Vendéglősök Lapja, 1932 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1932-12-05 / 22-23. szám
fi A vendéglősök ételkiszolgáltatási joga nem korlátozható pusztán a helyben való elfogyasztásra és nem emelhető kifogás az ellen, hogyha a vendéglős az általa törvényes munkakörében előállított ételeket kiszolgáltatja és a vevő azt a saját lakásán fogyasztja el. A vendéglősnek jogáb;an áll társas összejövetelek, zsúrok stb. céljaira is megrendeléseket fölvenni és azt házon kívül teljesíteni. A vendéglősöknek ez a joga azonban nem jelenti az uccán át való árúsításnak azt az utóbbi időben szokott formáját, hogy kirakatokból, fagylaltot, süteményeket stb. árúsítsanak, mert ez lényegében nem az uccán át való árusítás, hanem a valóságban uccai árusítás, amire nézve külön jogi szabályok intézkednek. (Bp. Kér. és Ipark.) A makaróni 700 éves. Ki a makaróni feltalálója ? A hagyomány feljegyezte a nevét: Ciconak hívták és Nápoly volt a hazája. Azt is tudják róla, hogy nem volt hivatásos szakács, hanem csak úgy mellékesen foglalkozott a szakácsművészettel. Titkát azonban szigorúan magának tartotta meg ; senkinek el nem árulta, hogy mi módon állítja elő ezeket a finom tésztacsöveket. De valahogyan mégis csak meglesték, mert Cico 1232-ben, tehát hétszáz évvel ennekelőtte, amikor már pátriárkái korban levő aggastyán volt, egyszerre csak arra virradt, hogy makaróni nemcsak az ő konyhájából kerül ki, hanem más nápolyi konyhákból is. Cicora olyan hatással volt e rettenetes hír, hogy azonnal szörnyethalt. — Igaz-e ez, vagy nem : ki tudja ma már megmondani ? De tény az, hogy az olasz közhit Cicot tartja a makaróni feltalálójának és halálát is pontosan az 1232. esztendőre teszi. Ipartestületi tisztség alapja a passzív választói jog. Az 1884: XVII. t.-c. 136. paragrafusa szerint az ipartestületekbe választhatók azok a választóképes testületi tagok, akik legalább három év óta a város vagy község területén mint önálló iparosok működnek. A passzív választójog alapja tehát a tényleges ipari működés. Ha tehát valaki tényleges ipari működést nem folytat és iparjogosítványát az iparhatóságnak visszaadta, automatikusan megszűnik ipartestületi választott tisztsége is. Hogyha azonban valaki betegség vagy egyéb címen rövid ideig szünetelteti az iparűzést anélkül, hogy iparűzési jogosultságát visszaadná, ipartestületi tisztsége automatikusan nem szűnik meg. Titokzatos erő sugárzik ki az almából. Londonból jelentik, hogy Sir William B. Hardy híres angol természettudós előadásában kijelentette, hogy az almából valami, eddig közelebbről meg nem határozott emanáció árad ki. Eddig még csak nagyon csekély mennyiségben lehetett kimutatni, de élettani hatása meghaladja a kígyómérget. Ha a burgonyát az almát érintő légáramlat útjába helyezzük, az nem csírázik, ellenben a banán a rendesnél gyorsabban érik. A kisugárzás magukat az almákat is átalakítja, ezért van az, hogy az érett alma közelében levő zöld alma hamarabb érik meg. Más szakmára való áttérés. Az 1932: XII. t.-c. 24. paragrafusának alkalmazása szempontjából nem jöhet számításba az olyan önálló iparűzés, amely az ügy elbírálásakor már megszűnt. A törvény világosan azt mondja, hogy a kivételes kedvezésre csak olyan iparosok tarthatnak igényt, akik „valamely képesítéshez kötött ipart önállóan gyakorolnak“. Ha tehát valaki a kérelem előterjesztésének idejében önállóan ipart nem gyakorol, igényt nem tarthat a törvény 24. paragrafusában meghatározott kedvezményre. Nincs ingyenmunka. Jogszabály, hogy munkabér külön kikötés nélkül is jár, ha a körülmények szerint nem lehet feltenni, hogy a munkavállaló a szolgálatokra díjtalanul vállalkozott. A szolgálati viszony létrejöttének tehát nem nélkülözhetetlen feltétele, hogy az alkalmazott illetményei rnár előzetesen pontosan meg legyenek határozva. A megállapodás hiánya tehát nem nélkülözhetetlen feltétele, hogy az alkalmazott illetményei már előzetesen pontosan meg legyenek határozva. A megállapodás hiánya tehát nem enged következtetést a szolgálatok ingyenességére. (Kúria, 1932. február 4. P. II. 2256—1931.) Az iparjogosítvány kiadása a 150.041—1930. K. M. számú rendelet értelmében az iparűzés céljaira VENDÉGLŐSÖK LAPJA l'.KiZ. december 5. szolgáló helyiségek közegészségügyi és műszaki szempontból meg nem felelő volta miatt meg nem tagadható, de nem tagadható meg amiatt sem, hogy a kérdéses ipart a kérelmező más ipar folytatására is szolgáló helyiségben azzal együtt óhajtja gyakorolni. Olyan esetben, mikor különböző iparok, vagy ipari munkák egy helyiségben való folytatásának akadálya nincsen és a különböző iparok tekintetében ugyanarra a kérdésre (pl. nyilvántartásra stb.) nézve egymástól eltérő rendelkezést tartalmazó jogszabályok vannak érvényben, mindig a szigorúbb rendelkezést tartalmazó jogszabály alkalmazandó. Az italmérési illetéket a pénzügyigazgatóság \ ismét három évi időszakra állapítja meg, még pedig az 1933—1935. évre. Miután ez időszak alatt az italmérési illeték leszállítása nem igényelhető, így a kereskedőknek különös gonddal kell iigyelniök arra, nehogy az illetékmegállapításokkal kapcsolatosan oly sérelem érje őket, amely három évig utólag helyesbíthető nem volna. Az egyes kerületi elöljáróságok, illetve adószámviteli osztályok az összeírási jegyzékeket, melyekben a kereskedők italforgalmi adatai voltak feltüntetve, már korábban közszemlére tették. Ez italforgalmi adatok ellen észrevételezési joguk volt az italmérőknek. Az észrevételek alapján hozta meg határozatát a pénzügyigazgatóság az elsőfokú kivetésre vonatkozóan. Ezt a határozatot, azaz az elsőfokú kivetés összegét az illetékesekkel írásban nem közli, hanem a megállapításokat lajstromszerű „Kimutatásiba foglalva küldi meg az elöljáróságoknak. Az egyes kerületi elöljáróságok most 1931. kih./2462. szám. ítéletkivonat. A m. kir. állami rendőrség szegedi kapitányságának alulírott rendőrbírája Szegeden 1931. év november hó 25-én megtartott tárgyaláson 2462. kih. 1931. sz. jogerős ítéletével Muskó Györgyné : Király Mária, 52 éves, róm. kath. vallású, szegedi Szent- mihálytelek, telep 392. sz. lakos vendéglőst, a bornak vízzel történt meghamisítása és a hamisított bornak forgalomba hozatala miatt nyolc napi elzárásra mint fő- és 100 pengő pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre, mely behajthatatlanság esetén további 5 napi elzárásra lesz változtatva, ezenkívül 60 P eljárási költség és 3 P 20 fillér kárdíj megfizetésére ítélte és egyben az ítéletnek terhelt költségére a szegedi „Üj Nemzedék“ című napilapban és a ,, Vendéglősök Lapja“ című szaklapban való közzétételét és a jogerős ítéletnek a szegedi m. kir. pénzügyigazgatósággal való közlését elrendelte. Szeged, 1932. év november hó 2-án. Dr. Papp Menyhért s. k. rendőrtanácsos, rendőrbíró. A kivonat hiteléül: Szeged, 1932. november hó 2-án. Tóth Ferenc s. k., hiv. tiszt. 4063/3/1931. kih. szám. ITÉLETKIVONAT. A m. kir. állami rendőrség szegedi kapitányságának alulírott rendőrbírája Szegeden 1932. évi április hó 28-án megtartott tárgyaláson 4063/3 kih. 1931. sz. jogerős ítéletével Sánta Istvánná : Bossó Rozália, 48 éves, róm. kath. vallású, szegedi Remény- ucca 53. sz. lakos vendéglőst, a bornak vízzel történt meghamisítása és a hamisított bornak forgalomba hozatala miatt 120 P pénzbüntetésre, mely behajthatatlanság esetén hat napi elzárásra lesz átváltoztatva, ezenkívül 60 P eljárási költség megfizetésére ítélte és egyben az ítéletnek terhelt költségére a „Szegedi Új Nemzedék“ című napilapban és a „Vendéglősök Lapja“ című szaklapban való közzétételét és a jogerős ítéletnek a szegedi m. kir. pénzügyigazgatósággal való közlését elrendelte. Szeged, 1932. év november hó 8-án. Dr. Papp Menyhért s. k.- rendőrtanácsos, rendőrbíró. A hivatalos kivonat hiteléül: Szeged, 1932. november 8. Tóth Ferenc s. k., hiv. tiszt. kézbesítik ki az italmérők részére az értesítéseket, hogy az elsőfokú italmérési illetékkivetések (most már összegszerű megállapítása) mely időponttól meddig tekinthetők meg az elöljáróságon. A megtekintés megtörténtét a „Kimutatás“ megfelelő rovatába vezetendő sajátkezű bejegyzéssel, illetve névaláírással ismertetik el. A „Kimutatásiban foglalt illetékmegállapítás ellen az értesítéstől számított 15 napon belül a felszólamlási bizottsághoz intézendő és az elöljáróságnál írásban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni mindazoknak, akik a kivetés összegét magasnak tartják. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ. “Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai R^T. Budapest, IX., Üllői.út 25. szám (Köztelek) — 323711 Felelős vezető: Magyary István
