Vendéglősök Lapja, 1934 (50. évfolyam, 1-24. szám)
1934-09-05 / 17-18. szám
50. ÉVFOLYAM 17—18. SZÁM 1034. SZEPTEMBER 5. r rr ■■ (YENDÉCÍLO-, 8ZÍLLÓ-, KáVÉilPARI ÉS KÖZEAKSASÁCil SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta 5-én. Előfizetési díj félévre 8 pengő, egész évre IS pengő Hirdetési díj szöregoldaion 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA: ihász crröxicnr Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., Y10LA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: Automata 32—2—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT ÍO ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 1 ÉRÁIG. A borKereshedelem sajnos, még mindig sorvad. Ezt a sorvadást pedig a gyászos trianoni békeparancs indította útnak és azóta még egyre tart borkereskedelmünk válsága. Az ötven milliós monarchia hatalmas vámterületét nyolc milliós kicsi, csonka vámterületre nyomorították. A szomszédos államok pedig vámjukat annyira emelték, hogy a borexportunk a minimálisra szorult. A borfogyasztási adó leszállítása emelte ugyan a belső bor- fogyasztást, de ebből a borkereskedelemnek úgyszólván semmi haszna sincs, mert a termelői kimérések azóta egyre szaporodnak és a borkereskedőknek éppen úgy éles versenyt okoznak, mint a vendéglős- éskorcsmárosiparnak. Ezek a termelői kimérések főleg azzal ártanak a borkereskedelemnek, hogy nemcsak a saját termésű boraikat, hanem bármilyen fajta bort is árúsítanak. Mindezekhez a bajokhoz járul már évek óta az általános szanálási korszak, amelynek végét még mindig nem látjuk. Ez pedig súlyos közterheket ró a borkereskedelemre is. Mi szállodások, vendéglősök, kávésok és korcsmárosok, mint akik a bor forgalombahozásának a legfontosabb tényezői vagyunk, állandóan összeköttetésben élünk a borkereskedőkkel és így látjuk s tapasztaljuk, hogy a bor- kereskedő a mai viszonyok között a legminimálisabb keresletre tesz szert! Sőt tudjuk, hogy gyakran veszteséggel dolgozik. Sajnos, e körülmény egyes régi cégek megszűnését is maga után vonta. Mi, a borfogyasztási szakma iparosai, érezzük a legjobban, hogy a borkereskedő megélhetési árszínvonala a miénkkel együtt jóval a békebeli árszínvonal alá került a nyomasztó gazdasági okoknál fogva. Külföldi tudományos statisztikai adatokból pedig megállapítható, hogy hazánk azok közé az államok közé tartozik, amelyekben ma a borkereskedelem haszna a legalacsonyabb. Hogy egyes jó nevű és szolid cégek megrendülés nélkül bírják e rendkívüli terheket és italmérő-üzemeinket, illetve éttermeinket olcsó és kitűnő borral látják el, csakis annak tulajdonítható, hogy az illető borkereskedelmi cégek tulajdonosai igényeiket, életstandardjukat a minimálisra redukálták, valamint üzleti nyereségre irányuló igényüket szintén a minimálisra mérsékelték. Csakis az ilyen okosan és szolidan vezetett cégek bírják a mai gazdasági krízisben az iramot! Ezek a kiváló szorgalommal és alapos szakértelemmel, valamint kitűnő előrelátással dolgozó borkereskedelmi cégek a fogyasztási szakma részéről elismerést érdemelnek. A vendéglő-, szálló- és kávésiparokat érintő kihágási jogesetek. Irta a Vendéglősök Lapja részére Dr. vitéz Csató Béla rendőrtanácsos, a Kihágási Tanács bírája. III. Palackozott tokaji aszúbornak származási bizonyítvány nélküli forgalombahozatala. A 2000^1929. F. M. számú rendelet 35. §-a felsorolja azokat a fokozottabb védelemben részesülő borfajtákat, amelyek származását származási bizonyítványokkal kell igazolni. Ezek között szerepel a tokaji aszú is. Ezt a származási bizonyítványt a termelő köteles a vevő részére, viszonteladás esetén pedig a borkereskedő ugyancsak a vevő (viszont- elárúsító) részére kiadni. Aki az említett rendeletszakaszban felsorolt borfajtákat (köztük a tokaji aszút) a megállapított elnevezések alatt (pl. ,,Móri ezerjó“,,,Badacsonyi kéknyelű“, „Egri bikavér“ stb.) hozza forgalomba, ha ezt származási bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, kihágást követ el és büntetendő. Felmerült az az igen lényeges kérdés, hogy a származási bizonyítvánnyal való igazolás a palackozott borokra nézve kötelező-e. Ezt a kérdést a tokaji aszúborral kapcsolatban felmerült esetben a Kihágási Tanács az alábbiak szerint döntötte el. Egy beszerzési csoport üzletvezetőjét, akit az alsófokú rendőri büntetőbíróságok palackozott tokaji aszúbornak származási bizonyítvány nélkül forgalombahozatala miatt megbüntettek, felmentette a következő meg- okolással : , „A tényállás szerint a terheltet az 1294. évi IX. törvénycikk 44. §-a alapján azért büntették meg, mert palackozott tokaji borokat árúsított anélkül, hogy azok eredetét származási bizonyítvánnyal igazolni tudta volna. A 2000/1929. F. M. számú végrehajtási rendeletnek a fokozottabb védelemben részesülő borfajták forgalmát szabályozó 36. §-a kifejezetten oly rendelkezést nem tartalmaz, mely szerint az idézett rendelet 35. §-ában felsorolt borfajták palackborainak forgalombahozatala esetén az eladó kereskedő köteles lenne a palackbor eredetét — a hordóborokhoz hasonlóan •— származási bizonyítvánnyal igazolni. így nyilvánvaló, hogy az egyes borfajták fokozottabb védelmét célzó ezek a különleges rendelkezések a palackborokra nem vonatkoznak. E rendelkezések annál kevésbbé vonatkoztathatók a palackborokra, mert a nemes fajtájú palackborok címkéjén a bor minősége és fajtája, valamint a termelőnek vagy palackozó cégnek neve és telephelye rendszerint fel van tüntetve, melynek alapján, az esetleges visszaélések meggátlása céljából, a bor származása a hatósági közegek részéről minden nehézség nélkül ellenőrizhető.“ Az előre megdarált hús raktáron tartása és készletből árúsitása tilos. Budapest székesfőváros polgármestere 1932. év április hó 20-án hozott 58.162/1932. számú határo Popper Már és Lipót r.-t„ bornagykereskedés Telefoni 48-4-62 Blídapest-KŐbánjf a5 Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot. ■ IBIM IBII I !■ ■Hill I
