Vendéglősök Lapja, 1938 (54. évfolyam, 1-19. szám)
1938-09-05 / 16. szám
VEWOÉGIŐSÖR LAPJA 193$. szeptember 5. 3 A fenti 1., 2. és 3. pontok esetében a munkaidőt csak az elkerülhetetlenül szükséges mértékben és csak abban az esetben szabad meghosszabbítani, ha olyan munkáról van szó, amelyet a rendes munkaidőn belül kisegítő munkaerők alkalmazásával sem lehet elvégezni. A munkaidő meghosszabbítását a munkaadó köteles a munkaidő meghosszabbításának kezdő időpontjától számított 8 nap alatt az elsőfokú iparhatóságnak bejelenteni. A bejelentésben a munkaidő meghosszabbítását indokolni kell. A bejelentés ajánlott levélben postára adását a bejelentés megtételének kell tekinteni. Az elsőfokú iparhatóság a munkaidőnek bejelentett meghosszabbításairól jegyzéket vezet. A heti hatvan órán túl végzett munkát túlmunkának keli tekinteni és azt a munkaadó az olyan alkalmazottak esetében, akik százalékos részesedést is kapnak, a rendes munkaidőre a százalékos részesedés számításba vétele nélkül eső óradíjnál legalább 100%-kal magasabban, egyéb alkalmazottak esetében pedig a rendes munkaidőre eső óradíjnál legalább 25%-kal magasabban köteles díjazni. A kiadandó rendelet szabályozni fogja azt a napi munkakeretet is, amelyen belül az alkalmazott napi 10 (esetleg 11) órai munkaidejét ki kell adni. Ennek a munkakeretnek tartama tekintetében a munkaadói és alkalmazotti érdekeltségek álláspontja egyelőre nem egyezik, valószínű azonban, hogy ez a napi munkateret 13 órában fog megállapíttatni. Gondoskodás fog történni, hogy az alkalmazottaknak munkaközben pihenésre és étkezésre megfelelő szünet adassék, éspedig ha a munkaidő nyolc óránál hosszabb, de kilenc órát meg nem halad, legalább fél óra, kilenc óránál hosszabb munkaidő esetében legalább egy óra lesz a munkaközi szünet. A munkaközi szünetet részietekben is lehet adni, azonban a munkának negyed óránál rövidebb megszakítása munkaközi szünetnek nem számít. Az alkalmazott a munkaközi szünet tartama alatt a munkahelyet elhagyhatja. A munkaközi szünet tekintetében egyes olyan alkalmazottakra nézve (pl. felírónő), akiknek a munkaközi szünetet munkateljesítésük folyamatos volta miatt a munkaidő tartama alatt kiadni nem lehet, a szabályozás kivételt fog tenni, amennyiben meg fogja engedni, hogy az ilyen alkalmazottaknak a munkaközi szünetet a munkaidő kezdete előtt vagy befejezése után is ki szabad adni. Az ilyen módon kiadott munkaközi szünetet azonban a munkaidőbe be kell számítani. Az alkalmazottnak napi munkája befejezése után legalább tíz egymásra következő órai meg nem szakított pihenőidőt kell biztosítani. Minden alkalmazottnak hetenkint egyszer a tíz órai pihenőidőt követően huszonnégy órai meg nem szakított pihenőnapot kell adni. E pihenőnap kötelező megadása alól azonban bizonyos kivételek fognak tétetni éspedig mód lesz a pihenőnap megváltására a penziókban alkalmazott szakácsokat és szakácsnőket illetően, továbbá június hó 15-e és augusztus hó 31-e közötti időszakban a fürdő- és üdülőhelyeken foglalkoztatott személyzetet illetően. A megváltott pihenőnapon végzett munkát azonban még abban az esetben is teljes egészében túlmunkának kell minősíteni és ennek megfelelően túlmunkaként kell díjazni, ha az alkalmazott az illető héten hatvan óránál kevesebb ideig dolgozott. Azoknak az alkalmazottaknak, akik a munkaadótól élelmezést és lakást kapnak, a munkaadó a pihenőnapokra is köteles a szokásos élelmezést nyújtani. A pihenőnapon a már említett megváltott pihenőnaptól eltekintve a szabályozás hatálya alá eső vállalatban az alkalmazottal munkát végeztetni, az alkalmazottnak pedig munkát végeznie nem szabad. Ennek a rendelkezésnek megszegése kihágás. Külön fog szabályoztatni éspedig a 40.000/1936. Ip. M. számú rendelet rendelkezéseinek szem előtt tartásával a cukrászipari alkalmazottak pihenőnapjának kérdése. A munkaidő kezdetét és végét, továbbá a munkaközi szünetek tartamát munkaidőrendként olvashatóan olyan helyen kell közzétenni, ahol azt minden alkalmazott könnyen láthatja. Ameny- nyiben az alkalmazottak munkaidőbeosztása nem azonos, a munkaidőrendben az alkalmazottak felsorolásával a reájuk érvényes munkaidő kezdetét és végét, valamint munkaközi szüneteiket külön fel kell tüntetni. A munkaidőrendnek azt a részét, amely az egy-eg'y helyiségben foglalkoztatott alkalmazottakra vonatkozik, a munkaadó az illető helyiségben is köteles állandóan kifüggeszteni. A munkaidőnek kivételes meghosszabítását a munkaidőrendben nem kell feltüntetni. A kiadandó rendeletben foglalt rendelkezések annyiban nem fogják érinteni a tőlük eltérő más jogszabálynak, szokásnak, szerződésnek vagy megállapodásnak hatályát, amennyiben az az alkalmazottnak a jelen rendeletben foglaltnál kedvezőbb helyzetet biztosít. Kifőzőiparnak engedélyhez kötött iparrá nyilvánítása és munkakörének megállapítása tárgyában megjelent a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumnak 29.901/1938. la. sz. rendelete : Az 1884 : XVII. törvénycikkbe iktatott ipartörvény módosításáról szóló 1922 : XII. t.-c. 34. és 57. §-aiban és az 1936 : VII. t.-c. 12. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §. (1) A kifőzőipart az engedélyhez kötött iparok közé sorolom és egyben olyan iparrá nyilvánítom, amelyben az iparengedélyek kiadását az 1936 : VII. t.-c. 12. §-a értelmében korlátozni lehet. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a kifőzőipar gyakorlására jogosító és a jelen rendelet hatálybalépése előtt kiállított iparengedélyek érvényét nem érinti. 2. §. A kifőzés olyan iparüzlet, amelyben a jelen rendelet 3. §-ában meghatározott korlátok között az ebéd- és vacsoraidő alatt helyben való vagy üzlethelyiségen kívüli fogyasztásra meghatározott fogásokból álló ebédet, vacsorát vagy 35 hektoliter kitűnő csopaki bor Olfiványi József, Csopak. jutányosán eladó, esetleg több teteiben is. egyes ételadagokat szolgálnak ki és amelyben szeszesitalt kiszolgálni tilos. 3. §. (1) A kifőzésben naponkint legfeljebb kétféle levest, kétféle főzeléket, háromféle húsételt és a húsételhez vagy külön is kétféle köretet, úgyszintén kétféle tésztát akármilyen hintéssel vagy töltéssel, valamint tüdőből, pacalból, májból, borjúfodorból vagy mirigyből készült egy-egyféle ételt szabad készíteni és kiszolgálni. Ha a kifőzőiparos a jelen bekezdés alapján háromféle húsételt készít, a háromféle húsétel közül az egyiknek főtt marhahúsnak kell lennie, amelyet sütéssel vagy párolással tovább készíteni nem szabad. (2) Az a kifőzőiparos, akinek kávémérőipar gyakorlására jogosító iparengedélye is van, ebédidő és vacsoraidő alatt az (1) bekezdésben felsorolt ételeken felül egyéb húsételt a kávémérőipar gyakorlására jogosító iparengedélye alapján nem szolgálhat ki. (3) A kifőzőiparos jogosult az (1) bekezdésben fölsorolt ételeken felül gyümölcsöt is kiszolgálni. 4. §. (1) A kifőzőipari üzlethelyiségben szeszesitalt kiszolgálni abban az esetben is tilos, ha a kifőzőipart más olyan iparral együttesen gyakorolják, amelynek üzletköréhez szeszesitalok kiszolgálása tartozik. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alóli kivételek : a) Azok a kávémérők, akik a kávémérést a kifozőiparral együttesen gyakorolják, az illetékes Mindennemű hús- és zsiradékszükségletünket Lengyel Bientesárú- gyái* R.-T. üzleteiben vásároljuk! —* Legjobb árú — olcsó árú! LENGYEL HENTESAmŰGYAR R.-T. pénzügyi hatóság engedélye alapján rumnak poharazásával foglalkozhatnak. b) Azok a kávémérők, akik a kávémérést és a kifőzőipart érvényes iparjogosítványuk alapján a jelen rendelet kihirdetését megelőző idő óta együttesen gyakorolják és az illetékes pénzügyi hatóságnak a jelen rendelet kihirdetése előtt kelt engedélye alapján az 1921 : IV. t.-c. 7. §-ának 5. pontjában megszabott keretek között szeszesitalokat üzlethelyiségükben továbbra is kiszolgálhatnak. (3) A kifőzőipart tilos a korcsmaiparral egy üzlethelyiségben gyakorolni. 5. §. A jelen rendelet 2—4. §-aiban meghatározott munkakörnek a kifőzőiparos általi túl20 hektoliter jóminöségű kadarka pengőért kapható. A Csernay Ödönné, Fülöpszállás, Pest megye. lépését a vendéglőipar jogosulatlan gyakorlásának kell minősíteni. Amennyiben a munkakör túllépését a kifőzőiparos szeszesitalok kiszolgálásával követi el, feltéve, hogy az illetékes pénzügyi hatóság érvényes engedélyével nem rendelkezik, ellene jövedéki kihágás miatt is eljárást kell indítani. 6. §. (1) A penziókban szokásos ételkiszolgálást, amennyiben az nem vendéglőipar, korcsma- ipar, vagy kávémérőipar gyakorlására jogosító iparengedély alapján történik, kifőzésnek kell minősíteni, következéskép az ilyen kiszolgálás csak a kifőzőipar gyakorlására jogosító ipar- igazolvány alapján végezhető. 7. §. Háztartásokban legfeljebb három egyénnek keresetszerű élelmezése, ha a kiszolgált ételt helyben fogyasztják el és utcán át ételt nem szolgálnak ki, nem esik az ipari törvények hatálya alá és így nem minősül a kifőzőipar gyakorlásának sem. 8. §. (1) A kifőzőiparos köteles üzletének cégtábláján a „kifőzés“ megjelölést alkalmazni. Prof. birkózó világverseny a FÉNYES NAGY CIRKUSZBAN 1938 szeptember hó 2-től minden este 8.15 órai kezdettel Olcsó helyárak. Üzletével kapcsolatban más megjelölést (pl. étterem, étkezde, étkező, stb.) sem annak külsején, sem belsejében, sem üzleti hirdetéseiben, sem nyomtatványain stb. nem használhat. (2) A kifőzőiparos a kifőzőiparnak más iparral együttes gyakorlása esetén a „kifőzés“ megjelölésen felül az általa együttesen gyakorolt másik iparra vonatkozó megjelölést is használhatja.
