Vendéglősök Lapja, 1935 (51. évfolyam, 1-24. szám)
1935-12-05 / 23-24. szám
3 VENDÉGLŐSEK LAPJA 1035. december 5. Ml ÚJSÁG? A szállodások és vendéglősök budapesti ipar- testületé és a korcsmárosok, valamint a bor-, sör- és italmérők országos ipartarsulata az új bortörvény tárgyalása kapcsán az országgyűlés tagjaihoz szakszerű és valóban megfontolandó észrevételeket tett. Ilyen észrevétel, hogyha a mustot vagy bort besűrített musttal Vagy szárított szőlővel, vagy borpárlattal javították, az átadó köteles legyen ezt ügyletkötés előtt kétséget kizáró módon a kötlevélben, számlában feltüntetni. Az eladott borról az eladó a községi elöljáróság vagy hegyközség által hitelesített származási igazolványt tartozik adni. A termelő, illetőleg az eladó írásban, a kötlevélben vagy a számlában igazolni köteles, hogy a házasítás az előző rendelkezések szerint történt ; továbbá, hogy a bor milyen borvidékre, helységre vagy termelőhelyre utaló elnevezéssel hozható forgalomba. Ugyanúgy a termelő tariozik igazolni a szőlőfajták (pl. ezerjó) elnevezésének jogosult használatát. Mind sajáttermésű, mind szerzett bornak romlatlan seprőjéből (folyékony borseprő) szabad a benne lévő bort (seprőbor) kisajtolni és forgalomba hozni. Mindazok a pincészetek, amelyeknek átlagos évi borforgalma a 3000 hektolitert eléri, kötelesek boraiknak szakszerű kezelésére szőlészeti és borászati szakiskolát végzett pincemestert alkalmazni. Az ilyen pincészetekben önállóan működő, szakképzett pincemester jelen törvény rendelkezéseinek betartásáért büntetőjogi felelősséggel tartozik. Végül a büntető rendelkezésekre vonatkozólag ajánlottak bizonyos enyhítő intézkedést a javaslatba felvenni. Megvalósulás előtt a pincérszanatórium. A Főpincérek Egyesületének és az egész pincértársadalomnak régi vágya, hogy a pincéreknek is legyen szanatóriumuk és üdülőtelepük, mellyel ennek a szakmának alkalmazottai felvehetnék a harcot ,,a korai elöregedés és a tüdőbetegseg,, e két speciális pincérbetegség ellen. A kávéhaz-, étterem- és szórakozóhely-tulajdonosokkal létesített előzetes megállapodás alapján elhelyeznek a kávéházi és éttermi asztalokon gyufatartókat, melyeknek két oldalán ízléses zománctáblán hirdetéseket helyez el és az ebből eredő jövedelemből kívánja tető alá hozni a „Szállodái, Étteremi és Kávéházi Alkalmazottat Szanatórium és Üdülőtelepét“. A Magyar Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetsége rendkívül népes ülést tartott, amelyen több minisztérium, számos hatóság es testület képviselői is felszólaltak. Tasnádi Szűcs András megnyitója után Dán Leó adatokkal világította meg, hogy az idegenek által leginkább keresett árúcikkek ma Budapesten a legolcsóbbak. Kívánják a vízum eltörlését, valamint az idegenvezetés reformját. Dr. Válkay Bertalan ismertette az idegenvezetés átalakítását, az új Vendégházakat, Gömöry-Laiml László külügyminisztériumi osztályfőnök közölte, hogy a vízumügyben a külügyminisztérium nem fogja útját állani további lehetőségeknek. Dr. Balkányi Kálmán, az OMKE igazgatója ellenzi a játékkaszinótervet. Németh Aladár, a Szállós Ipartestület alelnöke a szállóipar világválságáról számolt be. Válkay közölte, hogy a legfontosabb problémák megoldódnak, mihelyt az OTI- és MABI-kölcsönök- nek a tatarozásra való felhasználását megengedik. Böczögő Józsefnek, a miskolci Korona-szálló bérlőjének harmincéves jubileumát ünnepelte november 27-én a miskolci, gömörkishontmegyei szállodások, vendéglősök, kávésok és korcsmárosok egyesülete. Három évtizede annak, hogy önálló mester lett a vendéglősiparban. Még a régi Nagy-Magyar- ország volt, amikor Böczögő József szívesen látta vendégül a Miskolcon keresztül Lengyelország felé menő idegenforgalom Miskolcon megpihenő vendégeit és a nemzetközi vendégek a megelégedés érzelmeivel vettek tudomást a miskolci vendégfogadásnak arról a kitűnő szívességéről, amelyet Böczögő József megvalósított három évtizeden keresztül. A magunk részéről is igaz örömmef köszöntjük a jubiláns népszerű Böczögő József kartársat. Békés megyében, Vésztő község főterén, a községben egyetlen szálloda ds vendéglő a zonnalra is b érbeadó Érdeklődni lehet Békéscsabán 21. szám alatt, dr. P r ó n a i Ferenc József-tér Ernő ügyvédnél. A magyar fürdők idei forgalmáról tartottak előadást az Országos Balneológiái Egyesület nagygyűlésén Bánlaky Géza elnöklete alatt. Az elnök megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a külföld divatba hozta Budapestet és felfedezte a magyar fürdő- és nyaralóhelyeket. Ennek a kedvező atmoszférának az okos kihasználása : fürdőink kultúr- színvonalának emelése és az ezzel kapcsolatos problémák sürgős megoldása. Tormay Géza államtitkár a Balatonról tartott előadásában a helyes propaganda fontosságát hangoztatta. Statisztikai adatokat ismertetett az elmúlt évad idegenforgalmáról. Eszerint három napon túl 60.000—65.000 vendég tartózkodott a Balaton mellett, ebből külföldi 8000, Hévízen 10.539 vendég közül 1020 idegen, Almádiban 11.800-ból 3517 külföldi, Balatonftireden 8961 fürdővendég közül 1076, míg Siófokon 9600 vendégből 1954 volt külföldi. Dr. Érti Jenő a fürdőink felvirágoztatása érdekében kifejtendő sürgős teendőkről tartott előadást, dr. Frank Miklós és dr. Szviezsényi Zoltán a menetdíjkedvezmények fontosságát hangoztatták a fürdő- és gyógyhelyek érdekében, Tausz Béla a magyar fürdők és üdülőhelyek központi irodájának jelentését terjesztette elő, amelyből kitűnt, hogy összes fürdőink és üdülőhelyeink forgalma múlt évben körülbelül 300.000 volt. A budapesti gyógyfürdőket látogató idegenek statisztikáját Felber Lipót, a Gyógyhelyi Bizottság gazdasági osztályának vezetője ismertette, Az elmúlt évben a 13.722 belföldi vendeg mellett 13.286 külföldi látogató tartózkodott hét napon túl Budapesten. Kávéházak száma. Belvárosban egy új kávéház nyitására kéri iparengedélyt egy vállalkozó. A kereskedelmi és iparkamara véleménye javasolta az új engedély megadását, a kávésok ipartestülete azonban ellenezte azzal a kifogással, hogy a Belvárosban amúgy is sok a kávéház. Újabb üzlet nyitása tehát nem közérdek. Az új engedély megadását a kerületi elöljáró már elsőfokon elutasította, amire eddig nagyon kevés esetben volt példa. Az elutasító határozatot a polgármester másodfokon jóváhagyta és ebből a konkrét esetből kifolyóan utasította az összes kerületi elöljárókat, hogy új kávéház engedélyezésénél ezentúl szigorúbban mérlegeljék azt a körülMindennemü hús- és zsíradékszükségletünket Lengyel hentesárú- gyár R.-T. üzleteiben vásároljuk! —> Legjobb árú — olcsó árú! LBNGYBL HENTESABÚGYÁRR.-T.RRS'Sc’*'«: Balatonszabadisi körjegyzőtől. 737/1935. sz. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy Balaton* szabadi község tulajdonát képező korcsma, mészárszék, két lakószoba és megfelelő mellékhelyiségekből álló épület 1935. december 10*én délelőtt 11 órakor Balatonszabadin, a községházán 1936. évi január hó elsejétől nyilvános árverésen hat évre bérbe log adatni. Az árverési feltételek a körjegyzői hivatalban megtekinthetők. Balatonszabadi, 1935. nov. 20. Takács Kálmán s. k. körjegyző. ményt, vájjon azon a környéken valóban közszük- séglet-e új kávéházak nyitása. Az engedélyezés fölött végső fokon az iparügyi miniszternek legfelsőbb felügyeleti joga van. Minden valószínűség szerint tehát az utolsó szót ebben a kérdésben az iparügyi miniszter fogja kimondani. A beavatottak már arról is tudnak, hogy az iparügyi miniszter az új üzletek nyithatásának engedélyezéséről rövidesen általános érvényű rendeletet fog kiadni, amelyben az érdekelt szakma véleményezése alapján tágabb teret enged a zárt szám érvényesítésének. A kávésok nemcsak a Belvárosra, hanem a főváros egyéb területeire vonatkozóan szeretnék általában a zárt szám érvényesítését kimondatni, mert szerintük jelenleg elegendő kavéház van Budapesten és újabbak nyitása nem látszik közérdekűnek. Az iparigazolványok kiadványa illetékmentes. A pénzügyminiszter 157.519/XI.—1935. szám alatt kelt döntésével kimondotta, hogy az iparigazolványok nem tartoznak azok közé a hivatalos kiadványok közé, amelyek az illeték- és díjszabási törvény, illetve az 1931. évi 5100. M. E. számú rendelet 55. §-ában megállapítottak szerint illetékkötelesek. Ennél fogva az iparigazolványok és az iparengedélyek, valamint ezeknek másolatai illetékmentesek. Magyar vendéglő nyílt Párizsban a Champs Elyseésen Hungária név alatt. A sajtóbemutatón gróf Khuen-Héderváry Sándor magyar követ és a párizsi újságok kiváló képviselői jelentek meg. Az előkelő vendéglő létesítésében a magyar kormánynak semmi része nincs. A tervet dr. Balassa György, a párizsi Magyar Kereskedelmi Kamara volt vezetője vetette föl és az ő kitartásának köszönhető, hogy egy fnncD tőkéscsoport meg is valósította. A vendéglő egy tagas, levegős, szürkeárnyalatú „beépített vilagitású“ terem ; ízléses falfestményei a magyar vidéki élet egyes mozzanatait tárják a franciák elé. S ámbár az étlap közel negyven magyar fogása valószínűleg izesebb volna, ha egy elsőrendű magyar tőszakács felügyelete mellett készítenék el azokat s a magyar nóták is máskép hangzanának egy magyar cigányzenekar vonói alól, mindez már nem a vállalkozók igyekvésén, hanem a francia Közmunkaügyi Minisztérium munkaengedélyein múlik. TÖRLEY TAUSMAHCASIHO- RESERVE Szarvason a Központi Szálloda, Kávehaz és étterem haszonból be kiadó Érdeklődők forduljanak a Békésszentandrási Takarékpénztár R.-T.-hoz, Békésszentandrás.
