Vendéglősök Lapja, 1936 (52. évfolyam, 1-24. szám)

1936-02-05 / 3-4. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1936. február 5. A jégrendelet végrehajtási utasítása. Nemrégiben adta ki a kereskedelmi miniszter a jégrendelet végre­hajtási utasítását, amely mindenekelőtt a forgalomba-? hozatal szempontjából nem műjég és természetesjég között tesz különbséget, hanem kifogástalan, kevésbbé kifogástalan és bármilyen használatra alkalmatlan jég között. Kétségtelen — mondja a végrehajtási utasítás —, hogy a műjég rendszerint kifogástalan minőségű, a természetes jég pedig többnyire idegen anyaggal szennyezett. Megengedi a végrehajtási utasítás, hogy a korlátolt forgalomra rendelt jeget (természetes jég) á'talában étel, ital hűtéséhez lehessen használni, ha a hűtést olyan berendezés mellett végzik, amely a jégnek, vagy olvadékának a hűtött tárggyal Való érintkezését kizárja. A rendelet idevonatkozóan csupán példa­szerűen említi az elkülönített jégkamrákat, de egy­általán nem zárja ki azt, hogy az említett célra megfelelő jégszekrényt is lehessen alkalmazni. Azt is megengedi a rendelet, hogy korlátolt forgalmú jeget (természetes jég) olyan üzemnek is eladjanak, amely a jeget megfelelő jégszekrényben, vagy elkülö­nített jégkamrában használja, ha a jéggel csupán olyan élelmiszereket hűt, amelyeket fogyasztás előtt még fel kell főzni, vagy meg kell sütni. Végül pedig természetes jeget a rendelet szerint ott is lehet árusítani és használni, ahol egyébként elég kifogás­talan minőségű műjég áll rendelkezésre. Ipartestületek Országos Szövetsége Nyugdíjusz- tálya közli : Az iparosok évtizedes küzdelme, hogy öreg napjaikra gondoskodás történjen róluk, mind- ezideig megvalósulni nem tudott. A kérdés megol­dására történtek már próbálkozások, de elfogadható és keresztülvihető terv eddig nem merült fel, dacára, hogy az utóbbi években minden iparosgyűlés foglal­kozott az iparosok nyugdíj-ügyével. Az Ipartestü­letek Országos Szövetsége elnöksége tudatában annak, hogy a mai leromlott gazdasági helyzetben az iparosnak belátható időn belül tőkegyűjtésre lehetősége nincs, ennélfogva az öregségre Való gon­doskodás minden más kérdést megelőzve, a legsür­gősebb feladatává vált, ezért elhatározta, hogy az eddigi elgondolások közül a leginkább célravezetőt megvalósítja és ezáltal módot nyújt az önként belé­pőknek arra, hogy öreg napjaikról csekély havi 5-— pengő ellenében magukat biztosítsák, maguknak nyugdíjat biztosíthassanak. Az Ipartestületek Orszá­gos Szövetsége felállította kebelében a Nyugdíj­osztályt, amely hivatva Van az ország iparosságát felvilágosítani ,és a propagandamunkát elvégezni az ország összes ipartestületénél. Örülünk, hogy végre sikerült megoldást találni erre az évtizedek óta húzódó és megoldhatatlannak látszó kérdésre. Az Ipartestületek Országos Szövetsége elnökségének fáradozását pedig hálálja meg az iparosság azzal, hogy belépésre jelentkezzen minden iparos az ipar­testületénél. Budapest vendégforgalma az utóbbi hónapokban emelkedő tendenciát mutat s az egyetlen olyan európai főváros, amely nagyarányú kiugrást tud IV. kér. kapitányság. 927/6—1935. kih. Ítélet-kivonat. A m. kir. belügyminisztériumban szerve­zett Kihágási Tanács Bíró Dénes kapospulai szül., 51 éves, róni. kath., özvegy, Vendéglős, budapesti (IV., Vámház-körút 16.) lakost literenkint a magyar bortörvényben meg­engedett legnagyobb mennyiségnél 96-9 mgr. kénessavat tartalmazó mustnak a fogyasztók részére való kiszolgáltatása miatt a Bortör­vény 43. §-a alapján 40■— P pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetére 4 napi elzására ítélte. Egyben kötelezte az ítélet kivonatának a ,,Magyarság“ c. napilapban, a ,,Vendéglősök Lapja“ c. szaklapban való közzétételére, Vala­mint 11-— P vegyvizsgálati díj megfizetésére. Az ítélet jogerős. Budapest, 1936 január 10. Pintér dr. r.-tanácsos, r. büntetőbíró felmutatni a vendégforgalomban. 1935 október 31-ig 190.510 idegen érkezett Budapestre, 7-13 százalékkal több, mint a múlt esztendőben. A három napig terjedő turisztikai és cserevonatforgalom csökkenést mutat, ezzel szemben azonban hosszabb ideig Buda­pesten tartózkodó idegenek száma örvendetesen emelkedik. Különösen magas az emelkedés arány­száma 11—14 napig itt tartózkodó és a két héten felül itt tartózkodók csoportjában, ami azt mutatja, hogy Budapestet az üdülő- és fürdővendégek szóra­kozás, pihenés és gyógyulás céljából hosszabb időre is szívesen keresik fel. Itt említjük meg, hogy a Balatoni Társaság vitéz József Ferenc királyi herceg elnöklésével elnöki tanácsülést tartott, amelyen Izsák Gyula ügyvezető alelnök ismertette aMársa- ságnak az idegenforgalom fejlesztése érdekében ki­fejtett működését. A balatoni előévad élénkségét intézményesen kell biztosítani. Szól a balatoni propa­gandának az ifjúság körében Való további kifejlesz­téséről, majd bejelentette, hogy a Balatonnak a képzőművészet előmozdításával való propagandáját szolgálja a közeljövőben Bécsben rendezendő balatoni képzőművészeti kiállítás. Nádas Béla dr. a balatoni szervezetek összhangzatos együttműködését java­solta. Votisky Antal dr. és Gonda Henrik dr. a bala­toni hitel és beruházási kérdések további felkarolása mellett szólalt fel, Sziklay József pedig Sümeg turisztikai fejlesztésére tett javaslatot. Farkasfalvi Kornél azt indítványozta, hogy a Badacsony tetején kivilágítandó kőkeresztet állítsanak fel. G. Czikle Valéria pedig a balatoni propagandamunkálatok megszervezése érdekében tett több indítványt. Leszállították a margitszigeti bérletjegyek árát. Igen népszerű és már régen esedékes intézkedést valósított meg Bessenyey Zénó dr., a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, amikor elrendelte a margitszigeti bérletjegyek árának leszállítását. Ezek szerint a bárki által megváltható fényképes bérlet­jegy ára egész évre az eddigi 25 pengő helyett 15 pengő, a tényleges és nyugdíjas köztisztviselők részére 6 pengő. Ezekhez a bérletekhez ugyancsak egész évre szóló járműjegy is váltható. Személybérletjegy nélkül a járműbérletjegy ára egész évre 20 pengő és egyúttal a járművezető díjtalan belépésére is jogosít. A bérlet­jegyek a Margit-sziget bejáratánál válthatók. Az autók részére a bemenetel október 15-e és március 15-e között teljesen díjmentes. Ezek az intézke­dések már is életbeléptek. A margarinos cukrászsüteményt meg kell jelölni. Egy fővárosi cukrász süteményét részben vajjal, részben pedig művajjal, azaz margarinnal készítette és hozta forgalomba, azonban ezt a készítményein nem tüntette fel. A cukrászmestert legfelsőbb fokon a Kihágási Tanács is megbüntette. Az ítélet indoko­lásában kimondta a Kihágási Tanács, hogy az érvény­ben lévő fővárosi szabályrendelet értelmében a cuk­rász köteles készítményein látható helyen megjelölni, hogy az tiszta Vajjal, művajjal, margarinnal, vagy más mesterséges anyaggal készítették-e, hogy a vásárlóközönség e tekintetben tájékozott legyen. IV. kér. kapitányság. 794/1935. kih. ítélet-kivonat. A m. kir. belügyminisztériumban szerve­zett Kihágási Tanács Szabó Gáborné szül. Rumpa Róza podovini szül., 63 éves, róni. kath., elvált vendéglős, budapesti (IV., Hajó­utca 5.) lakost literenkint 377-6 mgr. kénes­savat tartalmazó mustnak a fogyasztók részére Való kiszolgálása miatt a Bortörvény 43. §-a alapján 30-—P pénzbüntetésre, behajthatatlan­ság esetén 5 napi elzárásra ítélte. Egyben kötelezte az ítéletnek terhelt költségére a ,,Magyarság“ c. napilapban, a „Vengédlősök Lapja“ c. szaklapban Való közzétételére, Vala­mint a IV. kér. Elöljáróság és a Vendéglősök Ipartestülete hirdetőtábláján való kifüggesz­tésére, Valamint 11-— P vegyvizsgálati díj megfizetésére. Az ítélet jogerős. Budapest, 1936 január 10. Pintér dr. r.-tanácsos, r. büntetőbíró. Előfizetőinkhez azzal a kéréssel fordulunk, hogy az elő­fizetési díjakat kiadóhivatalunkba be­küldeni szíveskedjenek. Főszerkesztő: DR. KISS ISTVÁN. Felelős szerkesztő, kiadó és laplulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ. zent István Portersör a Polgári Serfőzde páratlan sörkülönlegessége „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.»T« Budapest, IX., Üllői.út 25. szám (Köztelek) — 360555 Felelős vezető; Magyary István

Next

/
Oldalképek
Tartalom