Vendéglősök Lapja, 1937 (53. évfolyam, 1-24. szám)

1937-11-05 / 21-22. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1937. november 5> olcsó hordók beszerzését a külföldi hordók és szüretelőkádak vámmentes behozatalának biz­tosításával és e tartányok adóváltságkulcsának lényeges leszállításával. A férőhelyek biztosítása mellett az eladásra felkínált must és bor részére felvevőkézről is gon­doskodott a kormány. A besűrítés céljára szük­séges mustot, a borpárlat-főzés céljára és részben az export céljára szükséges bort az ártartó akció szolgálatába állította. A fenti célokra a szőlő kilo- grammonkint 7, a must cukorfokonkint 0-7, a párlatfőzés céljára szolgáló bor Malligand-fokon- kint 1-2, az egyéb célokra szolgáló bor pedig Malligand-fokonkint 1-3 fillérért kerül felvásár­lásra. Ez az ár, ha nem is tekinthető magasnak, mégis olyan, amely mellett a gazdák megtalál­hatják számításukat s amelyre olyan bő termésű évben, mint amilyen az ez évi kecskeméti termés volt, a gazdák a múltban sohasem számíthattak. Hiszen csak a múlt évi példára utalok, amikor az Alföld igen sok községében a gazdák 3—4 fillérért voltak kénytelenek a szőlőjüket piacra dobni, amivel szemben a most érvényesülő ár csaknem annak kétszeresét teszi ki. Nyilvánvaló tehát, hogyha a kezdet nehézségeire való tekintettel érvényesültek is rövid átmeneti időre a megálla­pított irányáraknál valamivel alacsonyabb árak a piacon, ez feltétlenül csak szórványosan és csak átmenetileg fordult elő, nagy általánosságban azonban az irányárak a korai és bő szüret dacára tartottak s tarthatják magukat és minden remény megvan rá, hogy tartottak is maradnak. Az akció országos viszonylatban is kétségtelen eredményeket ért el. Besűrítés céljára felvásárol­tatott az országban 200.000 hektoliter must, tehát kétszerese annak, mint más bőtermésű években. Export céljára felvásároltatott eddig 83.000 hekto­liter must, párlatfőzés céljára, bár az idény csak most kezdődik, 8200 hektoliter, intervenció cél­jára 8000 hektoliter, úgyhogy eddig már kereken 300.000 hektoliter mustot és újbort vásároltatott fel a kormány ártartó alapon. A kormánynak a borárkiegészítés mellett kifőzhető borpárlat tár­gyában kiadott rendelete a múlt évi 12.000 hekto­literes kerettel szemben erre az évre 20.090 hekto­literes keretet állapított meg s így ennek az akció­nak keretében is 220.000 hektoliter gyengébb minőségű bor 1-2 filléres áron való felvételére s a piacról való kikapcsolására nyílik lehetőség. A legutóbb Budapesten ülésezett első nemzet­közi fürdőügyi kongresszus keretében igen nagy jelentőségű határozatot hoztak. A kongresszuson egybegyült 30 állam 342 delegátusa ugyanis a Gellért-szállóban tartott ülésén egyhangúlag kimondotta, hogy megalakítják a Nemzetközi Fürdőszövetséget azzal a céllal, hogy egyengessék az útját a fürdők nemzetközi együttműködésének. Magyar szempontból különösen nagyjelentőségű ez a határozat és a rákövetkező alakuló ülés, mert a megalakuláson kívül azt is kimondották, hogy az új nemzetközi szövetségnek Budapest lesz az állandó székhelye. A megalakulást előkészítő ülésen Szviezsényi Zoltán dr., a budapesti Gyógyhelyi Bizottság igazgatója tett javaslatot a Fürdőszövetség meg­alakítására. A kérdéshez Vcrhaege és Naeyerl belga kormánykiküldött és Pouget francia polgár- mester szólt hozzá és javaslatukra az összes delegátusok egyhangúlag mondották ki a meg­alakulás szükségességét. Ezek után kérdem, mikor nyílt a múltban 550.000 hektoliter mustnak és bornak meghatáro­zott célokra ártartó alapon való vásárlására lehetőség ? Ha azonban ez az ország egész bor­termésének mintegy egyötödrészét kitevő ártartó vásárlás sem bizonyulna a piaci árak kívánt meg­szilárdulására elegendőnek — felmerülő szükség esetén itt van a borpincékben elhelyezhető mennyiség felvételének a lehetősége is. —- Ezt a kérdést azért vetettem fel, mert vannak helyek, ahol úgy állítják be az akciót, mint amelynek nincsen értelme. Szembe kell szállni ezzel a beállítással, elsősorban magának a szőlősgazdatársadalomnak, mert a kormány csak akkor érhet el eredményeket, ha a szőlős­gazdatársadalomnak egyértelmű elhatározására támaszkodhatik s ha mögötte áll ez a társadalom. Arra akarok még rámutatni, hogy a kormány által megindított ártartó akció céljait sokan félre­ismerik. Az állami borpincék megépítésének és az ártartó vásárlások megindításának nem az a célja, hogy a gazdák által vételre felajánlott minden bormennyiséget felvegyen. Az egyedüli cél a bor­árak tartása, ártartó vásárlásokat tehát csak ott, csak akkor és csak olyan mértékben fogok tartatni, ahol, amikor, és amily mértékben azt a minden­kori piaci helyzet szükségessé teszi. A fentiek alapján hiszem és remélem, hogy a kormány által ebben az évben létesített állami borpincék, amelyeknek hálózatát a jövő évben még szélesíteni kívánom, hathatós eszközök lesz­nek azoknak a céloknak elérésében, amelyeket a kormány a hazai szőlőgazdálkodás megsegítése érdekében maga elé tűzött. Amikor ismételten rámutatok arra, hogy ez a kérdés a munkáskezeknek százezreit érdekli s hogy a kormány nemcsak az alföldi, hanem a hegyvidéki szőlősgazdák helyzetén is segíteni kíván, az utóbbiakén más módon, a kecskeméti állami borpincét s innen Kecskemétről az ebben az évben létesített összes állami borpincéket azzal az óhajtással nyitom meg és adom át rendelteté­süknek, hogy a szőlősgazdák és munkások nehéz munkájuk gyümölcsét a jövőben minél jobban élvezhessék, hogy megfelelő árat tudjanak elérni s ilymódon életszínvonalukat is emelhessék. A jó Isten áldását kérem a magyar szőlőket itt az Al­földön és a magyar dombokon és hegyeken annyi szorgalommal és szeretettel művelő sok százezer magyar kéz munkájára. Nyomban utána meg is tartották az alakuló ülést, amelyen József Ferenc kir. herceg, mint Budapest Fürdőváros Egyesület elnöke mondotta az elnöki megnyitóbeszédet. Az alakuló ülésen csaknem teljes számmal együttvoltak a fürdőügyi kongresszus delegátusai. Nagy Emil v. miniszter a fürdőhelyek nemzet­közi együttműködésének szükségességét fejte­gette, Pouget francia delegátus pedig az elő­készítőbizottság által elfogadott javaslatot ismer­tette. A jelenlévők egyhangú leklescdéssel fogad­ták el a javaslatot. A tanoncszcrzodcsekliez szükséges orvosi bizo- nyílványok kiállításakor a hatósági orvosok által készített jegyzőkönyvek a pénzügyminiszternek október 8-án kelt 1937. évi 131.985. számú ren­delete értelmében beadványi, illetőleg jegyző- könyvi illeték alól mentesek. MI ÚJSÁG? Halálozás. Borostyánkői (Baldauf) Mátyás vendéglős, a régi békevilágban közismert és híres „Mátyás-pince“ tulajdonosa, folyó évi október 6-án hosszas szenvedés után életének 65. évében elhúnyt. Nagy részvét mellett temették el október 10-én. A temetésen résztvett a vendéglősök ipar- testülete Malosik Ferenc elnök és Németh Aladár alelnök vezetésével, a kávésok Mészáros Győző elnökkel, Gundel Károly, Holub Prnzső, Brauch hentesárugyár részvénytársaság igazgatósága, szá­mos nagyszállodás és vendéglős, a korcsmárosok ipartestülete, a Szállodások és Vendéglősök Orszá­gos Szövetsége, az italmérők ipartestülete, a magyar és német evangélikus egyház számos presbitere és sokan mások. Az egyházi szertartást Mágócs Károly evangélikus elnök végezte. A MÁVAG Acélhang dalárdája egyházi énekeket énekelt. A sírnál Broschko G. Adolf esperes áldotta meg újra német nyelven az elhúnytat. A koporsó sírbabocsátásánál az ipartestületi zászlót háromszor meghajtották a sír előtt. A vármegyék a cukor árának leszállításáért. Borsod, Gömör és Kishont vármegyék, továbbá Bács-Bodrog vármegye közgyűlése a közelmúltban határozta el, hogy feliratban fordul a belügy­miniszterhez a cukor árának leszállítása ügyében. A népegészségügyi szempontból is rendkívül jelentős akció mind nagyobb érdeklődést kelt az országban és hír szerint a többi vármegye is csatlakozni fog hozzá. EiFH fr h AMRfD A tükrökkel, olcsón eladó. vLíi Lk bu bHPlDLn H VI., Vilmos császár-út 19. A budapesti kereskedelmi és iparkamara az idegenforgalom érdekében különböző javaslatokat terjesztett a MÁV igazgatóságához a személy- forgalomból tapasztalható visszásságok kiküszö­böléséért. Mindenekelőtt rámutatott arra, hogy az idegenforgalom szempontjából legfontosabb közvetlen kocsikon, a berlinin és a párisin ezidő- szerint helyjegyekhez jutni nem lehet, miután a kocsik kiinduló pontja Bukarest és Belgrád, már pedig a helyjegyeket csak a végpontokon lévő állomások adhatják ki. Ilyen körülmények között a zsúfolt vonatokon Budapestről távozó külföldiek sokszor nem jutnak helyhez s így érthető módon nem a legkellemesebb benyomással távoznak Budapestről az elindulás zavarai miatt. A kamarai javaslat ebben a vonatkozásban az, hogy a csat­lakozó vonalak igazgatóságaival egyetértésben tegye lehetővé helyjegyeknek az átmenő kocsikra Budapesten való kiadását is. Szóvátette a kamara a vasúti hordárszolgálat visszásságait. A külföldi nagyvárosoktól eltérően a budapesti pályaudva­rokon az a szokás, hogy a hordár nem kíséri ki az utast a poggyásszal a vonathoz, hanem előbb annyi poggyászdarabot gyűjt össze, amellyel targoncáját teljesen megrakhatja és csak röviddel a vonat indulása előtt jelenik meg a perronon. Ilymódon a külföldi utasok, akik még a hordár számát sem tudják magyarul kiáltani, sokszor idegtépő várakozással lesik a poggyászaik meg­érkezését. Ez a helyzet éppúgy rontja a Budapes­ten szerzett kedvező benyomásokat, mint a helyjegy-mizéria. A kamara javaslata e tekin­tetben az, hogy a hordárnak az utas mögött azonnal be kelljen szállítania a poggyászt a kocsiba. Javaslatot tett ezután még a kamara egy új budapest-prága-berlini vonatpár beállítá­sára, miután a mostani hiányos összeköttetés következtében 20—22 vagonos túlzsúfolt szerel­vények indulnak és érkeznek. A vonatok nagy terjedelme miatt a határállomásokon hosszú ideig tart az útlevél- és vámvizsgálat, úgyhogy nagy késések napirenden vannak. Budapest a Nemzetközi Fürdőszövetség székhelye. Mindennemű hús- és zsiradékszükségletünket Lengyel henfesánű- gyás* R„-T. üzleteiben vásároljuk! «—------* Legjobb árú — olcsó árú! lengyel hentesábűgyAr R.-T.ssyjg&fl;:

Next

/
Oldalképek
Tartalom