Vendéglősök Lapja, 1937 (53. évfolyam, 1-24. szám)

1937-10-05 / 19-20. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1937. október 5. Kisiparosok követelései és a gazdavédelmi rendelet A kisiparosság szempontjából nagyjelentőségű az a rendelet, amely a védett birtokok egyes ter­heinek átalakítással, illetőleg könyvadósság vál­lalással való rendezéséről szól. A rendelet egyes intézkedései módot nyújtanak arra, hogy a kis­iparosok hozzájuthassanak követeléseikhez. Erről az intézkedésekől a következő jelentést ad­ták ki : A gazdasági tartozások rendezése tárgyában kiadott 10.000/1935. M. E. számú rendelet ha­tálybalépése óta a kisiparosság részéről egyre gyakrabban nyilvánult meg az a kívánság, hogy a kisiparosok követeléseit a rendezés alól vonják ki. A védett birtokok egyes terheinek átalakítás­sal, illetőleg könyvadósság vállalással rendezése tárgyában kiadott 5000/1937. M. E. számú ren­delet 4. §. 1. bekezdésének 3. pontja fenntartja az eddig is érvényes azt a kedvezményt, hogy az olyan követelés, amelynek tőkeösszege a 25 pen­gőt nem haladja meg, nem esik rendezés alá. Az említett rendelet 4. szakaszának 4. bekez­dése ezenkívül lehetővé teszi, hogy az olyan köve­telések is kivonhatok legyenek a rendezés alól, amelyeknek összege a 25 pengőt meghaladja. A hitelezők kívánságára az idézett szakasz értelmé­ben ugyanis mellőzni kell a teherrendezést 25 pen­gőt meghaladó, de 100 pengőnél kisebb összegű követelések tekintetében is, ha a követelésnek a teherrendezés alá vonása a hitelezőnek — élet­viszonyait tekintve — méltánytalan sérelmét okozná és a követelésnek a teherrendezésbol kivé­tele az adós szempontjából a teherrendezés ered­ményességét veszélyezteti. A kérelem tárgyában mindkét fél érdekeinek szemelőtt tartásával a helyi bizottság határoz és indokolt esetben az adósnak méltányos, de három éven túl nem terjedő részletfizetési, vagy más tel­jesítési határidőket szabhat. Ez a rendelkezés módot ad arra, hogy a kis­iparosok hozzájuthassanak azokhoz a követelé­seikhez, amelyek a kisiparosok szempontjából komoly jelentőséggel bírnak. A bor hasznos az emberi szervezetre, állapította meg a Párizsban legutóbb megtartott nemzet­közi orvosnagygyűlés. Az orvosok kétharmadrésze hasznosnak, a huszonöt százaléka nélkülözhetet­lennek minősítette azt. Erről szól az alábbi grafikon : Marencich Ottó kitüntetése. A budapesti szállodások és vendéglősök ipar­testületét nagy megtiszteltetés érte azzal, hogy a szállodásosztály kiváló elnökét kormányfőtaná­csossá nevezték ki. Ez alkalomból az ipartestület a Szent Gellért szállóban ünnepi vacsorát rende­zett Marencich Ottó tiszteletére. Dénes Márton igazgató olvasta föl a megjele­nésben akadályozott több fővárosi és vidéki te­kintélyes kartársunk üdvözlőtávirataT, majd Ma- losik Ferenc ipartestületi elnök üdvözölte a jelen­voltak lelkes éljenzése közben az ünnepeltet, akit az idealista lelkületű alkotó szakember példaképe­ként jellemzett. Utána a szállodás-szakosztály alelnöke, Né­meth Aladár mondotta el nagyhatású pohárkö­szöntőjét. Dr. Szász Elemér a Szállodaigazgatók Köre, majd a Budapesti Kávésok Ipartestülete nevében Mészáros Győző elnök köszöntötte fel Marencich Ottót, kiemelve, hogy ez a munkát és sikert jutal­mazó, megérdemelt magas kitüntetés az egész magyar vendéglátóipar megbecsülését jelenti. Csik József a Genfi Szövetség, dr. Tausz Béla főorvos a Balatoni Szállodások és Penziótuiajdo­nosok Egyesülete, dr. Kritsfalussy István igazgató a szakiskola nevében mondott hatásos pohárkö­szöntőt. Végezetül Gundel Károly emelkedett szólásra, nem hivatalos, vagy kartársi minőségben, hanem mint magyar ember köszöntötte föl az ünneplő közönség nagy tetszése mellett Marencich Ottót, aki idegen ország gyermekének született ugyan, de idekerülve, a magyar föld csodálatos átalakító ereje és szeretett hitvese, egy drága magyar asz- szony segítő munkája folytán százszalékos ma­gyarrá változott és rendkívüli diplomáciai képes­ségeit a magyar ügy szolgálatába állítva, a kül­földi közvélemény tárgyilagos tájékoztatása körül elévülhetetlen érdemeket szerzett. Bárhonnan könnyen megközelíthető kitűnő fekvésű HELYISÉG, előkelő közönség által lakott helyen NAGY KERTHELYISÉGGEL VENDÉGLŐ ÉS KÁVÉHÁZ _ m céljaira olcsó bérrel KIADÓ. Reflektánsok ajánlatait «Nyárbtéli üzlet» jeligére BLOKNER J. hirdetőirodájába, Andrássynit 4. kérjük. Mindennemű hús- és zsiradékszUkségletűnket Lengyel hentesáru- gyár R—T. üzleteiben vásároljuk! —- Legjobb árú — olcsó árú! LENGYEL HENIESARüGYAB R.-T. ni MI ÚJSÁG? Halálozás. Blockner Izidorné sz. Eisler Regina, Blockner Izidornak, a Blockner J. hirdetőiroda megalapítójának és szenior főnökének özvegye, 74 éves korában meghalt. Halálát gyermekei, ifj. Balázs Dezső ügyvéd, Balázs Blockner Pál, a Blockner J. hirdetőiroda társtulajdonosa, Hajós Alfrédné sz> Blockner Vilma, Hajós Alfréd műépítész neje, Balázs György és a kiterjedt előkelő rokonság gyászolja. Temetése nagy részvét mellett folyt le a rákoskeresztúri temetőben. A vendéglátóipar nagygyűlése Balatonfüreden. A vendéglátóipar József Ferenc dr. kir. herceg fővédnökségével és Oláh Gyárfás Mihály elnök­lésével országos nagygyűlést rendezett Balaton­füreden. A nagygyűlésen megtárgyalták az ipar legfontosabb időszerű kérdéseit. Búd János dr. volt miniszter azt hangoztatta, hogy a vendéglátó- iparnak hitelforrásokat kell nyújtani. Tormay Géza dr., az Idegenforgalmi Hivatal elnöke azt fejtegette, hogy idegenforgalmunk érdekében oly helyzetbe kell hozni a vendéglátóipart, hogy az egészen kielégíthesse az igényeket. Érti József dr., a Balatoni Szállodások és Penziósok Egyesületének alelnöke hangoztatta, hogy a balatoni érdekel­teknek maguknak kell elérni, hogy a magántőke igazán érdeklődjék a Balaton iránt. Több fel­szólalás között Ilovszky János, a Baross Szövetség elnöke rendes idegenforgalmi hitelkeretnek a beállítását kívánta az állami költségvetésbe. A Balatoni Sporthéttel kapcsolatban magyar konyhaestet is rendeztek, amelynek során magyar ételkülönlegességeket mutattak be Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonföldvár és Siófok étter­meiben. A bírálóbizottság megállapította, hogy a magyar vendéglősök nemcsak a jóízű magyar ételek elkészítésében mesterek, hanem az ételek stílszerű művészi, magyaros díszítésével is szol­gálták a kitűzött célt. A nyertesek között a balatoni intézőbizottság iparművészeti díjait és elismerő okleveleket osztottak szét. A fizetéses szabadságról szóló rendelet meg­jelenését várják az ipari munkások. A rendelet- tervezetet most tárgyalta le az ipari munkaadók testületé és azt változatlanul elfogadta. Az ipari munkások fizetéses szabadságának megvalósítá­sával kapcsolatosan természetszerűleg még szá­mos részletkérdés vár megoldásra. A legfőbb cél az, hogy a munkás szabadsága idején valóban pihenjen, erőben gyarapodva állhasson ismét munkába. Az ipar ezzel újabb jelentékeny terhet vállal magára, ami azonban a munkás nagyobb munkabírásával kárpótlódik. A helyes szociál- egészségügyi befektetés az ország és az ipar szempontjából nem kedvezőtlenebb, mint akár­milyen más produktív beruházás. A főváros költségvetési tervezete elkészült a jövő 1938-as évre, amely 158-8 millió pengő bevételt és 166-3 millió pengő kiadást irányoz elő. Mind a bevételek, mind pedig a kiadások összegei emelkedtek. Ha összehasonlítást teszünk az előző évek költségvetéseivel, a fejlődés jelentékeny. A költségvetésen keresztül kifejezésre jut az a rendkívül fontos szerep, amit az egymilliós főváros a gazdasági élet szempontjából jelent. A költségvetés kiadási oldalán jelentékeny össze­gek szerepelnek beruházásokra. Ezek újabb és több munkaalkalmakat biztosítanak, ami nem marad a gazdasági élet lendületes fejlődésében hatás nélkül. Az új költségvetési tervezetben a szociális és kulturális szempontok is kellő mél­tánylásra találtak. A szociális gondoskodás kiter­jedésével komoly összegek szerepelnek a költség- vetés kiadási tételei között. Szendy Károly polgár- mester, aki erős kézzel irányítja Budapest fejlődő életét, ezzel a költségvetésével is tanujelét adta igazi nagyvonalúságának. TALISMAN-CASINO-RESERVE

Next

/
Oldalképek
Tartalom