A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1918
1918-12-19 / 2294
1918. december 19. 9z üzletek, ipari és kereskedelmi irodák nyitvatartása. A minisztérium egyfelől a szénhiányra, másfelől az árú- ésjnyersanyaghiányra és a munka- nélküliségre való figyelemmel átmenetileg a következőket rendeli: I. Köznapokra vonatkozó rendelkezések. !•§• Budapest fővárosban, Újpest rendezett tanácsú városban, Rákospalota, Erzsébetfalva, Kispest és Pestszentlőrincz községekben a nyílt árúsítási üzleteket (boltokat) az azokhoz tartozó irodai és raktárhelyiségekkel együtt reggel fél nyolc órától délután négy óráig, szombaton esti hat óráig, az olyan üzleteket pedig, amelyekben túlnyomóan élelmiszereket árusítanak, reggel hét órától esti hét óráig szabad nyitva tartani. Egyéb városokban és községekben a nyílt árusítási üzleteket reggel hét órától délután négy óráig, az olyan üzleteket pedig, amelyekben túlnyomóan élelmiszereket árusítanak, reggel hat órától esti hat óráig szabad nyitva tartani. A karácsony első napját közvetlenül megelőző hat köznapon minden nyílt árusítási üzletet esti hét,óráig szabad nyitva tartani. Élelmiszereket árusító üzletekből abban az időben, melyben csakis ezek az üzletek tarthatók nyitva, kizárólag élelmiszerek árusíthatók. Minden más cikk árusítása tilos. Az 1—2. bekezdésekben foglalt rendelkezések az első bekezdésben nem említett nyílt üzletekre (például a cselédszerzők és állásközvetítők üzleteire, a kelmefestők, ruhatisztítók gyűjtő üzleteire stb.) is alkalmazást nyernek, kivéve azokat: a) amelyekben kizárólag anyagmegmunkálás folyik, b) amelyekben a közönségnek kizárólag helyben való fogyasztásra szolgálnak ki élelmiszereket, c) a borbély- és fodrászüzleteket. Ha az előző bekezdés a) pontja alá eső üzletek árusításra is be vannak rendezve, azokban az árusítás, vagy ha a b) pont alá eső üzletekből a helyben való fogyasztáson kívül az utcán át is árusítanak élelmiszereket, az utcán át való árusítás csak olyan időben történhetik, amikor a nyílt árusítási üzletek is nyitva tarthatók. 2- §• Nagykereskedők raktárhelyiségei a nyílt árusítási üzletek nyitvatartására vonatkozólag az 1. §-ban megállapított idő alatt tarthatók nyitva. Oly raktárhelyiségek, amelyek valamely kézműipari vagy gyáripari üzemhez tartoznak, az illető üzemben érvényes munkaidő tartama alatt tarthatók nyitva. 3. §. Oly irodahelyiségekben, amelyek valamely kézműipari vagy gyáripari üzemhez tartoznak, a személyzet reggel nyolc órától délután félhárom óráig foglalkoztatható, kivévén a művezetőket s az üzemmel közvetlenül összefüggő munkát végző más üzemi tisztviselőket. Ezek délutáni félhárom órán túl is foglalkoztathatók azzal a megszorítással, hogy az ily tisztviselőket, amennyiben hat és fél óránál hosszabb időn át végeznek munkát, a hat és fél órai munkaidőt meghaladó munkáért megfelelő külön díjazásban kell részesíteni. 4- §■ A szállítmányozási vállalatokkal kapcsolatos irodahelyiségek reggel nyolc órától esti hét óráig tarthatók nyitva. Az ily irodákban alkalmazott személyzet azonban a reggel nyolc órától délutáni félhárom óráig terjedő időn túl csak ügyeletes szolgálatra alkalmazható. Ily szolgálatra minden tíz alkalmazott után két-két tisztviselő alkalmazható. Oly szállítmányozási vállalatok, amelyek irodáikban tíznél kevesebb tisztviselőt foglalkoztatnak, tisztviselőiket ügyeletes szolgálatra olyképen vehetik igénybe, hogy egyre-egyre legfeljebb minden harmadik napon kerülhet sor. Az ügyeletes szolgálatot teljesítő tisztviselőket, amennyiben hat és fél óránál hosszabb időn át végeznek munkát, a hat és fél órai munkaidőt meghaladó munkáért megfelelő külön díjazásban kell részesíteni. 5. §. Minden ipari és kereskedelmi irodahelyiségben, mely nem esik a 3. és 4. §-ok rendelkezései alá, (pénzintézetek, biztosító intézetek stb. irodái) a személyzet reggeli fél kilenc órától délutáni három óráig foglalkoztatható. 6. §. A 3—5. §-okban említett irodákban foglalkoztatott személyzetnek minden tagja a reggel nyolc órától délután négy óráig terjedő időben egy órai ebédidő megszakítással a napi hat és fél órai munkaidőn túl is foglalkoztatható: a) ha ezt az állam érdeke vagy más közérdek föltétlenül megköveteli, az ebből a szempontból szükséges idő alatt, melyet esetről-esetre a kereskedelemügyi miniszter állapít meg; b) a felgyülemlett rendkívüli munkák elvégzésére egy év alatt legfeljebb tizenöt napon, amennyiben pedig ez a tizenöt nap elégséges nem lenne, a kereskedelemügyi miniszter által a munkaadók és az alkalmazottak szervezeteinek meghallgatása után esetről-esetre megállapított idő alatt; c) a leltár- és mérlegkészítés tartama alatt kizárólag ezzel összefüggő munkával, de egy évben legfeljebb két ízben és pedig húsz vagy ennél kevesebb irodai alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál tizenöt-tizenöt, húsznál több irodai alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál huszonöthuszonöt napon. Az első bekezdés a—c) pontjai értelmében végzett munkát mint túlmunkát külön kell megfelelő módon díjazni. 7- §• A munkaadó a jelen rendelet értelmében kereskedelmi, raktári, továbbá irodai szolgálatokkal foglalkoztatott alkalmazottaknak egyhuzamban 4 óráig teljesített munka után a szükséges étkezésre megfelelő időt köteles engedni. Ez az idő délben a kereskedelmi, raktári, továbbá irodai munkával foglalkoztatott alkal- v mazottak tekintetében Budapest főváros területén, ha az alkalmazott az ebédet nem az üzleti helyiséget magában foglaló épületben költi el, két óránál, egyébként pedig, valamint a 6. §. szerint teljesített túlmunka esetében, végül Budapesten kívül más helyeken egy óránál kevesebb nem lehet. A második bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható az osztatlan munkaidő mellett foglalkoztatott alkalmazottakkal szemben, feltévén, hogy munkaidejük napi hat és fél óránál nem több. 8. §■ A 3. §-ban említett ipari irodákban a művezetők, valamint az üzemmel közvetlenül összefüggő munkát végző más üzemi tisztviselők neveit, szolgálati beosztásukat, munkaidejüknek kezdetét és végét feltüntető jegyzéket kell hónapról-hónapra szerkeszteni és mindenki által könnyen hozzáférhető helyen kifüggesztve tartani. A 4. §-ban említett szállítmányozási irodákban az összes irodai alkalmazottak neveit, valamint az ügyeletes szolgálatra való beosztásukat és az ügyeletes szolgálatot végzők munkaidejének kezdetét és végét feltüntető jegyzéket kell két hétről két hétre szerkeszteni és mindenki által könnyen hozzáférhető helyen kifüggesztve tartani. A kifüggesztett jegyzéket úgy az első, mint a második bekezdés esetében a tulajdonosnak vagy helyettesének s az alkalmazottak által a maguk köréből választott bizalmiférfinak kell aláírnia. II. Vasárnapokra és karácsony első napjára vonatkozó rendelkezések. 9. §. Kenyér, péksütemény, tej, gyümölcs, főzelék és zöldségfélék, továbbá élővirág, a kizárólag ezek árúsítására berendezett üzletekből vasárnapokon és karácsony első napján reggel hét órától délelőtt tíz óráig árúsítható. Utcákon és tereken gyümölcs és élővirág vasárnapokon és karácsony első napján a szokásos keretekben reggel hét órától délután két óráig árúsítható. Minden más ipari és kereskedelmi árúsításnak vasárnapokon és karácsony első napján az egész napon át szünetelnie kell. 10. §. Azokban a községekben és városokban, amelyekben a hetivásárt vasárnap tartják, mindennemű kereskedelmi és ipari árúsítás reggel hét órától délelőtt kilenc óráig végezhető. E rendelkezés a jelen rendelet 1. §-ában említett városokra és községekre nem terjed ki. 11. §■ A karácsony ünnepét megelőző vasárnapon a nyílt árúsítási üzletek reggel hét órától déli tizenkét óráig tarthatók nyitva. 12. Dohány, dohánygyártmányok és a dohányzáshoz szükségséges cikkek, továbbá postai értékjegyek és okmánybélyegek kizárólagos dohányárudákból munkaszüneti napokon reggel hét órától délelőtt 9 óráig, fürdő-, üdülő- és kirándulóhelyeken, valamint a vasúti pályaudvarokon és a hajóállomásokon délelőtt tíz óráig árusíthatók. Nem kizárólagos és korlátolt jogú dohányárúsok dohányt, dohánygyártmányokat és a dohányzáshoz szükséges cikkeket, továbbá postai értékjegyeket és okmánybélyegeket munkaszüneti napokon csak a főüzletük nyitvatartására megállapított idő alatt árusíthatnak. 13. §. Vasárnapra eső országos kirakóvásár alkalmával az ipari és kereskedelmi árusítás, ideértve az árúnak a vevő által kívánt átalakítását is, Budapest kivételével reggel hat órától, az október elsejétől február végéig terjedő időszakban reggel hét órától délután négy óráig a vásártató község egész területén végezhető. A vásártéren levő, megmaradt árú összecsomagolása, a sátor szétszedése a vásár napján este hat óráig végezhető. Ha az országos kirakóvásárt közvetlenül vasárnap előzi meg, e napon az árúcikkek csomagolása, a sátorverés, az árúk kiszedése, osztályozása, tisztítása, elhelyezése délután négy órától este hét óráig végezhető. Árúcikkeknek a vásártérre való szállítása s a vásártérről való elszállítása a vásárt közvetlenül' megelőző vagy követő vasárnapon az egész napon át végezhető. Állatvásárok alkalmával azok az iparcikkek, amelyeknek árusítása a köznapokon tartott állatvásárokon meg van engedve, a vásártéren az állatvásár tartama alatt árusíthatók s a jelzett helyen és időben a vásári adásvétel céljára szolgáló ipari munkák is végezhetők. 14. §. Bérmáláskor és búcsúkon, amennyiben azok vasárnapra esnek, imakönyvek, olvasók, viaszgyertyák, mézeskalácsos készítmények, gyermekjátéktárgyak, szesz nélkül való üdítő italok a bérmálás, illetve a búcsúhelyen reggel hét órától délután három óráig árusíthatók. 15. §. Nyílt árusítási üzletekben, valamint az ezekhez tartozó irodahelyiségekben az árusítással összefüggő irodai munka a nyílt árusítási üzlet nyitvatartásának ideje alatt végezhető. Az érvényben levő vasárnapi munkaszüneti rendelkezések alapján munkaszüneti napon megengedett kézműipari és gyáripari munka végzéséhez múlhatatlanul szükséges irodai teendők munkaszüneti napon délelőtt kilenc órától tizenegy óráig végezhetők azzal a megszorítással, hogy a munkaadó minden irodai alkalmazott részére minden második vasárnapon teljes szünetet köteles adni. 16. §. Azokat az italmérő üzleteket, amelyek meleg ételeknek vendéglőszerű kiszolgáltatásával nem foglalkoznak, amennyiben továbbmenő megszorítást tartalmazó rendelkezések vannak hatályban, ezeket érintetlenül hagyva, szombaton délután két órától hétfő reggeli hat óráig állandóan zárva kell tartani. 17. §. A vendéglők a következő bekezdésben foglalt kivétellel szombaton esti tíz óráig, vasárnapon délelőtt tíz órától délután három óráig és este hat órától tíz óráig tarthatók nyitva. A vasúti és hajóállomásokon üzemben tartott vendéglők a munkaszüneti napon és az azt megelőző estén az illetékes hatóság által a forgalom igényeinek szigorú szemmeltartásával megállapított idő alatt tarthatók nyitva. A valamely város, vagy község belterületétől legalább öt kilométerre eső fürdő-, üdülő- és kirándulóhelyeken üzemben tartott vendéglők a munkaszüneti napot megelőző napon este tíz óráig, a munkaszüneti napon délelőtt tíz órától este tíz óráig tarthatók nyitva. A december 31-érői január 1 -éré virradó éjjel a vendéglők és kávéházak éjfél után egy óráig tarthatók nyitva. A nyitvatartás ideje alatt vendéglőkben bort és sört úgy az étkezőhelyiségben, mint azon kívül leendő elfogyasztásra is ki szabad mérni, ellenben égetett szeszes italokat csak az étkezéssel kapcsolatban, az étkezőhelyiségben leendő elfogyasztásra s ezen korlátok között is csak olyanokat szabad kimérni és elárusítani, amelyek eredeti palackozásban kerülnek forgalomba. Kávéházakban vasárnapokon és a december 31-éről január 1-ére virradó éjjel, a cukrászdákban pedig vasárnapokon szeszes italokat az alatt az idő alatt szabad kiszolgáltatni, amely idő alatt azok kimérése a jelen szakasz előző bekezdései értelmében a vendéglőkben meg van engedve. Az előző bekezdésnek az égetett szeszes italokra vonaikozó korlátozása a kávéházakra és cukrászdákra is kiterjed. A jelen szakasznak a szeszes italok árusítására vonatkozó rendelkezései csak annyiban lépnek hatályba, amennyiben a továbbmenő megszorítást tartalmazó rendelkezések érvényüket vesztik. III. Vegyes rendelkezések. 18. §. Az alatt az idő alatt, amely alatt e rendelet rendelkezései értelmében az üzleti helyiségek nyitvatartása, illetőleg az árusítás meg van engedve, az áruk házhoz szállítása is végezhető. Ha ugyanabban az üzlethelyiségben több üzletágat egyesítve gyakorolnak, valamennyi üzletágra az üzlet köznapi nyitvatartása, valamint a vasárnapi munkaszünet szempontjából szigorúbb rendelkezéseket kell alkalmazni. Az árusításra berendezett üzlethelyiséget a köznapi záróórán túl, valamint a vasárnapi és a karácsony első napjára eső munkaszünet tartama alatt zárva kell tartani s azokban a zárvatartás alatt alkalmazottakat foglalkoztatni tilos. . 19. §. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. törvénycikknek és az e törvény alapján kibocsátott rendeleteknek, valamint az üzleti záróóráról szóló 1913. évi XXXVI. törvénycikknek és az e törvény alapján kibocsátott rendeleteknek, végül a szénügyek kormány- biztosa által kiadott rendeleteknek a jelen rendelet által nem érintett rendelkezései hatályban maradnak. 20. §. Amennyiben valamely állami vagy más közérdek szükségessé teszi, a kereskedelemügyi miniszter a jelen rendelet rendelkezései alól úgy általános hatálylyal, mint esetről-esetre kivételeket állapíthat meg. 21. §. Az alkalmazott az e rendeletből folyó jogairól le nem mondhat. Oly megállapodás, mely e rendelet szabályain az alkalmazott terhére változtat, hatálytalant 22. §. Kihágást követ el s amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, háromszáz koronáig, visszaesés esetében pedig, ha a büntetés kiállása óta két év még nem telt el, száz koronától hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó, aki. e rendeletnek az üzlet nyitására és zárására, valamint az alkalmazottak munka- és pihenőidejére vonatkozó rendelkezéseit nem tartja meg. Az az italmérő, aki a 16. §-ban megállapított idő alatt üzletét nyitva tartja, vagy üzletében szeszes italokat mér ki, vagy árúsít, visszaesés esetében a pénzbüntetésen kívül az italmérési engedély elvonásával is büntetendő. Áz ~e szakaszban megállapított kihágások eseteiben az 1884: XVII. törvénycikkben megállapított kihágások elbírálására hivatott hatóságok járnak el. 23. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1918. évi december hó 17-én. Károlyi s. k„ miniszterelnök. Ezt a rendelkezést a tanács e hirdetmény útján közli. BUDAPEST FŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA 1918. A Főváros Tanácsa
