetét, hogy a korszakunk kezdő évét jelző 1900- as kiadású könyvekről kapjunk teljesebb áttekintést, Petrik és Barcza Imre 1901-1910-ről szerkesztett" nagyszabású kétkötetes bibliográfiáját és természetesen Kozocsa Sándornak az 1911- 1920-as magyar könyvtermést átfogó ugyancsak kétkötetes munkáját is. Mindezeken kívül persze egész sor más, különböző önálló müvekben közölt "rejtett" bibliográfiát, speciális könyvészeti kiadványokat is felhasználtunk és a külföldi magyar vonatkozású munkák lehető gazdag reprezentálása érdekében Josef Stammhammer monumentális Bibliographie der Socialpolitikja 1912-ben megjelent 2. kötetét, Kont Ignácnak a francia nyelvű hungarika müveket egybefoglaló úttörő jelentőségű századeleji összeállítását /Bibliographie française de la Hongrie, 1913./. Önmagunk ellenőrzéséhez jó segítségnek bizonyult Buday Júlia, a századelő filozófiai irodalmát összegező 1929-ben kiadott könyvészeti összeállítása, amely sok szociológiai címet is tartalmaz. Mindezek után az eredetileg felbecsült 500-600 helyett jóval több mint 3000 címfelvétel gyűlt össze. Az ennek nyomán feldolgozott könyvtömegből közelebbi vizsgálat alapján csaknem 2000-et profilidegennek, illetve selejtes, tudománytalan pamfletnak minősítettünk. A kiselejtezett cédulákat az esetleges érdeklődők számára betürendezett állapotban megőriztük a FSzíK szociológiai dokumentációs osztályán. Adattárakat, statisztikai gyűjteményeket, törvénymagyarázatokat, reformtervezeteket csak akkor vettünk fel, ha bennük valami elemző kommentár is szerepelt. Ennek az elvnek érvényesítése miatt hagytuk ki a birtokos osztály vagyoni helyzetét regisztráló e szempontból forrásértékű Gazdacímtárat is. A munkásság életszínvonalának alakulására vonatkozó gazdag anyagot tartalmazó szakszervezeti kongresszusi jegyzőkönyveket felvettük, de a szociáldemokrata párt kongresz- szusainak főként aktuálpolitikai tartalmú jegyzőkönyveit kihagytuk. E kötetünkben végül 1429 tételszám alatt kereken 1500 kiadványról nyújtunk információkat. 3f A selejtezés problematikájára utalva jegyezzük meg, hogy a válogatásnál az előző kötetekéhez hasonló elvek vezettek bennünket: a szociológiai vonatkozású irodalmat szélesen értelmeztük annál is inkább, mert, amint ezt a kézbe vett müvek túlnyomó többsége igazolta előttünk, az új diszciplína rohamos magyar- országi térhódítása idején a kortárs szerzők is a legtágabban fogták fel a szociológia tematikáját. Az új nézőpont akkor hatolt be a határtudományok egész sorába, a történettudományba, az antropológiába, a pszichológiába éppen úgy,mint a filozófiába, politológiába, jogtudományba, urbanisztikába, pedagógiába, irodalom- és művészetelméletbe, gazdaságtudományba, szociálpolitikába stb. és nem utolsó sorban a munkásmozgalom elméleti termékeibe, amit nemcsak Szabó Ervin, Yarga Jenő, Ágoston Páll
