Vendéglősök Lapja, 1939 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1939-09-05 / 9. szám

Tendéglátó ipari szaklap M. kit*, postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta 5-én. Előfizetési díj félévre 8 pengő, egész évre 13 pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA: IHÁSZ «TÖB»T Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA-UTCA 3. SZÁM Teleíonszám: 13—22—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT ÍO ÓRÁTÓL 13 ÓRÁID Kormányrendelet a sajtóellenőrzésről. Gazdasági fellendülés kedvező adatait közli az elmult fél évről szóló polgármesteri jelentés. Noha a kül­politikai helyzet kedvezőtlen volt, az idegenforgalom mégis örvendetesen emel­kedett. Ez az eredmény kedvezően je­lentkezett a szállodáknál és a gyógy­fürdőknél. Nagy fellendülést mutattak az elmult félévben a diákszállók is. Különösen a visszatért Felvidék diák­sága emelte a forgalmat. Mondja mind­ezeket a jelentés. . A statisztikai adatok szerint zavar­talan volt a főváros élelmiszerellátása. Kielégítő volt a húsellátás, a napi fej­adag 19'68 dekáról 20’68 dekára emel­kedett. Az élelmiszerárak estek. A gyü­mölcsfélék olcsóbbodtak. Esett a tavalyi árakhoz képest a marhahús és a sertés­zsír ára is. Idegenforgalmi propagandánk a bi­zonytalan nemzetközi helyzet dacára is sikeresen működött úgy a külföldön, mint itthon. Hatásosan támogatta ezt a propagandát a magyar vendéglátóipar kitűnő és olcsó ételeivel, pompás magyar borral, a nagyszerű kőbányai sörrel és a vendégszerető kiszolgálással. Tudjuk és máris érezzük a most kitört háború kedvezőtlen gazdasági hatását, mert kiürültek a Margitszigeti Nagy­szálloda, a Gellért- és a Dunaparti szállo­dák. Hazasiettek az itt üdülő külföldiek. A magyar vendéglátóiparos hazafisága és áldozatkészsége közismert, mindent elkövet, hogy helyét megállja nemcsak az üzletében, hanem a harctéren és a társa­dalomban. Az európai és amerikai forga­lom visszaesése nem veszi el kedvét, hanem tőle telhetőleg siet minden erejével a kormány és hatóságai támogatására. A kormány rendeletet adott ki a sajtóellen­őrzésről. A rendelet a következőket mondja : h §• (1) Időszaki lapot vagy más sajtóterméket kinyomatni csak akkor szabad, ha annak ki- nyomatására a sajtótermék előállítási helye szerint illetékes kir. ügyészség, illetőleg az alábbi (2) bekezdésben megjelölt hatóság tagja engedéllyt adott. (2) A kir. ügyészség székhelyén kívül elő­állított sajtótermék kinyomatásának engedélye­zésére a kir. ügyészség vezetője által kirendelt ügyészségi tag (ügyészségi megbízott) vagy rendőr- hatóságnak a kir. ügyészség vezetője által erre felhatalmazott tagja jogosult. 2. §. (1) Az engedély megadására jogosult hatóság (1. §) az időszaki lap közlésre szánt minden közle­ményének kefelevonatát vagy géppel írt szövegét (ú. n. kéziratot) azonnal, más sajtótermék be­mutatott kéziratát pedig késedelem nélkül át­vizsgálja és ha arról győződik meg, hogy a sajtó­terméknek vagy egyes közleményének megjelenése és terjesztése a hadviselés érdekét vagy az állam más fontos érdekét hátrányosan érintené, az enge­dély kiadását meg kell tagadni és a sajtótermék terjesztését meg kell tiltani. Erről a sajtótermék előállítóját értesíteni kell. (2) Ha az engedély kiadásának megtagadására nincs ok, az engedélyt késedelem nélkül meg kell adni. • 3. §. A sajtótermékek többszörösítését és terjesz­tését az engedély megadása előtt nem szabad meg­kezdeni. 4- §• A miniszterelenök a sajtótermékek átvizsgá­lására kirendelt kir. ügyész mellé Budapesten ellenőrző bizottságot szervez. 5. §. Az, aki akár szándékosan, akár gondatlan­ságból olyan sajtóterméket nyomat ki, terjeszt, vagy terjesztet, amelynek kinyomatására a ható ság (1. §) engedélyt nem adott, vagy amelynek terjesztését a hatóság megtiltotta, vétséget követ el és az 1939 : II. t.-c. 198. §-a szerint büntetendő. 6. §. A jelen rendelet nem érinti a köteles példány bemutatására és egyéb sajtórendészeti kötelezett­ségekre vonatkozó fennálló jogszabályokat. 7- §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. * Ugyancsak rendeletben szabályozta a kor­mány a külföldi sajtótermékek ellenőrzését is. Fegyelmi eljárás folyamatbatétele az ipartestület közegei ellen. Az ipartestület felügyelő hatóságának jogá­ban áll, illetőleg kötelessége az ipartestület közegei ellen — amennyiben ezek az ipartestületi fegye­lem ellen vétenek — a megfelelő eljárást elren­delni. Szükség esetén az illetők ipartestületi tisztségüktől az eljárás befejezéséig fel is füg­geszthetők. Az ipartestület felügyelő hatóságának ezt a jogát az 1932. évi VIII. törvénycikk 32. §-a biz­tosítja. Megfelelő eljárás alatt — kivéve a királyi bíróságok hatáskörébe tartozó büntetendő cse­lekmények elkövetésének esetét — az ipartes­tületi szék elé való utalást kell érteni. Az ipar- testületi szék az alapszabályokban körvonalazott eljárási szabályok szerint jár el s szabja ki az ugyancsak ott megállapított büntetési nemek valamelyikét (1932: VIII. t.-c. 30. § 3. pont, 1936: VII. t.-c. 31. §). A felügyelő hatóság az előbb idézett törvény 34. §-a értelmében az ipartestületi szék határo­zatát fellebbezés esetén felülbírálja, jogorvoslat hiányában pedig a törvénnyel vagy rendelettel ellenkező határozatot hivatalból is felülbírál­hatja és a jogszabálysértő szervet új határozat hozatalára utasíthatja. (45.127/1938. Ip. M.) POPPER BORPINCÉSZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Telefoni 1-484-62 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Aiapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom