Vendéglősök Lapja, 1935 (51. évfolyam, 1-24. szám)
1935-12-05 / 23-24. szám
1035. december 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Magyarok Amerikában. Irta: Lindenberger Antal. III. A fiúméi kikötőben közvetlen a mólónál horgonyzott a „Saxonia“ nevű óriás Cunard-hajó. A mólón ezrével tolakodtak az emberek. Kíváncsiak voltak, mert alkalmuk volt, hogy megnézzék azt az óriási úszó csodát, amelyen háromezer ember utazhatott olyan kényelemben, mintha a legelőkelőbb hotelben volna. De leginkább az utasok sürögtek-forogtak, akiknek legtöbb részét ide is elkísérték hozzátartozóik, hogy a nagy út előtt még egy utolsó Isten hozzádot mondhassanak szeretteiknek. Különösen sok olasz volt az utasok között, akik faji jellegüknél fogva olyan zajt és sírást csaptak, hogy az ember e soknyelvű vegyes népfaj között azt képzelte, hogy ilyen lehetett az a bizonyos „Bábeli“ zűrzavar, mert itt is legalább 18—20 nyelven beszéltek, kiabáltak az emberek. Jómagam néma szemlélője voltam ez érdekes és változatos képnek. Fentről, a hajó 3-ik emeleti sétányáról gyönyörködtem e nem mindennapi képben. A hajók rendszerint az egész világ kikötőiből a déli órákban indulnak ki. Itt is az indulás közelgett. Az izgalom a tetőpontjára hágott. Egyszer csak a nagy tolongásban feltűnik egy csillogó egyenruha, utána egy hordár táskákkal. Latom, hogy a hajóhídon jönnek fel a hajóra. Rögtön felismertem volt útitársamat, akiről már a vonaton egész akaratlanul előre tudtam, hogy ő is Amerikába fog utazni ! Hogy milyen érdekes egy ilyen hajó elindulása, azt leírni igen nehez annak, ki már ezt átélte, mint jómagam 8. ízben. Én azt valami fennseges érzésnek tartom. így van az ember a tengeri utazással. Annyi sok érdekes, mozgalmas, látványos élményt él át új meg új környezetben, hogy bizony sokszor azt kívánja „bár sose lenne vége !“ Mint akkor is az a beszállás !... Az izgulás a nagy sürgés-forgásban, amikor elsőt bődült a hajó szirénája, jelezve, hogy az idegenek, akik nem utaznak, hagyják el a hajó fedélzetét ! Ekkor kezdődnek a legmegrázóbb jelenetek ! Ki a férjét, ki az apját, vagy fiát, vagy vőlegényét búcsúztatja. Ez bizony sok drámai jelenetre ad okot. Abban az időben még elég nagy dolognak tartották, ha valaki Amerikába ment !. .. Volt is a kürt jelzés után olyan sírás, zokogás, hogy messze elhallatszott ! Közben a matrózok terelgették lefelé a nem utazókat. A második kürtjelzésre az utasoknak fent kellett lenniök a hajón, mert már minden matróz a helyén van az induláshoz. Sőt a kis vontatóhajók már döfögetik az oldalát, vagy húzására készen állanak a nagy hajónak. Ugyanis egy ilyen nagy kolosszus nem tud a maga erejéből kimozdulni, mert a kikötő térfogata szűk, ezért vontatják ki! Amikor a harmadik kürtjei is megszólalt, abban a percben felszedték a hajódihat s az utasok el voltak zárva a szárazföldtől. Ebben a percben megszólalt a hajó zenekara s valami indulót recsegett, de a búcsúzók sírása és jajgatása túlharsogta a zenekar hangját. Az utasok megilletődtek s nem egy férfit láttam, amint Hauer Hezső cukrász Budapest, Vili., Rákóczi út 49. szám Telefonszäm : József 426—04 Garantált teljes zsírtartalmú sajtjaink mindenütt beszerezhetők: Pálpuszta-sajt, Derby-sajt, Roma- dour, Imperíál, Óvári, Trappista, Casino, Roquefort, Roquefort dobozos DERBY Sajt- és Vajtarmilö Részvénytársaság Központi árusító-telep: VII., Kerepesi ill S3. Telefon Z. RO—*5 egész testében remegve zokogott, szinte önkívületi állapotba esett. Ekkor hátunk megett megszólalt az ebédre hívó gong hangja. Az asztaloknál csak néhányan ültünk olyanok, akiknek nem maradt senkije a búcsúzók között. A többség a hajó korlátjánál maradt, míg csak el nem nyelte a nagy hajót a köd. Csak a nyílt tengeren tértek be az ebédlőbe, de enni igen kevés evett. Ez a nap ünnep volt a halaknak, mert nagyon sok maradékot dobtak a tengerbe. Ebédem végeztével kabinomba akartam visszatérni, amikor utam az imént kinyitott „bár“ előtt vezetett el. Onnan éppen akkor lépett ki volt útitársam. Szemei vérbe voltak borulva, az arca züllött volt s úgy nézett ki, mint ahogy volt is, hogy egész éjjel lumpolt. Találkozásunkra pillanatig meghökkent s aztán mosolyogva mondta : „Milyen érdekes véletlen, hogy itt is találkozunk“, hát-hát, szintén Amerikába ?“ — kérdi szórakozottan. Igen ! — feleltem én. Mivel New-Yorkban lakom, szabadságom után térek vissza második hazámba !.... Ebédelt már hadnagy úr, kérdeztem? Mégnem! felelte. Nem is vagyok éhes. Inkább ittam egy fütyülő konyakot ...........mert bizony az éjjel kissé .... ké sőn .... illetve, le sem feküdtem ! Hát kérem, egy kis búcsúestélyt rendeztem .... Igen. Erre elnevette magát .... Ez illik is ugy-e, ha az ember a Hazájától búcsúzik ! (Folyt, köv.) Borpiacon a kereslet megélénkült. Kistermelők az Alföldön hl.-fokonként seprősen, ab termelőpince változatlanul minőségekként L80—240 pengőt kérnek, uradalmi tételekért, ab állomás 2------2‘30 pe ngőt. A termelők az eladástól tartózkodnak. Óborok iránt az érdeklődés még mindig tart és minőségekként 3'-----3’40 pengő között fizetnek hl-fokonki nt. Az exporttevékenység változatlanul csekély ; lényegesebb érdeklődés csak a német piacon van, de onnét is csak olyan tömegborok iránt, amelyek sem a magyar bortermelőknek, sem pedig a magyar borkereskedőknek számottevő hasznot nem jelentenek. Lényegesen kisebb az érdeklődés a cseh piacon, hiányzik azonban erősen az osztrák piac kiesése, amely tavaly is az egyedüli volt a külföldi piacok közül, amely a minőségi hegyiborokat, ideszámítva főleg Eger és Badacsony vidékét, kellőképpen értékelte és fizette. Éppen ezeken a piacokon az osztrák vevők hiánya miatt az árak idén kifejlődni nem tudnak. Itt említjük meg, hogy a fagy, a jégverés és a szőlőmoly oly nagy károkat okozott a ceglédi szőlőkben, hogy a folyó évben 22.065 hektoliter bort szüreteltek a ceglédi bortermelők a tavalyi 33.000 hektoliterrel szemben, vagyis az idei termés 10.935 hektoliterrel maradt el a tavalyitól. Az idei szüret végén 3000 hl. óborral rendelkeztek a termelők, az elmúlt évben hasonló időben 8000 hl. volt a készletük. Feltűnő, hogy Cegléden a szőlőbirtok iránt mégis nagy az érdeklődés. Különösen az állami alkalmazottak keresik és veszik. A városhoz közel fekvő szőlőért 2000—3000 pengőt is adnak holdankint. A messzebb helyeken, de kőút, vagy vasút mellett elterülő szőlőért 1500—2000 pengőt kap holdanként az eladó. Sátoraljaújhely megyei város polgármesterétől. Ad. 14.858/1935. szám. Ajánlati felhívás. Sátoraljaújhely megyei város közönségének tulajdonát képező Wekerle-tér 3. számú (a mozgóképszínházzal és a hangverseny-, illetőleg táncteremmel összefüggő) épületben lévő, a háztulajdonos költségén bebútorozott vendéglőre és mellékhelyiségeire, továbbá söntésből, valamint a vendéglővel kapcsolatos — két utcáról megközelíthető — mintegy 500 D-öl területű kertre és az abban lévő fedett nyári helyiségre, végül a két szobából, egy fürdőszobából és egy előtérből álló vendéglős-lakás bérletére pályázatot hirdetek. A bérleti idő 1936. évi január hó 1-től 1938. évi december hó 31-ig terjedő három év. A pályázók a város pénztárába 1000 P, azaz Egyezer pengő bánatpénzt készpénzben, Vagy az I. és II. kúriába tartozó pénzintézetek valamelyike által kiállított betétkönyvet tartoznak az ajánlat benyújtásával egyidejűleg letétbe helyezni. A felajánlott évi bérösszeget is tartalmazó zárt írásbeli ajánlathoz a pályázó eddigi működésének igazolására alkalmas okmányokat, továbbá állampolgársági vagy illetőségi, erkölcsi és vagyoni bizonyítványt kell csatolni. A borítékra ezt a szöveget kell írni : »Pályázat a vendéglő bérletére«. Ajánlatának elfogadása esetén a pályázó az évi bérösszeg 1-5-szeres (másfélszeres) összegének megfelelő óvadékot köteles a szerződés akáirásával egyidejűleg a város pénztárába készpénzben letétbe helyezni, illetve a befizetett bánatpénzt ezen összegnek megfelelően kiegészíteni. A bérleti szerződés részletes feltételeit kívánatra megküldöm, illetőleg a pályázók azokat hivatalomban a hivatalos órák alatt megtekinthetik. Felhívom mindazokat, akik a vendéglő bérletét elnyerni óhajtják, hogy ajánlatukat zárt borítékban hivatalom iktatójánál 1935. évi december hó 20. napján déli 12 óráig nyújtsák be. A később érkezett ajánlatokat figyelembe nem veszem. Az ajánlatok 1935. évi december hó 20-án %13 órakor lesznek a városháza tanácstermében bizottságilag nyilvánosan felbontva. A képviselőtestület az ajánlattevők között a megajánlott bérösszegre való tekintet nélkül szabadon választhat, esetleg valamennyi ajánlatot visszautasíthatja és ezen intézkedés miatt az ajánlattevők a város közönsége ellen sem ezen, sem más címen kártérítési igényt nem támaszthatnak. Sátoraljaújhely, 1935. évi november hó 30. Dr. Orbán Kálmán s. k. polgármester.
