Vendéglősök Lapja, 1932 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1932-09-05 / 17. szám
1032. SZEPTEMBER 5 XXXWill. ÉVFOLYAM IT. SZÁM 9 99 ■■ (VENDÉGLŐ*, SZÁLLÓ-, KÁVÉSIPAKI ÉS KÖZLAZDASÁLI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre ÍO pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ «TŰKGT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 8. SZÁM Telefonszám: Automata 32—2—81 HIVATALOS 0 RÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 2 ÓRÁI« A borcsempész már nem elégszik meg azzal, hogy vendéglősöket, korcsmárosokat és kimérőket tesz tönkre a maga minden adótól mentes, olcsó és értéktelen borával ! Most már telkekre és becsületekre is i megindította a vadászatot! Most már | sorra szeretné vesztegetni a vámoknál, j sorompóknál álló és bizony nem a legjobban fizetett állami és városi alkalmazottakat, csakhogy beengedjék az ő borát, — természetesen a törvényes vámnak Isten tudja hányadrészéért! Ami a kispesti vámnál megtörtént, és amit a vizsgálat nemcsak hogy felfedezett, hanem a bűnösöket tetten is érte, az nem egy, hanem száz meg száz helyen történik meg, mint kísérlet, szerte az országban ! A jámbor vasutas, MÁV alkalmazott, vagy ingyenutazásra jogosult kisembernek csak úgy lehet igazi üzlet a batyuzás és ezáltal a borcsempészés, ha hasonló lehetőségekkel van kapcsolatban ! Ha nyugodt lehet arról, hogy vesztegethet is, — legfeljebb nem sikerül a vesztegetés, akkor sem tesz ellene följelentést a vámalkalmazott, akinek régi jó barátja. 300 pengős vámot megváltani ötven pengő vesztegetési összeggel, — igazán nem látszik rossz üzletnek a csempész részére. Hozzá még az egyéb lehetőségeket is figyelembe kell venni, ugy-e ? Mert elég, ha csak egyszer sikerült megvesztegetni az alkalmazottat, azután úgysem a maga ura többet az a szegény ember, hanem a csempésznek a cinkosa. Fenyegetésekkel, mivel mindig ki lehet zsarolni tőle a törvényellenes átengedéseket, a bor tódulhat befelé és áramlásával tönkre teheti azokat a törvény- tisztelőket, akik megadják a városoknak, ami az övék és az államnak, ami az államé ! És amikor ennyire sajnálatos esetek teszik nyilvánvalóvá, hogy most már nemcsak vendéglősi, kimérői és állandó pénzügyi érdek, hogy a borbatyuzás lehetetlenné tétessék, akkor nagy megdöbbenésére szolgál a magyar közvéleménynek, hogy az államvasutak nem hajlandók további intézkedéseikkel segítséget adni a batyuzás megszüntetésére ! Vendéglőseink, szakmai érdekeltségeink mindent elkövettek a dolog teljes tisztázására, de csak azt érték el, hogy félre nem érthető választ kaptak végre. A vasút nem érdeklődik aziránt, hogy emberei a szabad idejükben és a vasút által nekik adott lehetőségekkel mit csinálnak ! És mégis, minden ilyen döntés ellenére is, a mi szakmáink nem akarnak és nem is tudnak belenyugodni abba, hogy egyedül maradnak az erkölcstelen, érték- romboló és törvényellenes batyuzással folytatott küzdelmekben ! Hiszen itt már igazán erkölcsökről és tekintélyrombolásról lesz szó, ha ez így megy tovább ! Hiszen a legjobb üzletek közé sorozódik a borbatyuzók és csempészők elméjében az, ha közalkalmazottakra vetik ki a hálóikat és a megvesztegetések egész sorozatával biztosítják maguknak az utak szabadságát. Pedig a megengedett batyuzó.si lehetőségeik annyira nagyok és szemérmetlenek, hogy vesztegetés nélkül is a batyuzás a legnagyobb üzletek egyike ebben az országban ! Tartunk tőle, hogy ezek a vesztegetési esetek nem lesznek elegendők arra, hogy az állami hatalom és a nagyközönség is velünk tartson a nagy küzdelemben a törvénytelen kontárkodás és csempészés ellen, de legalább rámutathatunk a pénzügyi rombolásokon kívül a dolog erkölcsi veszedelmeire ! A vendéglősök, kimérők, korcsmárosok becsületesen befizetett allami adóiból befolyó penzeken tartják fenn azokat az alkalmazottakat, akikre most nyíltan vadászik a vesztegető batyuzás. Ugyan meddig mehet még ez ? Sándor Jenő vendéglős. A vendéglős-tragédiák okai. írta: Steiner Gy ula, a Steiner Fülöp móri borbizományos cég cégvezetőié. A lapok statisztikát közöltek azokról a vendéglősökről, akik a mai súlyos gazdasági helyzet áldozatai lettek. Megdöbbentő az a körülmény, hogy ennek a szakmának, melynek tagjai többnyire szilárd anyagi alapon állottak és előljártak mindig a közterhek viselésében, annyi gazdaságilag összeomlott és halálba menekült tagjai vannak, sajnálatos, hogy nap-nap után újabb régi hírneves cégek üzletajtai bezárulnak. Az okokat keresve, elsősorban a magyar bor- értékesítés jelenlegi helyzetét vegyük vizsgálat alá. Míg a múltban a bor a vendéglősiparon keresztül jutott el a fogyasztóhoz, megfelelő árt juttatva a termelőnek, a közvetítőnek és a borkereskedelemnek pedig tisztes polgári megélhetést nyújtott, addig manapság dacára a kétségkívül megnövekedett belforgalomnak, a bor mindenféle zugkereskedelem útján ér el a fogyasztóhoz, elsorvasztva a tőkeerős borkereskedelmet és vendéglőipart, munkanélkülivé tévék azoknak alkalmazottait és mindezt anélkül, hogy a termelőnek legalább valami anyagi előnyt is nyújtana. Mert soha Magyarországon annyi bort nem fogyasztottak, mint napjainkban, de ha figyelemmel kísérjük a bor útját a termelőtől a fogyasztóhoz, azt látjuk, hogy csupa nem kívánatos elemek kapcsolódtak a borüzlet lebonyolításába, akik kihasználva a konjunktúrát és a kivitel szünetelése miatt a mélypontra süllyedt árakon vásárolják a termelőtől a borokat és hozzák azokat forgalomba. Popper Mór és Lipót r -t., bornagykereskedés Telefoni József 359-78 BudapCSt-KÖbánya, Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot. a m. kik. központi STATI.SZ TIKaí ffíV.AT
