Vendéglősök Lapja, 1933 (49. évfolyam, 1-23. szám)

1933-03-05 / 4-5. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1033. március 5. Egy felvidéki szállodás a világsiker útján. Móry János „La Valiére“ című operettje a berlini Schiller-Theaterben. Berlinből írják: Most mutatják be a Schiller-Theater Günther Bibo és Jan von Mary új nagy látványos ope­rettjét, amelyre már több mintegy hónapja készül a színház. Az ügyesen megírt szövegkönyv La Valiére asszony életét mutatja be több képben. A közön­ségnek nagyon tetszett az egyszerű parasztleányból — XIV. Lajos kegyéből — hercegnővé lett érdekes asszony karrierje. Az operett igazi szenzációja azonban nem a közismert mese, hanem az újszerű muzsika, amely vérbeli nagy zeneszerző munkája, aki nem követi a mai operettszerzők megunt sab­lonját, nem keresi erővel a slágert, de meglep áriáinak igazi szívből jövő poézisével. A premier közönsége számtalanszor hívta ki Jan von Moryt, aki Barbara de Fiorival, La Valiére asszony kitűnő ábrázolójával együtt jelent meg a függöny előtt. Az előadás után munkatársunk beszélt a fiatal zeneszerzővel, aki ezeket mondta : — Büszkén vallom magam magyarnak, hiszen nevemből is megállapíthatja — Móry Jánosnak hívnak —, régi magyar nemesi családból származom. Eredetileg hivatásos tüzértiszt voltam Budapesten, 1921-ben leszereltem és azóta Csorbán élek, ahol szállodám van. Hét év előtt írtam első operettemet, amelynek ,,A fehér galamb“ a címe és a brünni színház mutatta be. Az első operettet követték ,,A toreador“ és a „Téli rege“, amelyeket szintén Brünnben adtak elő. — Azt remélem, hogy ezt a berlini operettemet Pesten is észreveszik és akkor az a boldogság érhet, hogy valamelyik budapesti színház függönye előtt hajolhatok meg végre a magyar közönség előtt. . . Móry Jánosra Budapesten csak néhány tiszttársa emlékszik vissza. Szülei már nem élnek, testvér­bátyja Móry Béla dr. ismert fővárosi vegyész- mérnök. Beszéltünk Móry Béla dr.-ral, aki a diadalmas berlini szerzőről ezeket mondta el : — János öcsém csakugyan egész fiatal korában cserélte föl a katonai egyenruhát a polgári hivatással. Nagybátyánk, Móry Károly pesti építész vég­rendeletében egy tátrai szállodát hagyott rá, a Csorba-tó partján. Azóta öcsém maga vezette a szállodát, mellesleg azonban zeneszerzéssel is foglalkozott. Budapesten igen ritkán fordul meg, mert amióta a Tátra el­szakadt tőlünk, bajos az utazás. — Szívében azonban magyar maradt, amit leg­jobban igazol az is, hogy zenei termékeiből mindenütt kicsendül a magyar melódia. A berlini Schiller-Theaterben tehát Móry János pesti tüzértiszt, csorbái szállodatulajdonos zenei világkarrierje indult el tegnap. Széchenyi pasa híres cigányprímása meghalt Vasárnap temették el Aradon Nagy Károlyt, a híres cigányprímást, aki 74 éves korában halt meg. Nagy Károly békeidőkben az egész külföldet bejárta ban­dájával és évekig élt Konstantinápolyban, ahol Széchenyi Ödön tüzolófőparancsnok cigánya volt. Aradra vagyonnal tért haza, de az utóbbi években tönkrement és két-három cigány élén muzsikált kis vendéglőkben a valamikor világhírű cigányprímás. A bálkirálynő beperelte a bálvezetőséget — még pedig sikerrel. A ceglédi ipartestület multévi álarcos­bálján Fedák Karolin elárúsítóleányt választották meg bálkirálynó'vé. Másnap a rendezőség egy kis varrógépet adott neki, holott ő a rendezőség ígérete szerint nagy gépre számított. A bálkirálynő be­perelte választóit, de a ceglédi járásbíróság elutasí­totta keresetét. Fellebbezés után került a különös, per a kecskeméti törvényszékre, ahol a volt bál­királynőnek megítélték a nagy varrógépet. Kávés lett Hyden, az osztrák csodacsapat kapusa. Bécs legfrissebb sportszenzációja, hogy Rudi Hyden, az osztrák válogatott csapat kapusa kávéházat nyitott. Hyden, aki oly sokszor ejtette bámulatba a sportvilágot pompás védésével, a schönbrunn- strassei kávéházban már szeretettel köszönti ven­dégeit. Szigorúan ügyel arra, hogy tárt ajtók fogad­ják sportbarátait, akiknek most már a Hyden- kávéházban szervírozott fekete ízlik a legjobban. GYÁRI KANTIN szatócsüzlettel május l-étöl bérbeadó. Ajánlatokat „Gyári kantin“ 1622 jeligére Haasenstein és Vogler r.-t. hirdetőirodájába, Dorottya-utca 11. szám. Borárak. A ,,Borászati Lapok közli: A magyar borpiacon a borkínálat meglehetősen nagy, míg a vétel csaknem teljesen szünetel s így nagyobb el­adások nem történtek. Az árak azonban szilárdak. A borforgalom a termelői kimérésekben bonyolódik le legnagyobb részben, ahol az árak természetesen jóval a kereskedelmi árak fölött mozognak. Hahóton szünetelő kereslet és élénk kínálat mellett csak kisebb tételekben történt boreladás 11 -5 fokos borokért literenként 16 fillért fizettek. Bablevesen egy-két említésre sem méltó eladás történt. A nagyobb kereslet teljesen szünetel. A tavasz közeledik s a munkálatokat csak úgy tudjuk megindítani, ha a boreladás megkezdődik. Kunszentmártonban a legutóbbi jelentésünk óta a borpiacon a helyzet nem változott, fogyasztás úgyszólván alig van s ezzel szemben a kínálat is tartózkodó. Gyöngyösön közepes kereslet és kínálat mellett eladatott 100 hl. 13‘5 Malligand-fokos leányka, literenként 25 fillérért, 50 hl. 12 fokos rizling, lite­Hüvösvölgy legforgalmasabb helyén 5-szobás villámat, árnyas saroktelken, igen olcsón eladom, Vendéglőnek, tárháznak ideális! «1£a kiadóban. renként 18 fillérért, 40 hl. 11 fokos asztali fehér, literenként 16 fillérért. Szekszárdon csak a szeszfőzdék vásárolnak fokon­ként H filléres alapon. Minden mennyiséget fel­vesznek. Ugyanezen árakat koncedálja a helyi keres­kedelem is. Vendéglősök 16—20 filléres árakat is fizetnek. A borkészletből eddig kb. 20.000 hl. kelt el. Lesenceistvándon szünetelő kereslet és közepes kínálat mellett eladatott 30 hl. 12 5 fokos literen­ként 20 fillérért, 22 hl. 13 fokos 24 fillérért, 30 hl. 11 fokos literenként 16 fillérért. Badacsonyban borkereslet teljesen szünetel, el­adás nem történt. Tállyán a borkereslet élénkül. Pálinkaárak. Törköly pálinka. A kereskedelmi for­galomban a helyzet változatlan. A közvetlen el­adások (batyuzások) hihetetlen mérvben való el­terjedésére jellemző, hogy egyes szeszfőzdevállal­kozók kocsira rakják árújukat és három megyén keresztül is kereskednek vele. Ez az árú forgalmi adómentes, üzleti rezsi sem terheli — mint a keres­kedőét —, italmérési illetéket, kereseti adót, jöve­delmi adót stb. ezután nem fizetnek, ilyen egyenlőt­len versenyben természetes, hogy a kereskedőknek alul kell maradniok. Nincs rendszer sem a termelés­ben, sem az értékesítésben és ennek a helyzetnek az eredménye az eladási áraknak az önköltségi árak alatti mély színvonalában kifejezésre is jut. Ár : 2- 60—2-70 pengő. Seprőpálinkában a termelés a felére esett vissza. Ár : 2’80—2'90 pengő. Szilvóriumban a helyzet változatlan. Nyári szilva 3- 60—3-70, ó-nyári szilva 4 pengő, kékszilvapálinka 5 pengő. TÖRLEY TKlISMRN-CflSIhORÉSERVE Vác megyei város polgármesterétől. 1690/1/1933. sz. Haszonbérbeadási hirdetmény. Vác megyei város a tulajdonát képező KÁPTALM-NÖKHÁZ nevű korcsmái épületet a hozzátartozó helyiségekkel együtt, 1933. évi augusztus hó 1-től kezdődőleg hat egymásután következő esztendőre haszonbérbe adja. Mindazok, akik a haszonbérletre pályáznak, zárt, írásbeli ajánlataikat 1933. évi május hó 1-én délelőtt 12 óráig nyújtsák be Vác megyei város polgármesteri hivatalánál. Az ajánlatok 1933. évi május 1-én déli 1 órakor fognak a polgármesteri hivatalban nyilvánosan felbontatni. A haszonbérlet feltételei iránt érdeklődőknek felvilágosítást nyújt dr. Csasztulik Vilmos vár. tanácsnok, Vác megyei város városházán, földszint 12. szám alatt. A pályázók figyelme felhívatik arra is, hogy a város fenntartja magának azon jogot, hogy az ajánlatok közül tetszése szerinti ajánlatot fogad el, avagy az ajánlatokat figyelmen kívül hagyja. Vác, 1933 február 25. A kiadmány hiteléül: • Krakker s­polgármester. Tomecsko, kiadó. Írógépek és kellékek Brcssán Testvérek A. 33-6-52 Budapest, VIII., Dugonies-u. 3. A. 33-6-52 Szegényházba került egy nagykávés. A békebeli idők országszerte közismert kávésa, a nyolcvan esztendős Kikakker Boldizsár, aki valaha Erdély- országban vezető szerepet játszott, teljesen tönkre ment és feleségével, a híres szép asszonnyal szegény­házba vonult. Kikakker volt Kolozsváron a híres ,,Kikakker kávéház“ tulajdonosa. A háború utáni években a dúsgazdag öreg úr Budapestre került és mint annyi sok más áldozata a háború utáni idők­nek, önhibáján kívül lassanként teljesen tönkre ment. Hadikölcsönkötvények és idegen valuta vásár­lása felőrölték a hatalmas vagyont, amelynek rom­jaiból később átvette a „Palatínus kávéházat“, amely a közelmúltban szintén tönkre ment. Bün­tető eljárás is indult Kikakker ellen két főpincér óvadékának elvesztése miatt. A valaha dúsgazdag öreg úr megtörtén állott dr. Gamberszky büntető bíró előtt. Nem is védekezett, mellette tanúskodott a szomorú kávéházi dekonjunktúra. Az áruházak versenye ügyében az ipartestület elnöksége újabb értekezletre hívta össze az élel­mezési iparok képviseleteit, mely alkalommal be­hatóan megbeszélték az árúházaknak az ezeket az iparokat veszélyeztető terjeszkedését. Az érte­kezlet Mészáros Győző indítványára abban álla­podott meg, hogy megbeszélésre hívja meg az árúházak vezetőségeit és mindenekelőtt békés meg­egyezéssel igyekszik e bajokon segíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom