Vendéglősök Lapja, 1938 (54. évfolyam, 1-19. szám)
1938-09-05 / 16. szám
54. ÉVFOLYAM 16. SZÁM 1038. 8ZEPTEMER 5 sr ww mm (VESÍDÉftLŐ., 8KÁLLÓ-, KÁYÉSIPABI ÉS KÖZCiAZDAiíCtl SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta 5-én. ElőTizetési díj félévre 8 pengő, egész évre IS pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 filler, hirdetési oldalon 40 filler hasábmilliméterenkint ▲LAPÍTOTTA : IHÁSZ GTOKfif Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: 13—22—81 HIVATALOS ÖRÍK: DÉLELŐTT 1« ÓBÁTŐL 13 ÓRÁIG Szent István esztendeje köszöntött ránk. A szent király halálának kilencszázéves fordulója most volt Nagyboldogasszony napján. Az egész magyar nemzet országos és áhí- tatos ünnepségekkel hódolt és hódol első nagy királya emlékének. Az esztergomi, a székesfehérvári és a budavári ünnepségek alkalmából minden magyar ember szívét a mélységes és igaz hála érzése töltötte el. Imádságos lélekkel köszönjük meg első királyunknak, hogy harcos őseinket bevezette a keresztény kultúrába s hogy földet és kenyeret adott a magyarnak. Köszönjük azt is, hogy a várispánságok megalapításával — amelyekből később a vármegye alakult — megszilárdította hazánk határait és azoknak védelmet nyújtott, ami- által lehetővé tette a békés földmívelést és az ipar meghonosításával annak nyugodt üzését. A magyar nemzet felismerte első királya által céltudatosan létesített intézmények fontosságát, amelyek a nemzet alkotmányos jogainak fenntartását szolgálják, ezért azokat a szent király halála után megtartotta és tovább fejlesztette. Ennek köszönhetjük hazánk ezeréves fennállását ! Hisszük, hogy Szent István jogtisztelete, amellyel megtartotta a nemzetnek azt az ősi jogát, amely szerint a nemzet kebeléből választott értelmiségnek befolyást engedett a kormányzásba és törvényhozásba, továbbra is legfőbb alkotmányjogunk marad, mert csak így biztosíthatjuk állami és szociális fejlődésünket. Csak így érhetjük el gazdasági helyzetünk javulását, a mezőgazdaság, a kereskedelem és ipar felvirágzását és munkásainak tisztességes megélhetését. Mindezekhez pedig akkor jutunk el, ha a magyarság a benne rejlő értékeket és képességeket teljes egészében a gazdasági megerősödésnek szenteli. A vendéglátó ipar, mint nemzethüség szempontjából kipróbált egyik megbízható polgári osztály, mindig vallotta és most is vallja, hogy a szentistvání eszmékhez való A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumban e tárgyban Kunder Antal államtitkár 1938 augusztus 6-án a munkaadói és munka- vállalói érdekeltségek bevonásával értekezletet tartott. Az értekezleten folytatott tanácskozások alapján a vendégipari alkalmazottak munkaideje szabályozásának tervezetét az alábbiakban közöljük : A munkaidő szabályozása hatálya a fogadóban (szállókban, penziókban), vendéglőkben, kifőzésekben, kávéházakban, kávémérésekben, cukrászüzletekben, korcsmákban, továbbá általában a szállásadásra, illetőleg ételeknek vagy italoknak helyben fogyasztás céljából kiszolgáltatására berendezett vállalatokban foglaltkoztatott alkalmazottakra fog kiterjedni. Ki lesznek véve a szabályozás hatálya alól: a vezető állást betöltő alkalmazottak (tisztviselők), azok az alkalmazottak (tisztviselők), akiknek évi javadalmazása (törzsfizetés, lakáspénz, rendszeres pótlék, természetbeni szolgáltatás, százalékos alapon keletkező járandóság stb.) a hatezer pengőt meghaladja, azok, akik kizárólag telephelyen kívül küldönci szolgálatot vagy a telephelyen őrszolgálatot végeznek és végül azok a tisztviselők, akiknek közreműködése nélkül az üzem munkája zavartalanul folytatható. Ez utóbbiakra nézve a 3000/1938. Ip. M. számú rendeletnek a tisztviselők munkaidejét szabályozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A családtagok általában a többi alkalmazottal azonos elbírálás alá esnek, kivéve mégis a házastársat, a szülőket és a gyermekeket, akikre a szabályozás hatálya nem fog kiterjedni. Az elsőfokú iparhatóság indokolt esetben további kivételeket is engedélyezhet. ragaszkodással és ezen eszmékben rejlő erővel biztosíthatjuk a legjobban nemcsak állami életünk fejlődését, hanem gazdasági helyzetünk megjavítását is. Szent István emléke legyen áldott és eszméi éljenek mindig a magyar nemzet lelkében. A szabályozás hatálya alá eső üzemekben alkalmazott személyzet munkaideje — az alábbi kivételeket nem tekintve — a munkaközi szünetek beszámítása nélkül huszonnégy óra alatt tíz óránál és hetenkint hatvan óránál hosszabb nem lehet. Ha azonban az alkalmazottak előre megállapított munkaideje a hétnek egy vagy több napján tíz óránál rövidebb, a munkaidőt a hétnek más napján legfeljebb tizenegy órára fel lehet emelni. A munkaidő azonban ezekben az esetekben sem lehet több heti hatvan óránál. Ha pedig az alkalmazott a hétnek egy vagy több napján anélkül, hogy tíz óránál rövidebb lett volna az előre megállapított munkaideje, tíz óránál rövidebb időn át végzett munkát, a munkaadó ugyanannak a hétnek vagy a következő hétnek egy vagy több napján az elmaradt munkaórák pótlását kívánhatja. A felemelt munkaidő azonban ebben az esetben sem terjedhet napi tizenegy órán túl. Módot fog nyújtani a szabályozás arra, hogy a munkaadó a munkaidőt meghosszabbíthassa az alábbi esetekben : 1. erőhatalom, vagy elemi csapás elhárítása, vagy következményének megszüntetése céljából; 2. nyersanyagnak, egész- vagy félgyártmánynak romlástól való megóvása céljából; 3. üzemi gépnek vagy berendezésnek sürgősen szükséges javítása céljából; 4. a zárórának hatósági rendelkezéssel meghosszabbítása esetén, legfeljebb azonban a zárórameghosszabbítás időtartamával; 5. az üzlethelyiségnek fokozott látogatottsága esetére egy-egy alkalmazottra nézve naptári évenkint legfeljebb harminc alkalommal. A vendégípa tíalkalmazottak munkaidejének szabályozása. Tetetem s l*'484-62 Budapest-Kőbánya» Előd uc;ca 8. szám. Aiapíttatott i869. évben. Az 1922. évi országos szőlő-és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
