Vendéglősök Lapja, 1934 (50. évfolyam, 1-24. szám)
1934-11-05 / 21-22. szám
50. ÉVFOLYAM 21—22. SZÁM 1034 NOVEMBER 5 (TE1VDÉOLŐ-, SZÁLLÓ-, KÍVÉSIPARI ÉS KOZGASKDASÍOl SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekksxánia 45.255 Megjelenik havonta 5-én. Előfizetési díj félévre 8 pengő, egész évre ÍZ pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliméterenkint HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT ÍO ÓRÁTÓL« DÉLETÁV 1 ÓRÁIG. min i■in»>riiiMMnwwiw«nrwBnnwM«Miii> mm» n mi 11« 1 iiimii..ii 111 ........ ■mi ■iii..i mii ^^llll■llll^lllllll■■'|-■|^^|-'p^nllllu■lll^llWll■lll■lllll1■llll^^^—111111 iihi...!.mi 111.1 11111111111111 miiimim 1 miniii.iiih.ii.— AL APÍTOTTA: IHÁIZ €íT6BGT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: Automata 32—2—81 A Kisipar A borok barnatöréséről. A ,.Vendéglősök Lapja“ részére írta: Szabó István kir. fövegyész. gazdasági helyzete az elmúlt év statisztikai adatai szerint még mindig igen válságos. Ezzel szemben a gyáriparnál kisebb mérvű gazdasági javulás tapasztalható. A kisipar sorsa a középosztály és a mező- gazdasági foglalkozást űzők, vagyis a lakosság nagyobb részének a fogyasztásától, illetőleg vásárlóerejétől függ. Ezért a tisztviselői fizetések évek óta tartó csökkentése, a mezőgazdasági termékek árainak alacsonysága és a súlyos közterhek okozzák a kisipar mostani gazdasági válságát. A nagyipart ellenben a kiviteli lehetőségek és az állami, valamint a törvényhatósági tömeges rendelések, valamint az ipari védővámok nagyban segítik és üzemét biztosítják. Ennek tulajdonítható, hogy a gyárak száma a múlt esztendőben negyvenkettővel szaporodott. Sajnos, a kisiparosok száma ezzel szemben fogyott. A gazdaságilag gyengülő kisiparosok között egyre csappan a vendéglők száma. A mindennapi kenyér gondja talán egy iparágnál se annyira érezhető, mint a vendéglős-, kávés- és korcsmaiparnál. Figyelemreméltó, hogy amikor a gyári ipar által előállított iparcikekk ára emelkedett és a gyári munkások bérjövedelme is jobb volt, aminek csak örülhetünk, de a mi jövedelmünk, a vendéglősök jövedelme, sajnos, a minimálisnál is jóval alább szállt! Szükséges tehát, hogy a kisipar — közte a vendéglős- és kávésipar — gazdaságilag megalapoztassék és végre talpraállíttassék. Eddigi tapasztalataink szerint az illetékes fórumoknál megvan a jóakarat e tekintetben. Tehát most már találják meg az illetékesek a módját annak, hogy a tisztviselői fizetések javíttassanak, a mezőgazdasági termények árai emeltessenek, a közterhek csökkenjenek és a munkaalkalmak szaporodjanak ! Helyes gazdaságpolitikai és szociálpolitikai intézkedésekkel az egész gazdasági élet talpra állítható! A kisiparosság, mint a nemzet tekintélyes és hazafias polgársága igazán megérdemli, hogy a további megtizedeléstől megóvják ! Tehát fontos állami érdek, hogy a kisiparosság, mint a nemzet egyik fenntartó oszlopa, megerősít- tessék és alátámasztassék. Mi, vendéglői iparosok reméljük, hogy a jövő statisztikai adatai iparunknál is javuló tendenciát bizonyítanak majd ! A1 idei rothadt, penészes szőlőkből nyert boroknál igen erős a veszély, hogy helytelenül végzett szüretelés esetén, azok barnatörésre hajlamosak lesznek. A penészedést, rothadást előidéző „Botrytis“ nevű penész ugyanis, ú. n. „oxydázt“ termel, mely abor színanyagának és csersavának a levegő által való oxidálását elősegíti, minek következtében a levegővel érintkező bor megzavarosodik, színe megváltozik, a fehérbor sötétbarnás sárgásszínű, a vörösbor barna lesz s ezzel egyidejűleg a bor íze és szaga is megváltozik, a bor kellemetlen, avas, levegőízt és szagot kap. Fejtés után ez a jelenség a bor egész tömegében mutatkozik, ha pedig félig telt hordóban, pohárban vagy a söntésbeli tartályban állva a bor csak felületén érintkezik levegővel, úgy ezen szín- változás a felületén indul meg s csak fokozatosan halad lefelé, amíg a bor egész tömegében megváltozik. Ilyen barnatörésre hajló borok vásárlásától óva intek minden italmérőt, mert egyrészt a barna- töréses bor forgalombahozatala bortörvénybe ütköző kihágást képez, másrészt pedig az ilyen bor fent leírt kellemetlen, undorító sajátságainál fogva még kevésbbé kényes ízlésű közönségnek sem megfelelő. A barnatörésre való hajlam felismerése egyszerű. A megvásárlásra kiválasztott borral egy fehér üveget y2—3^.ed részig töltünk, jól összerázzuk, hogy a szénsavat kiűzzük s a bor levegővel jól keveredhessen, majd az üveget vattacsomóval vagy papírdugóval lazán elzárva állni hagyjuk. A törésre való hajlam erősségéhez mérten %—1—2—5 nap alatt jelentkezik, a bámulás előbb a bor felületén, majd fokozatosan lejebb terjed. Ha borvásárlásunknál ezen elővigyázatosságot elmulasztottuk volna s olyan bort vásároltunk, mely a hordóban nem törött ugyan, de a levegőn barnatörést kap, úgy a megtörést a bor megfelelő kéne- zésével előzhetjük meg. A bort zártan fejtjük át olyan hordóba, melyben előzetesen hektoliterenként 1/3—1/2 jutaszövetes, vagy 3—6 g asztbesztes kénszeletet égettünk el, illetve átfejtés nélkül is kénez- hetjük a bort kálium-metabiszulfittal, ez esetben hektoliterenként 10—20 g (1—2 pasztilla) metabi- szulfitot a kénezendő bor egy kis részében feloldunk s a hordóbeli borral jól elkeverjük. Amennyiben borunk már a hordóban megtörne, úgy javítása már körülményesebb eljárást igenyel. A fenti mértékben kénezett bort csersav-zselatinnal megderítjük, a derítéshez kb. kétszer annyi zselatint használunk, mint csersavat, pl. 4 g csersavra 8 g zselatint, még pedig a csersavat adagoljuk előbb a borba. A bor 3—5 hét után lefejthető az üledékről. Szép eredményeket érhetünk el barnatöréses boroknak lefölözött nyers tejjel való derítésével. A kénezett borhoz a törés erőssége szerint y2—1—1 y2 liter lefölözött tejet adunk. Az esti fejésű tejet éjjelen át hűvös helyen állni hagyjuk, reggel a fölét kanállal alaposan leszedjük, a köcsög falához tapadt részeket ruhával letöröljük s a lefölözött tejből a megfelelő mennyiséget a hordóból kivett borral jól elkeverve a borhoz adjuk s azzal alaposan elkeverjük. Előnye ennek az eljárásnak, hogy a bort meghalványítja s gyakran a bor szép zöldfehér színt kap. Jól jegyezzük meg magunknak, hogy a barnatörésre való hajlam felismerése s a törésre hajlamos borok megtörésének megelőzése aránylag egyszerű, ezzel szemben a már barnatöréses borok megjavítása nehéz és bonyolult eljárás s több hozzáértést igényel. Szélhámosok pénzt zsarolnak ki a kiskereskedőktől és kisiparosoktól a kiskereskedelmi és kisipari hitelakcióval kapcsolatban. A Kereskedelmi és Iparkamarához panasz érkezett, hogy a kiskereskedelmi és kisipari hitelakcióval kapcsolatban egyesek kiskereskedőket és kisiparosokat keresnek fel, azoktól a kérvényblankettákért pénzt szednek be s arra az esetre, ha a kölcsönt megkapnák, részesedést kötnek ki maguknak. A Kereskedelmi és Iparkamara ezúton is figyelmeztet minden kisiparost és kiskereskedőt, hogy a kérvényblanketták, melyek a polgármesteri hivatalnál és a kamaránál kaphatók díjmentesen s senki sem jogosult azokért pénzt felvenni, továbbá, hogy a polgármesteri XV. ügyosztály irodája, valamint a kamara irodája áll a kisiparosok és kiskereskedők tájékoztatására rendelkezésre. Minden egyén, aki közvetlenül a kisiparosokat és kiskereskedőket a fentemlített célzattal keresi fel, szélhámos, aki a legközelebbi rendőrőrszemnek adandó át. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Popper Mór és Lipót r.-t., bornagykereskedés Telefoni 48-4-62 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Aiapittato« 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajberok, Kérjen saját érdekében árajánlatot.
