Vendéglősök Lapja, 1934 (50. évfolyam, 1-24. szám)
1934-08-05 / 15-16. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1034. augusztus 5. 4 Fontos kamarai ülés a vendéglősök érdekében. Elvi jelentőségű döntést hozott a kamara zsűrije a vendéglősök árusítására vonatkozóan. A zsűri kimondotta, hogy vendéglősöknek is jogukban áll a törvényes munkakörben előállított ételeket akkor is kiszolgáltatni, ha a vevő az ételeket nem a vendéglő helyiségében fogyasztja el. Ez annyit jelent, hogy a vendéglős felvehet rendeléseket társasösszejövetelek, ebédek és zsúrok céljaira és az ételeket házhoz szállíthatja. A döntés kimondja azt is, hogy ez a jog nem jelent annyit, hogy a vendéglős uccán át is árusíthat, tehát nem tehet a kirakatába fagylaltot és süteményeket azzal a céllal, hogy ezeket uccai járókelőknek eladja. Az első élelmezési szaktanfolyam. Csöndben, szerényen, de annál eredményesebben zárta le most idei tanévét az első élelmezési szaktanfolyam, Kecskeméten, a gazdasági szaktanítóképző intézetben kezdődött tavaly októberben az élelmezési szaktanfolyam, melynek igen érdekes tananyaga volt: általános vegytani, fizikai és élettani alapismeretek, az emberi szervezet ismertetése, élelmezéstan, konyhatechnika, élelmezési üzemvezetés. Aigner Gusztáv igazgató irányításával Schaffer Olga, Kapitány Mária, Szilárd Mária tanárnők, valamint Bakoss és Szájbély tanárok működtek közre a tanfolyamon. 600 ezer liter bort exportálunk Csehszlovákiába. A borpiacon lényeges árváltozás legutóbb nem volt. Kistermelőknél az alacsony fokú borok ára hl.-fokonként ab pince 1-50—P65, a 10 fokos borok ára P60— 1-70 P között mozgott. Az uradalmi tételekért ab állomás alacsony fokú boroknál P60—170, 10 fokos boroknál 170—P90, 11 fokos boroknál P90—2-10, 12 fokosnál 21-----2‘40 P érhető el hl.-fokonként. Am i az exportot illeti, úgy értesülünk, hogy a Csehországgal folyó kereskedelmi tárgyalások során 600.000 liter magyar bor exportjában állapodtak meg. Az exportot a Magyar-Cseh Árúforgalmi Kft. útján fogják lebonyolítani. Százkilogrammonként a bor vámja 250 csehkorona lesz, a cseheknek mindössze annyi volt a kikötésük, hogy a magyar bor literenként 2-50 csehkoronánál olcsóbb nem lehet. A borhoz származási bizonyítványt és minőségi bizonyítványt kell mellékelni. Az export kompenzációs alapon gömbfa ellenében bonyolódik le. A borravaló nem illetmény. A borravaló probléma megoldásához adatul szolgálhat az az ítélet, amelyet most hirdetett ki a törvényszéken Pethő Tibor dr. törvényszéki bíró. Özv. Majzik Istvánná 10.000 pengős kártérítési pert, illetőleg gyermekneveltetési járulékpert indított maga és gyermekei nevében a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi-Társaság budapesti osztálya ellen. A kereset, amelyet a bíróság végül is elutasított, igen érdekesen tárja fel*a pincér alkalmazott viszonyát s a borravaló problémáját. A kereset szerint Majzik még 1911-ben került a hálókocsitársaság szolgálatába, mint ,,mozgó-pincér“, majd 1912 októberében hároméves katonai szolgálatra vonult be s 1918-ig teljesített katonai szolgálatot. Később visszakapta pincéri állását a társaságnál, ahol 1933 augusztusában beállt haláláig szolgált. Özv. Majzikné nyugdíj illetmény megváltása címén követelte a 10.000 pengőt a maga számára, gyermekeinek pedig fejenként havonkénti 60 frankot peresített. Az özvegy előadása szerint — a férjnek nem volt fizetése a társaságnál, hanem élelmezést kapott, havi jövedelme, amely elérte a 100 pengőt, borravalóból tevődött össze. A hálókocsi-társaság a kereset elutasítását kérte a tárgyaláson. Becsatolta a társaság jóléti intézményének francia szabályzatát hiteles magyar fordításban, amely szerint a hálókocsi-társaságnál csak azok az alkalmazottak tarthatnak igényt ,,vagyonösszegre“, akik rendes fizetést kapnak. Eszerint végkielégítést csak olyan alkalmazottak kaphatnak, akik fizetést, tantiémet és jutalékot húztak a vállalattól s ugyanebben az értelemben a gyermekek is csak akkor kaphatnak nevelési járulékot, ha apjuknak rendes illetménye . volt. A törvényszék ezután özv. Majziknét elutasította keresetével, azzal az indokolással, hogy a borravaló nem olyan juttatás, amelyet a munkaadó folyósít: a borravaló illetménynek nem nevezhető. Megállapította az ítélet indokolásában a bíróság, hogy a hálókocsi-társaság a maga jóléti intézményeit és jótékonysági alapjait a személyzet 1 hozzájárulása nélkül létesítette, ilyenformán önmaga határozza meg, hogy özvegyi juttatásban, végkielégítésben és gyermeknevelési járulékban kiket és milyen feltételek mellett részesít. Mit árusíthat a hentes. Az utóbbi időben több hentes ellen indult kihágási eljárás főtt húsfélék árúsítása miatt. Ennek elkerülése érdekében közöljük hentes olvasóinkkal, hogy a vendéglősök és hentesek ipartestülete között megállapodás van érvényben erről. Ez kimondja, hogy főtt füstölthúst, sültszalonnát, császárhúst, sülthurkát, kolbászt melegen és hidegen és a hentesipar körébe vágó húsból (sertés, malac) készült sülteket elkészítve és csak hideg állapotban szabad árúsítani a henteseknek. A hentesüzletben a vevőknek kiszolgált árút elfogyasztani tilos. Márkázzák a magyar exportgyümölcsöt. A Budapesti Közlöny július 24-i száma közli a m. kir. földművelésügyi miniszter 55.330/1934. VII. 3. számú rendeletét a kivitelre szánt gyümölcsszállítmányok minőségi vizsgálata és azoknál állami jegy alkalmazása tárgyában. E rendelet értelmében egyelőre^a kivitelre szánt nyári alma-, őszibarack-, szilva- és szőlőszállítmányok márkázhatok. A minősítő vizsgálatokat a M. Kir. Külkereskedelmi Hivatal ingyen teljesíti, csupán az ájlami tanusítójegyekért kell 20 fillért fizetni. A rendelethez a gyümölcs minőségi vizsgálatára vonatkozó részletes szabályzat van mellékelve, amelynek kimerítő ismertetésétől eltekintünk, minthogy a rendelet —sajnos — csakis az exportra szánt gyümölcsre vonatkozik, a mi szakmán* kát kevésbbé érdekli. Kívánatos lenne, hogy a belföldi forgalomra is mennél előbb életbe lépjen a márkázás. Vidéki szakmai gyűlések. A Székesfehérvári és Fejérmegyei Vendéglősök, Szállodások, Kávésok és Korcsmárosok Ipartársulata július 26-án tartotta rendes havi ülését Selymes Mihály helyiségében. Héjj Imre elnöki megnyitója után Klemeniz István kartárs felvétetett a rendes tagok közé, akit az elnök szép szavakkal üdvözölt, majd beszámolóra került a két országos szakmai alakulat fúziójának ügye, a régi szövetség tagjaihoz intézett körleveléről és a budapesti vendéglős-ipartestület levele a százalékos borravaló-kérdéséről, ami nálunk egyelőre tárgytalan. — A Vasmegyei Vendéglősök Szövetsége június hó 28-án tartotta meg közgyűlését a Sabária nagytermében, ahol különösen a vidéki vendéglősök jelentek meg szép számmal. A gyűlést Schmall Gyula elnök nyitotta meg, aki üdvözölte kartársait és visszapillantott az elmúlt esztendőre. A titkári beszámoló során ismét napirendre kerültek a szokásos vendéglős sérelmek, amelyek egyik legsúlyo- sabbika a kifőzök. Uj sérelem is van, még pedig a kormánynak a legújabb rendelete, amelyben a használt kártyák adás-vételét megtiltja. A vezetőség ezután bejelentette, hogy a szükséges intézkedéseket megtette arra nézve, hogy a vasúti vendéglőstársadalom tiltakozása eljusson illetékes helyekre a sérelmes intézkedések ellen, egyben a sérelmek orvoslásának szükségességére is rámutattak. Az első üzletkötések idei mustban. A borpiacon lényeges változás az árakban nem volt. Kistermelőknél az alacsonyfokú borok ára hektoliterfokonként ab pince 1-50—P65, a 10 fokos borok ára 1-60—170 pengő között mozgott, lényeges vásárlások azonban ilyen árakon sem voltak. Az uradalmi tételekért ab állomás 1-60—2-40 pengő érhető el hektoliterfokonként. A szőlők állása általánosságban kedvező és az új mustra cukorfokonként —-80—1-— pengős árajánlatok vannak, sőt egy-egy elővételi üzlet is létrejött. Minőségi jóslásokba bocsátkozni még nem lehet, a borszőlő szüretelése azonban augusztus végére már várható. Nagy a termés — drágul a gyümölcskonzerv. A nagy termés és az élénk gyümölcsfogyasztás arra késztette a konzervgyárakat, hogy bevásárlási áraik minél nagyobb mértékű leszállításáról tárgyaljanak. Értesülésünk szerint újabb kartelmegallapodást készítenek elő, ami azonban aligha fog egyedül a termelés olcsóbbátételére szorítkozni, hanem félő, hogy a kész konzervárúk eladási árát is fel fogják emelni, ami pedig a fogyasztás újabb csökkenésére vezet. Végre is különösnek taláinók, ha konzerv- kartel éppen abban lenne konciliáns, ami lényege : az árak emelésében. Mert mit is jelent a kartel ? A termelő ingyen adja a gyümölcsöt — a fogyasztó pedig drágán fizesse meg a konzervet. . .! Budapest, IX., üllői.út 25. szám (Köztelek) — 342810 Szálloda kizárólag nők számára. Az amerikai nagy szállodák mintájára most Párizsban is szálló épült, amelyben csak női vendégek kaphatnak szobát. A szállodának minden kényelemmel ellátott százhúsz szobája van. Még az előcsarnokba se léphet férfi. A személyzet természetesen szintén csupa női alkalmazottból áll. A szállodában van egy virágkereskedés, két fodrászüzlet, orvosnők vezetése alatt működő kozmetikai intézet, bank (persze női alkalmazottakkal) és egy kis árúház. Férfiak nem léphetnek be ezekbe az üzletekbe. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ. »jiauítXpÍzsgö SÖR Felelős vezető: Magyary István “Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai R^T.
