Vendéglősök Lapja, 1935 (51. évfolyam, 1-24. szám)

1935-08-05 / 15-16. szám

1935. augusztus 5. % LíPJa 3 A balatonfüredi borhét. A Balatonfüredi Gazda­kör ezidén is megrendezi a bor- és gyümölcskiállítás- 'sál kapcsolatosan a szokásos évi balatonfüredi bor­hetet szeptember 5. és 15-ike között. Egyben a balatonfüredi bor győzelméről közöljük, hogy a londoni W. T. Restaíl, a borszakma egyik világ- viszonylatban is legnagyobb cégei idei boraukcióján a szakértők Baradlay Jenő balatonfüredi szőlő­birtokos palackborait becsülték a legdrágábbra és az aukción szereplő többi kiváló francia, német, spanyol ,és olasz bor jóval alatta maradt a magyar kiállítások mindegyikén kitüntetett Chateau Baradlay árának. Budavári Vásár. A várbeli kereskedők és iparo­sok Szent István hetében Budavári Vásár néven egy hétig tartó vásárt rendeznek a kormányzó fővédnöksége mellett a Bástyasétányon. A vásár a Nándor-laktanyátó! a Szentháromság-utcáig fog terjedni és augusztus 14—21-ig tart. A vásár ren­dezősége szép magyaros stílusban építteti fel a pavillonokaí, hogy az a sok külföldi, aki Szent István hetében Magyarországra érkezik, az igazi magyar stílust megismerjék. Lesz a vásáron egy ,,Céhudvar“ is, hol a régi céhrendszer mintájára az iparosok fogják kiállítani készítményeiket. Német vendéglősök és szállodások Budapesten. A Budapesti Szállodás és Vendéglős ipartestület meghívására száznyolcvan német birodalmi vendég­lős és szállodás volt Budapesten. A német vendégek megkoszorúzták a hősök emlékét, majd a Gellért- szállóba vonultak, ahol Németh Aladár ipartestületi alelnök fogadta és üdvözölte őket. Fölhívta a ven­dégek figyelmét a főváros látványosságaira, arra kérve őket, hogy ha visszatérnek hazájukba, oda­haza se feledkezzenek meg tapasztalataikról és -arról, hogy Magyarországon egy életerős és élet­képes nemzet kultúráját ismerték meg, Budapest­ben pedig a világ egyik legszebb városát. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Joachim Walter, a német szállodások és vendéglősök vezetője biz­tosította a magyar kartársakat, hogy valamennyid­Hauer Rezső cukrász Budapest, Vili., Rákóczi út 49. szám Telefonszám : József 426—04 két a magyar nemzet iránt érzett őszinte rokon- szenv és baráti szeretet hozta Budapestre és bol­dogok lesznek, ha csekély közreműködésükkel Buda­pest idegenforgalmának hasznára lehetnek. Megszüntették az automata biüiárdokat a buda­pesti vendéglősök és korcsmárosok. Az elhatározás oka az a főkapitányi rendelet, amely szerint az automata billiárd tizembentartása rendőri engedély­től függ, tehát az engedély megszerzését 20 pengős bélyeggel ellátott kérvénnyel kell kérni, utána pedig havonta 18 50 pengőt kell fizetni az engedélyért. A rendelet most elsején lépett életbe. A budapesti vendéglősök és korcsmárosok már régóta küzdenek a sérelmesnek tartott rendelet ellen, de csak annyit értek el a belügyminisztériumban, hogy négy ízben függesztették fel már a rendelet életbeléptetését. A vendéglősök álláspontját Usetty Béla országgyű­lési képviselő védelmezte a pénzügyminisztériumban legutóbb megtartott értekezleten és hangsúlyozta, hogy 1500 kisegzisztencia sorsáról van szó és azokról az iparosokról, akik az automata billiárdasztalok készítésével foglalkoznak. Kérte, hogy a havonta fizetendő engedélydíjat 10 pengővel mérsékeljék, amire a vendéglősök előzőleg már ígéretet is kaptak. Jakabb Oszkár államtitkár azonban közölte az érte­kezlet tagjaival, hogy nem tekinthet el az eredeti engedélyösszegtől és a rendelet augusztus elsején életbelép. A kisvendéglősök és korcsmárosok egy­hangúan úgy határoztak, hogy Valamennyien —■ 1500-an —- beszüntetik az automata-billiárd- iizemet, mert az engedélyösszeg olyan magas, hogy ezt az újabb megterhelést a vendéglősipar nem tudja vállalni. J9L saEa&U.€»«äsMs: modernizálásának kérdése ügyében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a szakkörök és az idegenforgalmi érdekeltségek képviselőinek rész­vételével értekezletet tartott. Éber Antal elnök örömmel emlékezett meg arról, hogy az OTI tarta­lékalapjai révén rendelkezésre áll a szállodatarto­zási hitelek szükséges fedezete. Az így rendelke­zésre álló összeget elsősorban a már meglévő szál­lodák és az idegenforgalmi célokra alkalmas pen­ziók tatarozására, valamint korszerű átalakítására kell felhasználni. Itt a vidéki szállodák ügye lép előtérbe, mert ezek szorulnak elsősorban megfelelő átalakításra nemcsak azért, hogy a belföldi utas- forgalommal kapcsolatos igényeket kielégíthessék, hanem azért is, hogy az illető vidék a fejlődő ide­genforgalomban megfelelően bekapcsolható legyen. Számos olyan vidéki városunk van, amelynek vi­déke figyelemreméltó természeti, történeti és nép­rajzi érdekességgel, Valamint látnivalóval rendel­kezik. Ezeknek hasznosítása csak úgy lehetséges, ha az illető városok megfelelő szállodával rendel­keznek. Itt van például Nyíregyháza közelében a Sós-tó, vagy Kecskemét az alföldi táj szépségeivel és az idegenek által már annyira ismert Bugaci­puszta látnivalóival, vagy itt van Sopron festői környezetével és szubalpin klímájával. Ezek mind idegenforgalmi látványossággá volnának fejleszt­hetők, ha a szállodakérdést sikerül megoldani. Dobogókőn a létesítendő modern polgári szálló nagy előnyt jelentene idegenforgalmi nézőpontból is. Németh Aladár, az idegenforgalmi iparok képviseletében rámutatott arra, hogy pédául Svájc milyen jelentős hitelekkel támogatja saját szálloda- iparát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szállo­dáknál milyen jelentősége van a vagyonban a be­rendezésnek. Ez a körülmény megokolttá tenné a berendezés bekapcsolását is a fedezetbe. Bársony Oszkár, az IBUSz részéről, idegenforgalmi szem­pontokból elsősorban a vidéki szállodák moderni­zálását tartja fontosnak és sürgősnek. De szerinte az új szállodák építéséről sem lehet bizonyos ese­tekben eltekinteni. Érti Jenő kijelentette, hogy bizonyos centrumokban új szálloda építése is szük­séges volna, amelynek vonzóereje jó hatással volna a meglévő többi szállodára és penzióra is. Latinák Jenő szerint ma a Balaton idegenforgalmunk köz­pontja; ezt kell legteljesítőképessé tenni. Itt kell megemlítenünk azt a kedvező prágai megállapítást, amely az ottani egyik németnyelvű napilapban jelent meg. Többek között azt írja, hogy a budapesti szállodák nemcsak európai, de világviszonylatban is megállják a helyüket, mert a legkényesebb igényeket is kielégítik. A szállodák tiszták és elegánsak, az étkezés hallatlanul olcsó és elsőrangú, a tulajdonosok úgy fogadják a ven­déget, mint egy jó barátot, a pincérek rendkívül előzékenyek és szerények. Részletesen leírja a Dunapalota-, Hungária-, Gellért-, Carlton-szálló gyönyörű fekvését, nagyszerű vezetését, de nem feledkezik meg a város belsejében levő nagyszál­lodákról sem. Természetesen megemlíti a welszi herceg budapesti látogatását is, ki a legnagyobb elragadtatás hangján beszél még ma is budapesti útjáról. Magunk részéről is helyeseljük az iparkamarai értekezlet megállapítását, amely szerint elsősorban az idegenforgalmi szempontból számításba jövő vidéki centrumok, minta Balaton, az Alföld, stb. helyein építsenek modern szállókat. Budapest pedig a Hármashatárhegy gyönyörű kilátásával és fenyveserdeivel meg érdemelné, hogy ott valóban pompás szállodát építsenek. Garantált teljes zsírtartalmú sajtjaink mindenütt beszerezhetők: Pálpuszta-sajt, Derby-sajt. Roma- dour, Imperiál, Óvári, Trappista, Casino. Roquefort, Roquefort dobozos DERBY Sajt- és Vajíarmalő Részvénytársaság Központi árúsító-telep : Budapest, VH., Kerepesi rtt «2. Telefon : Z. «0—85 2463/1935. sz. Jászárokszállás község elöljáróságától. Árverési hirdetmény. Jászárokszállás község elöljárósága ezennel közhírré teszi, hogy Jászárokszállás község tulajdonát képező, a Móczár-téren lévő „Csörsz vezér“-szálloda, vendéglő és kávéház, a képviselő- testület 48/kgy. 1935. sz. határozata alapján, Jászárokszállás község közházának tanácstermé­ben, 1935. évi szeptember hó 12-én csütörtökön délelőtt 10 órakor nyilvános árverésen, a köz­ségi képviselőtestület és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottságának jóvá­hagyásától feltételezetten, 1936. évi február hó 1. napjától számított 6 egymásután következő évre, vagyis 1942. évi január hó 31-ig haszonbérbe fog adatni. A bérlet tárgyát képező egy emeletes épületben van egy földszinti nagyterem, ebédlő, kártyaszoba, konyha, éléskamra és a Kossuth Lajos-utcára néző pálinkamérés. Az emeleten 6 vendégszoba, a vendéglős részére 2 szobás lakás, díszterem, öltöző, előszoba és két kisebb terem. A vendéglőépületben van még három üzlethelyiség, melyeket a község külön ad haszon­bérbe. A szálloda kikiáltási ára évi 3000 pengő és a haszonbér után fizetendő házhaszonrésze- sedési összeg fizetése. Bánatpénz gyanánt a kikiáltási ár 10%-a az árverest vezető kezeihez, az árverés megkezdése előtt lefizetendő, amely bánatpénz a legtöbbet ígérő által, az éléit haszon­bér 25%-ára lesz kiegészítendő. Az épületben lévő üzlethelyiségek három évre adatnak haszonbérbe, éspedig 1936. évi január hó 1-től kezdődőleg. Ezen üzlethelyiségek kikiálltási ára a következő : a sarok üzlethelyi­ség évi 300 pengő, a két kisebb üzlethelyiség egyenkint évi 120—>120 pengő. A haszonbéri összegek negyedévi előleges részletekben fizetendők, bővebb feltételek a fő­jegyzői irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Jászárokszállás, 1935. július 17. Magyar Béla s. k. Bata Emánuel s. k. főjegyző. főbíró. Vendéglői helyiség az Országos Tiszti Kaszinó földszintjén (IV., Váci ucca 38. sz.) I fólyó évi szeptember hó 1-ére bérbeadó! Tőkeerős pályázók ajánlataikat, a j felajánlandó évi bér és egyéb figye- I lembe vétetni kívánt kikötés (bérlet- I tartam stb.) megjelölésével, az Országos I Tiszti Kaszinó elnökségéhez adják be. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom