Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)

1931-06-05 / 11. szám

1031. június 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA Nem kell hálószoba . . . Mert: 2 ágy I 1 szekrény 1 sezion Szabadalom! Nappal: Sezion. Ára komplett, szekrénnyel, fejtámlával és láb- n támaszokkal .. _ ... _ ... ... ......... _ Sz ekrény, fejpárna és lábtámaszok nélkül _ _ Ár ak helyt raktár sezlontakaró nélkül értendők, a ionjaim! adót és csomagolást felszámítjuk! — Megtekinthető: DEICHSEL acélbútor gyár Budapesti VI., Vilmos császár út 15 d, félemeleti vagy gyárunkban, Miskolcon. A sezlonágy takaró nélkül. Éjjel : Két ágy. A Libertás egyesület közgyűlése. A Libertás, az alkoholprohibició ellen alakult magyarországi egyesület június 5-én, pénteken d. u. 5 órakor az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (IX., Köz­telek-utca 8.) tanácstermében tartja folyó évi köz­gyűlését. A közgyűlésen a főtitkár jelentést tesz az egyesület eddigi működéséről, valamint ismerteti a június 9—11. közt Párisban tartandó Nemzetközi Szesztilalomellenes Kongresszust. Ezeken kívül a magyar szeszgazdaság (bor, sör, égetett szesz stb.) mai helyzetének ismertetése, a zárszámadás bemu­tatása, valamint az új költségvetés benyújtása stb. szerepel a tárgysorozaton. A kőszegi „Sörkert“vendéglő bérbeadása. A napok­ban megemlékeztünk arról, hogy a kőszegi „Sörkert“ vendéglőjének bérbeadása a május 12-re kitűzött árverésen csupán egy árverező és pedig^ Baldauf Károly kőszegi vendéglős jelent meg. Árverezők hiányában tehát az elnöklő polgármester az árverést meg sem nyitotta, hanem úgy rendelkezett, hogy új árverést tűzzenek ki. Az árverés óta Baldauf Károly a mai viszonyoknak megfelelő bérösszeget — évi 1600 pengőt — ajánlott fel a sörkertért, miért is a város vezetősége újabb árverés meghir­detésének mellőzésével, a közgyűlés jóváhagyásá­tól feltételezetten, a ,,Sörkert“-et Baldaufnak bérbeadta. Hogyan éljen a gyomor- és bélbajos ember ? írta : dr. Lukács Pál főorvos. Novák Rudolf és Társa Budapest, kiadása. Az utóbbi időben úgy minálunk, mint külföl­dön megszaporodott azon munkák száma, amelyek az orvostudomány népszerűsítésével foglalkoz­nak. Ez a tény már magában bizonysága annak, hogy az ilyen munkákra szükség van. Ez külön­ben érthető is, ha meggondoljuk, hogy az orvosi tudomány műhelytitkaiba jobban belelát a mai kor embere, mint annakelőtte és így különösen a beteg embernek méltán kel fel az érdeklődése főleg a saját baja iránt. A szerző jelen munkájá­ban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a gyomor- és bélbetegségekről, azok keletkezéséről, gyógy­kezeléséről, a gyógykezelés kilátásairól és azok­nak megelőzéséről mindazt elmondja, amit erről minden intelligens embernek tudnia jó, tudnia hasznos és tudnia kell. Összekötő kapcsot kívánt a szerző ezzel létesíteni az orvos és a beteg között, amely összekötőkapocsnak hiányát mindenki érzi, amennyiben az orvosi rendelkezések ma oly nagy területre kiterjedők, hogy azokat egyszerre át­tekinteni nem lehet. Másrészt minden intelligens embernek érthető kívánsága az, hogy felvilágo­sítást kíván szerezni bajának természete felől, tudni akarja, hogy az orvosa miért rendelte Ingatlanra, zongorára, szőnyegre, ékszerre és minden kereskedelmi árura azonnal pénzt folyósítunk. (Zálogcédulát veszünk.) BAUKÜZLKT Budapest, Vili., Népsiinház ucca 42—44. Osztálysorsjegyek eladása. számára ezt, vagy amazt és vájjon miért tiltja el ettől, vagy attól. Feladatát a könyv írója valóban mesteri módon oldotta meg, amíg egy­felől ugyanis szigorúan a tudomány megadott határain belül rövid és szabatos előadásban fel­ölelte az egész anyagot, más oldalról hivatott tollával és könnyű stílusával előadnivalóját oly kellemes olvasmánnyá tette, hogy az nem is egy tudományos munka, hanem egy könnyű szépirodalmi olvasmány benyomását teszi. Annyi sok új és érdekes, valamint aktuális momentumra terjed ki e kis könyv keretében is, olyan eddig ismeretlen és új nézőpontból világítja meg a kérdések egész sorozatát, hogy evvel ezen a téren is valóban igen hasznos munkát végzett. Ismétel­ten és nyomatékosan ajánljuk ezt a könyvet nemcsak a gyomor- és bélbetegségekben szenve­dők, hanem minden intelligens ember figyelmébe. A munka gyönyörű kiállításban jelent meg, ára csak 2-60 pengő. Izgalmas éjszakai küzdelem egy tolvajjal. Izgalmas küzdelmet vívott a minap éjszaka Ziegelbauer József pesti vendéglős egy tolvajjal. A vendéglős, akinek a Fehérvári út 21b. számú házban van a vendéglője, éjszakára a vendéglő kamarájában vetett magának ágyat. Hajnali 4 óra tájban egy férfi beugrott a nyitott ablakon keresztül a kamarába és egyenesen az alvó vendéglősre esett. Ziegelbauer József dula­kodni kezdett vele. Kétségbeesetten védekezett és ereje minden megfeszítésével igyekezett ki­szabadítani magát támadója kezéből. Sikerült is olyan ütést mérni a hajnali látogató fejére, amely­től az tántorogva bezuhant a kamarával szomszé­dos konyhába. A vendéglős ide is utána rohant, hogy ártalmatlanná tegye, ekkor azonban az isme­retlen férfi felkapott a konyha asztaláról egy nagy kést és azzal rontott most már a vendéglősre. Szeren­csére a házbelieket felverte a nagy lárma, többen az ablakhoz csődültek, mire az éjszakai támadó könyö­rögve fordult a vendéglőshöz: Az Istenért, hagyjon elbújni, a razzia elől menekültem ide. A vendéglős, aki ekkor már több helyen vérzett, dühösen fordult az ismeretlen támadó ellen. A férfi erre kiugrott az ablakon és futásnak eredt. A házbeliek a közben előkerült rendőrrel azonban üldözőbe vették és sikerült is elfogniok. Bevitték a főkapitányságra, ahol megállapították, hogy Liacsek Józsefnek hív­ják, 35 éves esztergályossegéd. Beismerte, hogy lopni akart, azért ugrott be a vendéglő kamarájának ablakán. — Pechem volt — mondotta a rendőr­tisztviselőnek az éjszakai betörő — véletlenül, ahogy átvetettem magam az ablakon, éppen a vendéglősre ugrottam. Nem tudtam, hogy a kama­rában tartózkodik valaki. Amikor azután a vendég­lős ártalmatlanná akart tenni, természetesen minden erőmmel igyekeztem megvédeni magam. A póruljárt betörőt letartóztatták. A pohár története. Egy művelődéstörténeti folyó­iratban érdekes adatokat olvasunk a pohárról. A XVI. század közepéig az ebédlőasztalokon csak egyetlenegy érckupa vagy kristályserleg volt, minden vendég használatára. Erasmus írja, hogy a „jól nevelt ember, minek- előtte bort inna, tartozik megtörölni száját az abrosszal vagy az asztalkendővel“. A palotákban is legfölebb két vendég kapott egy serleget. I. Ferenc korában az udvarias, előkelő úrnak a jó modor szabályai szerint mindig ki kellett innia a serleg egész tartalmát, nehogy az asztalszomszéd­jának kelljen elfogyasztania a maradékot. A ser­leget három újjal kellett megfogni. Amíg a nemes úrhölgyek ittak, az apródok az álla alá ezüsttálcácskát tartottak, hogy drága brokátruhájukat le ne öntsék borral. A polgárság körében fakupákat, cinserlegeket használtak, de ezek sohase álltak az asztalon. Ki-ki maga töltötte meg kupáját, serlegét a terem egyik sarkában álló hordócskából. XIII. Lajos korában a pohár használata általá­nossá vált. De akkor is az inasok adtak a vendégek kezébe. Olaszországban, a XVIII. században jött divatba, hogy a poharakat az asztalra is tegyék, mert az elő­kelő körök fölöslegesnek tartották, hogy az étkezés­nél mindig ott legyenek az inasok. Úgy érezték, hogy így fesztelenebb az étkezés. feAz orleansi hercegnő egyik levelében ezt írja: — Semmi sem bosszantóbb, mint hogy ha állan­dóan körülöttünk lebzselnek az inasok s nézik min­den falatunkat, melyet elfogyasztunk. Mercier 1788-ban így nyilatkozik: — Vajmi kellemetlen az a szokás, hogy folyton a pohárnokoktól kell kérnünk inni, akik nem ismerhetik egyéni ízlésünket, mennyi bort, mennyi vizet kívá­nunk. Gazdagok, tegyetek kancsót és poharakat az asztalotokra. Esküdjetek össze, hogy nem mentek olyan házhoz, ahol nem követik ezt a szokást. . . Árverési hirdetmény. A dabronyi telkesgazdák Dabrony községben levő korcsma- és mészárszékhelyiségiiket a hozzátartozó konyhakerttel együtt 1931. évi október hó Dtől 1937. évi október hó 1 dg terjedő hat évi időtartamra 1931. évi június hó 28íán délután 3 órakor a községi tanácsteremben nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe fogják adni. Az árverési feltételek a telkesgazdák elnökénél, Dabronyban megtudhatók. Kelt Dabronyban, 1931. évi május hó 26íán. Ferenczy Zsigmond birtokossági elnök. B o rsz i va tt f ú kát permetezőket, sörkimérö és borászati eszközöket, fürdöszobaberendezéseket (ezek alkatrészeit), valamint „Pax“ kézi tűzoltó készülékeket legolcsóbban készít és javít Hirmann Ferenc fémöntöde és rézárúgyára Budapestf VII., Csányi ucca 7. szám. Telefon: 460—48, 460—49. ————

Next

/
Oldalképek
Tartalom