Vendéglősök Lapja, 1938 (54. évfolyam, 1-19. szám)
1938-11-05 / 18. szám
3 VENDÉGLŐSÖK I,APJA 3 938. november 5. Kedves Magyar Iparos Testvéreink! Ezekben a sorsdöntő órákban, amikor a tőlünk elorozott Felvidék visszacsatolásáért folyik a küzdelem s amikor jogosan számíthatunk arra, hogy felvidéki magyar testvéreinknek kétévtizedes gyötrődései és szenvedései mihamarább végetérnek, számolnunk kell azzal is, hogy ezek a mindenükből kifosztott testvéreink a legmesszebbmenő segítségre szorulnak ; számolnunk kell azzal, hogy a meg- kínoztatás könnyeit nekünk kell felszárítanunk s a kipusztítva visszakerülő Felvidék lakosságának megélhetéséről egy ideig nekünk kell gondoskodnunk. Ez késztette a legelső magyar asszonyt, a Kormányzóné Őfőméltóságát arra, hogy az egész magyarságért nélkülözött és szenvedett felvidéki visszatérő testvéreink megsegítésére a magyar társadalmat felhívja s a „Magyar a Magyarért!“ mozgalmat megindítsa. A megsegítésnek ebből a munkájából a magyar kézművesiparosságnak is ki kell vennie részét; hiszen a sanyarú sorsra jutott felvidéki magyarság körében éhező száj, fázó gyermek és otthontalan család bizonyára bőven akar a kézművesiparosság soraiban is. Minden fillér, amelyet erre a célra áldozunk, minden természetbeni adomány, amelyet nélkülözhetünk, tanuságtétel amellett, hogy a mi szívünk együtt dobog azokkal, akik húsz keserves esztendő rabságában sem feledkeztek meg arról, hogy magyarok ; siessünk tehát mi is letörölnie homlokukról a megpróbáltatások Verejtékét, siessünk mi is orvosolni azokat a sebeket, amelyeket a bitorlók a Felvidék őslakosságán azért ütöttek, mert hűek maradtak Szent István országához. Amikor felhívjuk Kedves Magyar Iparostestvéreink figyelmét a „Magyar a Magyarért!“ mozgalomra, hisszük, hogy a legszegényebb iparos fillére sem hiányzik majd azokból az összegekből, amelyeknek a legnemesebb a rendeltetése, legemberibb a szándéka és a leghazafiasabb a célja. Erejéhez képest áldozzon mindenki, az ipartestület, mint intézmény éppenúgy, mint az egyes ipartestületi tagok és a „Magyar a Magyarért!“ mozgalomra szánt pénzbeli adományokat juttassák el az ipartestületeknél rendelkezésre álló postai befizetési lappal rendeltetési helyére. A természetben felajánlott adományok (élelmiszer, ruhanemű, stb.) előzetesen levelezőlapon a m. kir. miniszter- elnökségnél jelentendők be, amelyik azoknak továbbítása tekintetében intézkedni fog és értesítést küld. Nagyon szeretnők, ha úgy az ipartestület, mint a tagok által felajánlott pénzbeli és természetbeni adományokról Központunkat is értesítenék, hogy így megállapítható legyen annak az áldozatnak a nagysága, amellyel a magyar kézművesiparosság egyeteme ezekben a történelmi időkben hazafias érzéséről tanúságot tesz. Budapest, 1938. évi október hó 25. DOBSA LÁSZLÓ DR. PAPP JÓZSEF igazgató. m. kir. kormányfőtanácsos, elnök. A szállodás- és vendéglősipar kívánságait és szempontjait Gundel Károly nagy beszédben juttatta kifejezésre. Elsősorban vitéz Imrédy Béla miniszterelnök költségvetési beszédére hivatkozott, amelyből a szállodásokat és vendéglősöket két dolog ragadta meg éspedig elsősorban a szakma minimális munkabéreire vonatkozó kijelentés, másodszor pedig a kormánynak az az Ígérete, hogy a vendéglátóipar érdekeinek védelme a kormány különös gondját fogja jelenteni. — A minimális bérek életbeléptek — mondotta Gundel Károly — a bérek nem túlzottak, az ipar túlnyomó része el is fogadta azokat, most csak az a kérdés, milyen helyzetben vannak ezek az iparok, amelyek a szociális terhek szükségességét belátják ugyan, viselni azonban azokat nem nagyon tudják. A munkaidő kérdésénél különösképpen fennállanak a munka beosztásának nehézségei és ha az államnak esetleg aggályai volnának álláspontunkkal szemben, méltóztas- sanak belenézni a könyveinkbe és az üzemeinkbe, viselhet-e ez a szakma abszurdnak nevezhető terheket ? A kormányzat számára valószínűleg nem mindegy, mennyire terheli agyon a szállodás- és vendéglőipart. ígéretünk van arra, hogy az árkormánybiztosság meg fogja vizsgálni. Sajnos, erre mindeddig nem került sor, a terhek viszont változatlanul fennállanak. Hangoztatom minden társam nevében : nem akarjuk magunkat kivonni a terhek alól és vállalnék is a szociális terheket, ha a maximálás munkaidő nem tenné azokat teljesíthetetlenné. — Jelenleg az a helyzet, hogy iparaink tizenötféle iparengedély alapján gyakorolhatók. Ennek a nagy és rendszertelen skálának a keretein belül a szállodásipar tíz szobáig szabad iparnak tekinthető, amelyet bárki gyakorolhat, tíztől—húsz szobáig terjedő szállodáknál és fogadóknál az ipar képesítéshez és engedélyhez van kötve, húsz szobán felül pedig már ismét képesítés igazolása nélkül, mint nagyüzem, „gyár- szerűen“ folytatható. — Hasonló a helyzet a panziósiparnál, de a vendéglősiparnál is. Ez utóbbinál például az ipar gyakorlása húsz, illetve huszonöt alkalmazott tartása esetén szakképesítéshez és engedélyhez kötött. — Az a kérésünk és javaslatunk : szabályozzák végre ezt az abszurd helyzetet, foglalják ésszerű és komoly renderbe az engedélyek kérésének és adásának rendjét és mondják ki, hogy a szállodás-, fogadós-, vendéglős- és kávésipar, mindegyik a maga meghatározott üzletkörén belül, kizárólag iparengedéllyel legyen folytatható. Fia a képesítéshezkötöttség elvét kimondják, akkor lehetetlenné válnak azok az anomáliák, amelyek a jelenlegi helyzet mellett fennállanak. Kívánságaink közé tartozik az is, hogy a „szálloda“ „hotel“ kifejezést csak az írhassa ki a házára, aki tényleg „szálloda“, hotel“ tulajdonában van, tehát amely házban megvannak a szállodai színvonalhoz szükséges berendezések. Hivatkozott Gundel Károly arra is, hogy az úgynevezett garni-szálló szálloda- vagy fogadójellegének elvételét kívánják. A szállodásipart ennél a követelésénél az ősi hagyományok védelme is vezeti, mert tiltakozást jelent az ellen, hogy a szállodásipar legősibb elnevezését, a „fogadót“ találkahelyre cégérül használhassák fel. De fennáll ez a követelés azért is, mert a fogadóknak vagy szállodáknak garni szóval való megjelölése Francia- országból ered, ott azonban, és általában a külföldiek előtt a garni jelzés a családi jellegű, kis szállodák megjelölésére szolgál. A jelenlegi állapot a vendégek, főképpen az idegenek megtévesztésére vezet. — Baj az is, — mondotta végül Gundel Károly — hogy a szállodásiparnak voltaképpen nincsen szervezete az országban, pedig az egyöntetű fellépésre ma különösen nagy szükség van. — Svájcban a nagytőke szívesen állt a szállodásipar rendelkezésére, aminek következtében, a svájci idegenforgalom felbecsülhetetlen hasznára, amortizációval, gombamódra épültek a szállodai nagyüzemek. Trianon után az irántunk megnyilvánuló külföldi szimpátia és a céltudatos propaganda következtében idegenforgalmunk lényegesen növekedett, viszont a hazai szegénység miatt a belső forgalom elsorvadt. Ebben a vonatkozásban is szükség lett volna komoly segítségre. Beméljük, hogy a Felvidék visszacsatolása segíteni fog a szállodásiparon is. Gundel K. beszédét nagy tetszéssel fogadták. MI ÚJSÁG? Törley Bálint kereskedelmi államtitkár. A kormányzó úr a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter előterjesztésére Törley Bálint ország- gyűlési képviselőt államtitkárrá kinevezte. Törley Bálint személyében kiválóan képzett szakember jutott a kereskedelemügyi államtitkári székbe. Mint a dunavecsei kerület képviselője, a parlamentben gyakran szólalt fel s tanúságot tett róla, hogy úgy a kereskedelemnek, mint a mezőgazdaságnak minden kérdésében egyformán otthon van. Államtitkárrá kinevezését a vendéglátó ipar örömmel vette. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara újabb akciója a szabott árak bevezetésére. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara érdekeltek kérésére és sürgetésére újból foglalkozott a szabott árak. kérdésével. A kamarai szabott árakciónak vezető gondolata az, hogy azt az árat, amelyet a kereskedő a vevőtől kér, vagy amely ár az árun magán a kirakatban vagy kifüggesztett ártáblán meg van jelölve, az eladó alkú tárgyává nem teheti és a kereskedő vevőjének az egyszer kimondott árból engedményt nem adhat. A kamrai akció élén vitéz Bárczy Gábor, kamarai alelnök, felsőházi tag áll, aki ettől az akciótól várja a vásárlóközönségnek a kereskedelem tisztességébe, árkalkulációjába, szolidságába és megbízhatóságába vetett hitnek egyre fokozódó megerősödését. A Magyar Szállodaigazgatók Köre a Continental-szállóban tartotta első alapszabályszerű közgyűlését. A Kör csak júniusban kapta meg a belügyminisztériumtól alapszabályainak jóváhagyását s így ez alkalommal került sor a végleges tisztikar megválasztására is. A szokásos közgyűlési tárgysorozattal lefolyt összejövetelen az ideiglenes tisztikar lemondása után megválasztották a Kör végleges vezetőségét. A Magyar Szállodaigazgatók Körének új elnöke Dénes Márton lett a Continental-szálló kitűnő szaktudású igazgatója; alelnökké választották dr. Szász Elemért, a Palaca-szálló igazgatóját, aki a Kör főtitkári teendőinek ideiglenes ellátásában is fáradhatatlan és lelkes odaadást tanúsított. A főtitkári tisztet a közgyűlés Simonyi Ottóra, a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestületének szállodaszakosztályi főjegyzőjére ruházta, míg az elnökség tagjai közé a szállodaszakma reprezentánsait választották meg, köztük Flaggenmacher Oszkárt, a Hungária- Bitz-konszern, Németh Aladárt, a Britannia- szálló, Lendvai Józsefet, az Astoria, Kovácsffy Sándort, a Nemzeti Szálló és pénztárosként Keleti Oszkárt az Imperial-szálló igazgatóját. Megalakult a Vasárnapi Munkaszüneti Liga. A liga megalakításában három szervezet vett részt : a Fűszerkereskedők Országos Szövetsége, a Baross Szövetség, és a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége. A liga elnökévé Ilovszky Jánost, a Baross Szövetség elnökét választották meg. Az új egyesülés célkitűzése, mint címéből is kiderül: harc a teljes vasárnapi munkaszünetért! A liga programmját a következőkben foglalták össze előttünk: Törekedni kell arra, hogy vidéken megszűnjenek a vasárnapi hetivásárok és ki kell vívni, hogy búcsúkon kegyszereken és mézeskalácson kívül mást ne árusíthassanak. A vasárnapi munkaszünetet elrendelő miniszteri rendelet tervezetének 5. paragrafusa is szerepel a liga programmján. Az 5. paragrafus ugyanis a pék- és tejcsarnok-fiókokban megengedi a vasárnapi árusítást. A liga tagjai arra az álláspontra helyezkednek, hogy a pék-fiókok és tej csarnokok nyitvatartása nem engedhető meg, mert ezek szatócs-engedély alapján működnek és éppen olyan élelmiszerüzletek, mint a többiek,, TÖRLEY TALISMAN CASINO-RESERVE A budapesti szállodások és vendéglősök ipartestülete sajtóankétot rendezett a Gellérfeszállóban.
