Vendéglősök Lapja, 1935 (51. évfolyam, 1-24. szám)
1935-03-05 / 5-6. szám
4L V lIJKWÉGLiÖSÖfL JL.A.JPJA ÍIÍ35. március 5. szervezeti kamarai kerületi értekezletet tartottak Éber Antalnak, a Kamara elnökének, majd Nagy Antal alelnöknek a vezetése mellett. A gyűlés iránt különösen nagy érdekló'dés mutatkozott, mert napirendjén az iparjogosítvány előfeltételeként előírandó kötelező mestervizsga kérdése szerepelt. A kérdést Éber Antal kamarai elnök exponálta, rámutatván arra, hogy az ipari nívó emelése érdekében kívánatos a mestervizsga kérdésével való foglalkozás, amely a nem szakképzett elemek könnyű önállósulását nehezíti meg és kiküszöbölné a versenyből a nem reális eszközökkel dolgozó elemeket. A jelenlegi gazdasági viszonyok mellett gondolni kell nemcsak a jövő, hanem a most élő iparosgeneráció helyzetének javítására is és ezért minden olyan törekvés, amely alkalmas a nívó emelésére anélkül, hogy a szerzett jogokat csorbítaná, megfontolásra méltó. Ha technikai okokból a lebonyolítandó vizsgák nagy száma miatt átmenetre szükség volna, akkor esetleg átmenetileg a mestervizsga csak azokra nézve lenne kötelezővé teendő, akik ezentúl tanoncokat kívánnak tartani. Az előterjesztés fölött nagy vita indult meg, amelyben Baríha Artúr, Semtei Sándor, Bálint Menyhért, Boross András, Reményi Sándor, Süveges István, Slezák Ferenc, Kendi László, Sándor István, Silló István, Mervó Márton, Neumann Béla, Lippay István és Herusch Artúr vettek részt. A felszólalók túlnyomó nagy része a kötelező vizsga, elrendelése mellett foglalt állást, míg egyesek csak a tanonc- tartás esetén kötelező mestervizsgát kívántak bevezetni és a kötelező mestervizsga idejét az ipari szabad oktatási nívó följavítása utáni időre tennék. Az értekezleten Gyulay Tibor kamarai főtitkár ismertette a kamarai választói reformmal kapcsolatos új eljárást, amelyhez feltett több konkrét kérdésben adta meg a szükséges útbaigazításokat. A kamarai választások lebonyolítására egyébként a Kamara öt körzetével külön értekezleteket is fog tartani. A beszálló vendéget zárórán túl is ki lehet szolgálni. Még 1889. évből származó kereskedelemügyi miniszteri rendelet kimondja, hogy a fogadó- és vendéglőüzletekről alkotandó szabályrendeletekben intézkedni kell aziránt, hogy a fogadókban háló vendégek a zárórán túl is befogadandók. Ennek a rendelkezésnek megfelelően a vármegyéknek a fogadó-, vendéglő- és kávéházi iparokról alkotott szabályrendeletei rendszerint tartalmaznak olyan rendelkezéseket, hogy a zárórán túl érkező idegenek kiszolgálhatok. Sopron vármegyének a szóbanforgó iparokról alkotott szabályrendelete ilyen rendelkezést nem tartalmaz, minthogy azonban a gyakorlat már évtizedek óta ilyen irányban fejlődött, nem lehet kifogás tárgyává tenni — mondja a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara szakvéleménye — szabályrendeleti intézkedés hiányában sem, hogy a záróra után érkező szállodavendégeket, akár a szálló vendéglőjében, akár a szállószobában ételekkel és italneműekkel ellássák. Természetesen nem szállóvendégekre ez a rendelkezés nem vonatkozik, s őket a zárórán túl kiszolgálni tilos. Újpesti kér. kapitányság. 5759/1933. kih. ítéletkivonat. 'z újpesti kér. kapitányság, mint rendőri büntetőbíróság kútra József ebedi születésű, 57 éves, róm. kath. vallású, korcsmáros, rákospalotai, í-tákos-út 17. szám alatti lakost a lenti szám alatt az 1924. évi IX. t.-c. 42. §-ába ütköző kihágás miatt jogerősen elítélte, mert ifj. Vági János gyöngyösi lakos borkereskedőtől vásárolt bort, mint sacha- rinozottat forgalomba hozta. Ezért 30 (harminc) pengő pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén 3napi elzárásra, a lefoglalt 169 liter bor ellenértéké fejében 169 (Egyszázhatvan- kilcnc) pengőre, az eljárási költségnek pedig egyetemleges megfizetésére ítélte. Az ítéletnek a „Budapesti Hírlap“ és a „Vendéglősök Lapja“ című lapokban való közzétételét, és a rákospalotai városi hirdetőtáblán való kifüggesztését elrendelte. Újpest, 1935. évi február hó 6-án. l>r. Csóka János r. büntetőbíró, r.-kapitány. Felhó'kareoló szállodát építenek Bécsben. Huebner ismert bécsi szállótulajdonos azzal a tervvel foglalkozik, hogy Bécsben hatalmas, 10—20 emeletes luxusszállót épít. Huebnefnek alkalma volt Kitz- bühelben beszélni a walesi herceggel, aki megjegyezte, hogy Kitzbühelben és Bécsben hatalmas nagy szállót kellene építeni. Huebner azonnal magáévá tette az eszmét és elhatározta, hogy úgy Kitzbühelben, mint Bécsben megépíti a nagyszállót. A kitzbüheli szálló valószínűleg a walesi herceg nevét fogja viselni. A bécsi szállót ellátják a legmodernebb fölszereléssel és minden kényelmi berendezéssel, amit a XX. század nyújtani tud. A tervek szerint a szállodában 2000 szoba lesz. A szobaárak egységesek lesznek és aránylag nagyon olcsók. Öt sch ill inget fognak kérni egy szobáért. Az ágyakat napközben a falba fogják ,,sülyeszteni“. Az óriás szállodát a Naschmarkton, a Verkehrsbüro épülete mögött fogják felépíteni. Idegenforgalom és a Baross Szövetség. Az idegen- forgalmunk örvendetes fellendülésével kapcsolatosan a kereskedők részéről bizonyos panaszok hangzottak el. Azt panaszolják, hogy idegenvezetőink a külföldieket olyan odaadással kalauzolják itt tartózkodásuk alatt, hogy azoknak gyakran még arra sem jut idejük, hogy valami csekélységet vegyenek emlék gyanánt, még kevésbbé arra, hogy otthoni Csepeli kér. kapitányság. 310/5—934. kih. szám. Itéletkivonat. jó barátaikat és hozzátartozóikat valami speciális magyar tárggyal örvendeztessék meg. A panaszokat magáévá tette a Baross Szövetség is, amely úgy vélekedik, hogy a nálunk járó idegen itteni vásárlásainak egyik legfőbb akadálya az, hogy a zárolt pengőhöz a fennálló rendelkezések következtében az idegenek csak körülményes eljárással, nagyon nehezen és korlátozott mértékben juthatnak hozzá. Ezért terjedelmes beadvánnyal fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz, hogy a zárolt pengőtételekből való kiutalást lehetőleg könnyítse meg és ezzel is segítse elő az idegenek itteni vásárlását. Felelős szerkesztő, kiadó és laptuiajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ. A m. kir. belügyminisztériumben szervezett Kihágási Tanács 3545/934. kih. számú ítéletével I. r. t. Niederkirchner Lőrinc vendéglőst, II. r. t. Zborovián Ferenc korcsmárost, III. r. t. Molnár Gyula vendéglőst, IV. r. t. Zeliska Vilmos kereskedőt, csepeli lakosokat a bortörvény rendelkezéseibe ütköző kihágás miatt I. r. t. 50 pengő, vagy 5 nap, II. r. t. 10 napi elzárásra, III. r. t. 10 napi elzárásra és IV. r. t. 5 napi elzárásra, valamint a felmerült költségek megfizetésére ítélte el. Csepel, 1935. évi január hó 8-án. Sándor r. b. b. A m. kir. rend. sátoraljaújhelyi kapitánysága. 1935. kih. 11/6. szám. kéleikivonat. A m. kir. belügyminisztériumban szervezett kihágási tanács Klein Bertalan volt pest- szenterzsébeti, jelenleg tolcsvai lakos bortermelőt azért, mert borának eladásával megbízott, ismeretlen helyen tartózkodó Klein Salamon nevű megbízottjának ellenőrzését elmulasztotta s ezáltal lehetővé tette, hogy alkalmazottja a Tokajhegyalja zárt területére engedély nélkül bort hozott be, a bort vízzel meghamisította, beteg bort forgalomba hozott, a beteg bort megjelölni elmulasztotta, sűrített mustot készletben tartott, behajthatatlanság esetére 10 napi elzárásra átváltoztatandó 250 pengő pénzbüntetésre ítélte el. Elrendelte ezenkívül a 17.813 liter meghamisított bornak kiöntését, a fel nem talált 644 liter bor árának megtérítését, kötelezte elítéltet 76 pengő vegyvizsgálati díj, 66 pengő eljárási költség, valamint 8457 liter bor fogyasztási adójának megfizetésére. Végül elrendelte az ítélet kivonatának elítélt költségére a Magyarság és Vendéglősök Lapja c. lapokban, továbbá Pestszenterzsébet és Sátoraljaújhely városok hirdetőtábláján való közzétételét. Sátoraljaújhely, 1935. évi február hó 25. Dr. Balogh m. kir. r.-fogalmazó, r. bitntetőbíró Szent István Portersör a Polgári Serfőzde páratlan sörkülönlegessége ■‘Pátria’’ Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.»T. Budapest, IX., üllői«út 25. szám (Köztelek) — 350785 Felelős vezető: Magyary István
