Vendéglősök Lapja, 1934 (50. évfolyam, 1-24. szám)
1934-04-05 / 7-8. szám
50. ÉVFOLYAM 7—8. SZÁM 1934. AFItILIS 5. r rr n (TENBÉCtLŐ-, SZÁLLÓ*, KATÉSIPIKI ÉS KÖZLAZDVSÁLI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre ÍO pengrő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint AJLAPÍTOTTA: IHÁSZ CrrÖRCTT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telei onszám: Automata 32—2—81 HIVATALOS ARÁK: DÉLELŐTT ÍO ÖRÁTÓL DÉLUTÁN 1 ÓRÁI« Ha a magyar gazdának jól megy a sora, akkor mindenkinek, aki magyar földön él, jól megy a sora — mondotta a földmíveléstigyi miniszter úr a minap, az országos mezőgazdasági kiállítást megnyitó beszédében. Ez a fontos megállapítás a többi között miránk, szállodásokra, vendéglősökre és kávésokra is vonatkozik. Tény és való, hogy amikor a magyar búzának, a bornak és gyümölcsnek jó és szilárd a külföldi piacon az értéke és nagy ott utánuk a kereslet, akkor jól megy a magyar gazda sora ! A szorgalommal és nagy kitartással termelt búzáért, borért és gyümölcsért megkapja az idegen valutát. A külföldről kapott pénzt pedig bizonyára itthon költi el. Minthogy országunk lakosságának kétharmada, vagyis nagyobb része gazdálkodással foglalkozik, ennélfogva a gazdasági életünk vérkeringésének megindulása elsősorban a gazdáknál, azok vásárlásaival kezdődik, illetőleg azok és családjuk fogyasztásai indítják meg leginkább a gazdasági forgalmat! A lezajlott mostani mezőgazdasági kiállítás teljes sikerrel járt. Míg a múlt évi kiállításon 380.000 pengőt vettek be a kiállító gazdák, addig a mostanin a vásárlások összege 790.000 pengőt tett ki. Ez azt bizonyítja, hogy a külföld ma már komolyan érdeklődik mezőgazdaságunk, illetőleg tenyészállatállományunk iránt. Ez az eredmény leginkább a jó kereskedelmi szerződések, a Mezőgazdasági Kamara és a Külkereskedelmi Hivatal szerencsés közreműködésének köszönhető. Ez az örvendetes siker nem csak a gazdákat töltheti el hittel és bizalommal gazdasági életünk jövő fejlődése iránt, hanem bennünket, vendéglői iparosokat is. Tanulságul szolgál ez a tekintetben, hogy nemzetünk jólétének az alapja a helyes földmívelés ! A tervszerű és céltudatos gazdálkodás nemcsak a hazai szükségletet biztosítja, hanem ellátja kereskedelmünket és iparunkat terményeivel, amellyel az egész gazdasági élet forgalmát szolgálja. Nekünk, a vendéglői szakma iparosainak, elsőrangú érdekünk, hogy a mezőgazdasági termelés intézményesen fejlesztessék, hogy az minél többet jövedelmezzen, mert üzemeink, a vendéglők és kávéházak fogyasztó közönsége a vidéken leginkább a gazdálkodó és földmívesosztályból kerül ki. Régi igazság, hogy ha jól él a falu népe, akkor jobb a városiak sora is. Hiszen a pénz a faluról a városba vándorol! Ennél az oknál fogva necsak a földdel foglalkozók, hanem mi iparosok is szeressük a magyar földet, mert ebből a földből származik iparunk jóléte is. Ez a fontos megállapítás speciálisan ránk, magyarokra vonatkozik ! Nálunk a búza képezi a gazdasági létünk alapját! Ezért mindenki, úgy a hatóságok, mint magánintézmények és egyének, akik befolyást gyakorolnak a gazdasági életre, mindenekelőtt a búza árának és értékesítésének kérdését tegyék állandóan gondoskodásuk tárgyává, hogy a jövőben elő ne fordulhasson az a szomorú helyzet, mint az elmúlt ősszel történt, hogy amíg nálunk a búza métermázsája 8 pengő volt, addig a szomszédos Szlovákiában 25 pengőért kelt el. A külföldi piac, mint tudjuk, már megnyílt előttünk, most már csak a szolid és spekulációsmentes kereskedelem kell hozzá, amelyik búzánkat és a többi mezőgazdasági terményünket eljuttatja oda. Mi, vendéglősök, mint a legjelentékenyebb fogyasztási üzemek tulajdonosai, a mostani mezőgazdasági kiállítás sikeréről és a búzának mind nagyobb külföldi hódításáról csak örömmel és elismeréssel nyilatkozhatunk azzal a kívánsággal, hogy a búzából készült finom kenyér és kalács, továbbá kitűnő borunk és pompás gyümölcsünk necsak a mi éttermeink és kávéházaink vonzó ékességei legyenek, hanem legyenek azok a külföldön állandóan keresett árúink ! Zárórameghosszabbítás iránti kérelem beadása, az engedélydíjak lefizetése nélkül nem jelenti a nyitvatartás jogát. Egyik nagyvendéglős ellen záróra be nem tartása miatt eljárás indult, amelynek során beismerte, hogy a vendéglőt napokon át egész éjjel nyitva tartotta, azonban azt hozta fel védelmére, hogy ő nyitvatartási engedélyt kért a főkapitányságon, s azt az engedélyosztálytól meg is kapta, a díjakat azonban az általános gazdasági leromlás következtében nem fizette be. Az elsőfokú bíróság ezen tényállás alapján bűnösnek mondotta ki terheltet a 9600/922. belügyminiszteri rendelet 1. §-ába ütköző kihágás miatt, melyet azzal követett el, hogy vendéglőjét a törvényes záróra után reggel hat óráig nyitva tartotta 1 és vendégeit szeszes itallal szolgálta ki. Ezért őt 50 pengő pénzbüntetésre ítélte, mert megállapítást nyert, hogy előzőleg hosszabb időn át állandó nyitvatartási engedéllyel rendelkezett. Jelen esetben is folyamodott nyitvatartási engedélyért, minthogy azonban az engedélydíjakat nem fizette be, a nyitvatartásra engedélyt újólag nem kapta meg. Terheltnek ezeken a kifogásolt napokon üzletét csak éjjel 2 óráig volt joga nyitvatartani. Az a körülmény, hogy a nyitvatartás iránti kérvényét beadta az engedélydíjak befizetése nélkül még nem jelenti a nyitvartatás jogát. Ezt a terhelt által megfellebbezett ítéletet a másodfokú bíróság helyes indokainál fogva helyben hagyta. Újhelyi Henckel Lajos rendőrfőtan. Popper Mór és Lipót r.-t., bomayykereskedés Telefoni 48-4-62 Blldapest-KSbányay Előd ucca 8■ szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
