Vendéglősök Lapja, 1932 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1932-04-20 / 8. szám

3 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1933 április 30. csak ilyen ritka vonatoknak kell olcsók­nak lenniök. Minden magyar vonatnak Filléres Gyorsnak kell lennie, nemcsak a mi érdekünk és a közönség érdeke miatt, hanem magának az államilag kezelt vasútnak az érdekében is. A magyar ven­déglősöknek és fogadósoknak pedig össze kell fogniok és egységesen lépéseket ten- niök, hogy biztassák a vasutakat ezen az úton. Az utasforgalom jótékony meg­indulása nemzeti érdek, mert a pénznek a forgalmát is jelenti ! Mártonffij Dénes vendéglős és fogadós. Az alkalmazott helyettese. A munkaadó egyik alkalmazottja megbetegedett és maga helyett más személyt küldött munkájának elvégzésére. A munka­adó a helyettest biztosításra nem jelentette be, mert szerinte ez a személy alkalmazásában soha nem állott, az vele jogviszonyban nem volt, az ő alkal­mazottja a megbetegedett volt, aki nevezettet az ő tudta és megkérdezése nélkül saját választása alap­ján és fizetése terhére küldte maga helyett helyet­Az italmérési illeték méltányos kivetése és besze­dése ügyével már több országos kongresszuson fog­lalkoztak. Most pedig a miskolci kartársak újabb kezdeményezésére ez a kérvény érkezett a szak- miniszterhez és a miniszterelnökhöz : ,,Nagyméltóságú m. kir. Pénzügyminiszter Úr! Kegyelmes Urunk ! Az 1921. évi IV. t.-c. alapján kivetendő italmérési illetékeknek három évre való megállapítása, illetve ezen kivetési mód a normális időkben, tekintettel az ezen időkben aránylag hosszabb időközökben is egyenletes forgalomra megfelelt épúgy a kincstár, mint az italmérési illetékeket élvező közületek, vala­mint ezen illetékeket fizetők érdekeinek. Összehasonlítva a régi forgalmat a mostani for­galommal, megállapítható, hogy az utóbbi időkben a forgalmunk napról-napra csökken s így a fentemlí- tett kivetési mód a mai időknek meg nem felelve, az italmérési illetékeknek hosszabb időre való kivetése ma már a legsúlyosabb igazságtalanságnak minő­síthető. Miután a kivetés ez évben lejárt, egyetlen igaz­ságos megoldás a kérdésnek az lenne, ha az italmérési illeték a tényleg elfogyasztott italmennyiség után lenne fizetendő a fogyasztási adóval egyidejűleg. Kegyelmes Urunk ! Az italmérési illetéknek ily- képen való fizetése következtében az italmérési illetékeket élvező közületek nem károsodnának, mert hiszen az italmérési illetékek összege a községek és városok részére meg van állapítva, a különbség mindössze az lenne, hogy a községek és városokban fizetendő illeték az elfogyasztott szeszre és borra nem évi átalányban, hanem mennyiség (literek) arányában volna megállapítandó, mely illeték nem negyedévenkint, hanem a bor- és szeszfogyasztási adóval egyidejűleg volna fizetendő. Ezen fizetési mód a mai időben jobban felelne meg a vendéglősök és korcsmárosoknak, mert egyrészt ezen kötelezettségüknek könnyebben tudnának ele­get tenni, másrészt meg lennének kímélve az eset­leges nemfizetés vagy késői fizetés esetén felmerülő kamat- és végrehajtási költségektől. Egyúttal mély tisztelettel hívjuk fel Nagyméltó­ságod nagybecsű figyelmét a mai tarthatatlan hely­zetben is a régi szeszfőzési rendelet módosítására, az exportdevizákból a bortermelő gazdáknak, a ter­melést előmozdító cikkek beszerezhetését megköny­tesként. A bíróság ítéletének indokolása szerint nem vitás, hogy a munkaadó alkalmazottja beteg­sége miatt vállalt munkáját a kérdéses időben nem tudta elvégezni, ezért maga helyett helyettest kül­dött. Ez a munkaadó tudtával és ennek folytán jóváhagyásával és érdekében történt, mert ha nem küld helyettest, úgy arról a munkaadónak kellett volna gondoskodni. Az alkalmaztatás szempontjá­ból közömbös, hogy az ilyen helyettes kitől kapja kézhez fizetését s az a körülmény, hogy a helyettes fizetését a rendes alkalmazottól kapja meg, csak a munkaadó kényelmi szempontjait szolgálja és pedig azért, mert ilyen szokás hiányában a munkaadónak kellene segítő alkalmazottról gondoskodni, a rendes alkalmazottól az akadályoztatás idejére esedékes fizetést levonni és helyettesnek adni. A zenélés! záróra meghosszabbítása iránt benyúj­tott kérvények kiállítása tárgyában a belügyminisz­ter felhatalmazta az államrendőrség főkapitánysá­gát, hogy egy kérvény alapján több alkalomra szóló zárórameghosszabbítást engedélyezhessen. A főkapitányság értesítése szerint, az ilyen kérvé­nyekre csak egyszer kell a 20 pengő kérvényi bélye­get leróni. Egy kérvény alapján legfeljebb egy hónapi — hetenkint egyszer való — zárórameghosszab- bításra adnak engedélyt. nyítő részesedés s végül a borbatyuzás megakadályo­zására, mely ügyeket a nagyméltóságú földmívelés- ügyi miniszter úrral karöltve, parlamenti tárgyalás alá venni méltóztassék. Amidőn hinni és remélni merjük, hogy Nagymél­tóságod ezen súlyos viszonyokban is indokolt alá­zatos kérelmünk meghallgatása által az élettel nehe­zen küzdőknek segítséget nyújtani kegyes lesz, maradtunk alázatos kérelmünk ismétlése mellett, székesfehérvári ipartársulat. A miniszterelnökhöz pedig : Kegyelmes Urunk ! Mint Székesfehérvár országgyűlési képviselőjéhez bátorkodunk folyamodni akkor, midőn a Nagymél­tóságú pénzügyminiszter úrhoz intézett, másolatban is csatolt kérelmünk kegyes pártolását kérjük. A fogyasztás mérvéhez igazodó italmérési illeték­nek három évre előre való megrögzítése és a levonás eddigi módja, mikor a forgalom ilyen kétségbeejtően következetes csökkenést mutat, nem állhatja meg a helyét, viszont a borbatyuzókban kitermelt hiva­tásos borkofák kalózkodása, ahelyett, hogy az ős­termelőkön segítene, bennünket, a kincstári és köz­ségi bevételek nagy kontingensének sáfárait tesz tönkre. Nagyméltóságod kegyes pártfogását ismételten kérve, vagyunk teljes tiszteletünkkel: ifj. Héjj Imre elnök, Szőllőssy Ferenc főtitkár. DEBRECEMBEM a régi híres, jómenetelü „HUNGÁRIA KÁVÉIIÁZ“ bérlete lejárván, 1932 MÁJUSTÓL KÜZDVE bérbeadó. Értekezni: Dr. Farkas Ignác ügyvédnél, Debrecenben, Hungária-palota. A csornaiak a pénzügyminiszterhez ezt a feliratot intézték: A korlátlan italmérők, vendéglős, korcsmáros és kávésok túlmagas italmérési illetékkel vannak meg­terhelve, dacára annak, hogy italmérési forgalmuk­nak 60—70%-kát a faluzó borárúsok, borbatyuzók elvonták tőlük, akik italmérési illetéket vagy egy­általán nem, vagy pedig csak elenyésző csekély összegben fizetnek, mert ellenőrzésük etekintetben majdnem lehetetlen. Amióta az italmérési illeték megszületett, azóta az italmérési törvényeket ren­deletileg sokféleképen szabályozták, az illeték azon­ban maradt a régi, sőt időről-időre még felemeltetett. Ez okokból előállott verseny és az általános gazda­sági helyzet leromlása folytán azonban a helyzet olyannayira megváltozott, miszerint a vendéglős és korcsmáros ezen illetékek fizetésére képtelen, mert hiszen, mint fent is említettük, fogyasztása majdnem teljesen megszűnt. A vendéglős és korcsmáros a tönk szélén áll és ha segítség nem érkezik, úgy teljesen a megsemmisülésnek van kitéve és az állam a legjobb adóalanyát veszíti el. Ugyanez áll a forgalmi adóra is, amelyet a helyzet mérlegelése nélkül szabnak ki a vendéglős és korcsmárosokra. Mindezekre való tekintettel kérjük Nagyméltó­ságodat, hogy a helyzeten könnyítendő, az italmérési illetéket törölni, illetve ennek fizetése alól a korlátlan italmérőket mentesíteni kegyeskedjék. Teljes tisz­telettel : Dreissziger Nándor, szakcsoport elnök. A vendéglős, a hitelezők és a 93 százalékos fedezet. Mi történt Nagykanizsán ? Az Üzlet írja ezt a rendkívül tanulságos vendéglős­történetet. Kiss Ernő nagykanizsai ismert vendéglős és szállodás sem hitte el, hogy 93 százalék fedezetet mutató mérlege után ne tudjon egyességre vergődni a hitelezőivel. Pedig ez történt hónapokig tartó, olykor izgalmas tárgyalások végén: a hitelezők élesen szembefordultak az adóssal és úgy az OHE előtt, mint a nagykanizsai törvényszéken elutasí­tották Kiss Ernő ajánlatát. Az adóst elsősorban azért fogadták bizalmatlanul a hitelezők, mert nem ajánlotta fel a cége likvidálá­sát. Kiss Ernő azzal érvelt, hogy a könyvszakértő igazolta a teljes jóhiszeműségét, valamint azt, hogy a végleges mérleg aránylag igen jó : 233.750 P a tartozás és 229.657 P a vagyon. A vagyonhoz tar­tozó ingatlanok, elsősorban a nagykanizsai Pannónia Szálloda értéke 176.500 pengő. Nem ajánlom fel a cégem likvidálását — mondo- gáttá izgatottan Kiss Ernő —, mert arról értesültem, hogy egyes hitelezők részvénytársaságot szándékoz­nak alapítani és az a tervük, hogy átvéve a szállo­dámat és vendéglőt, bérbeadják azt, én pedig kívül kerülnék, semmi beleszólásom nem lenne többé a cégem ügyeibe. Hiába igyekeztek meggyőzni és megnyugtatni az adóst, nem sikerült, mindvégig mellőzte az egyes- ségi ajánlatában a kényszerfelszámolás tervét. Alagon jóforgalmu vendéglő bérbeadó. Bővebbet Dr. Csuka Andás ügyvéd, Vác. A hiábavaló tárgyalások során bebizonyult, hogy az adós teljesen pénz nélkül állt és ilyen helyzet mellett nincs értelme kényszeregyesség kötésének. A hitelezők egyik csoportja már tudtára adta a jobb sorsra méltó adósnak, hogy csődeljárás indul ellene, a nagykanizsai törvényszéknek az egyességi eljárást megszüntető végzése folytán. Ilyen fordulat után nemcsak az adós csodálkozhat, hanem a hitelezők is, amikor ráeszmélnek, hogy mi történt a mérlegben kimutatott 93%-os fedezettel. Büfékocsi a harmadik osztályon. A francia vasút­társaságok a harmadik osztályú utasok számára büfékocsikat rendez be. A büfékocsi bárszerű helyi­ség, ahol aperitifeket, valamint szenvicseket és hideg ételeket lehet kapni aránylag olcsón. A büfé­kocsikat azért vezetik be, mert Franciaországban a harmadosztályú utasok nem léphetnek az étkező­kocsiba. Ingyenborban fürdik Portugália. Portugáliában olyan nagy volt az idei bortermés és olyan alacso­nyak a borárak, hogy a kormány most ingyenborral árasztja el az országot. A vendéglősök kötelesek minden vendégnek három deci bort ingyen adni. Ezenkívül minden mezei munkásnak is jár naponta egy bizonyos mennyiségű bor. Nem minden "W "W ^ "W" ‘■T mustár J[ 1 V O JL 1 Gyártja: Gottlieb konzervgyár, Budapest, VII., Gizella út 24. ♦ Telefonszám: 967—02 A vidéki vendéglősök mozgalma az italmérési illeték ügyében. 70«— pengő ötszöri étkezés, hegyi, vizisport az esztergomi t FERENCES INTERNÁTUSBÁN Saját reálgimnázium és gyermeknyaraló. Rák o ske resztúro n 30 éves jó menetelű vendéglő, főúton, mozi-jog­folytonossággal, eladó Cím: özv. Ruttkay Jánosné, Rákoskeresztúr, Pesti ucca 62. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom