Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)
1931-01-05 / 1. szám
1031. január 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Mi az igazság a spóregyletek körül? Nincs szó általános feloszlatásról! — Csak a rendőrség szüntetett be aránylag kevés helyen megvádolt, vagy helytelenül működó' spóregyleteket. Lapunk több ízben foglalkozott azokkal a titokzatos rendeletekkel, amelyeket az ország több helyén kaptak egyes, úgynevezett spóregyletek, amelyek vendéglőkben és korcsmahelyiségekben működtek eddig. Ezek a rendeletek voltak az okozói, hogy általában elterjedt a rémhír az összes korcsmái és vendéglői spóregyletek egyetemleges feloszlatásáról. Egy ideig maguk az illetékes hatóságok is tanácstalanul állottak a rendeletekkel szemben, amelyeket nem tudtak mire magyarázni. A rendeletek szerint a névvel megnevezett spóregyletek — tudniillik amelyek határozottan a maguk számára kézhez kapták a feloszlati parancsot — meg is szűntek, felszámoltak. A többi azonban, bár némi félelmek között, mégis végezte jótékony feladatát, míg végűi most meghozhatjuk számukra a végleges megnyugtatást is. Nem kell feloszlaniok, működésűket nem fenyegeti veszedelem ! Baj volt a „spóregyletekkel!,, Ez a hír zúgott végig az országon és az érdekelt férfiak fájdalmasan vették tudomásul, hogy újévtől kezdve nem lesz többé ,,spór“. Az érdekeltek feleségei viszont örülni kezdtek. Nos hát közöljük az érdekeltekkel: Nincs baj. Marad minden a régiben. De hát mi is az a spóregylet ? A spóregylet régi intézmény és majd minden országban megtalálható. A „spórolás“ német eredetű szó és takarékosságot jelent. A spóregylet pedig olyan emberek összessége, akik elhatározták, hogy takarékosak lesznek és ezért minden héten befizetnek bizonyos egyforma összeget a spórkasszába. Év végén, rendszerint karácsony előtt, azután kamatostól kikapják az egész pénzt, amelyből azután nagyszerű karácsonyi ajándékot lehet venni, meg egyéb télirevalót is. Van azonban más célja is a spóregyletnek: heten- kint legalább egyszer kimenőt biztosít férjuramnak. A spóregyletek rendszerint korcsmában székelnek. De azért ne tessék azt hinni, hogy a spóregylet ürügye alatt nagyon ki lehet rúgni a hámból. Minden rendes spór alapszabályában benne van, hogy a tagok az összejöveteleken csak bizonyos, előre megállapított mennyiségű itókát fogyaszthatnak. Ha valaki ezt a határt túllépi, helyesebben túlissza, akkor egyidejűleg minden liter után bizonyos büntetést fizet a pénztárba. Büntetést fizet az is, aki nem megy el a rendes heti gyülekezetre. Az év végén ezek a büntetések persze mind visszakerülnek a befizetőhöz. Van loyan spóregylet is, amely jótékonykodik, ruhával lát el néhány szegény gyereket, karácsonyi ajándékok szétosztását tűzte ki célul. Amint látható tehát, az egész igen ártatlan mulatság és mégis az a hír járt, hogy a rendőrség beszünteti a spóregyleteket, még pedig azért, mert újabban sok helyen előfordult, hogy hiába örültek a tagok az egész évben összespórolt pénznek, a pénztáros ugyanis elköltötte a rábízott spórkasszát. Érdeklődtünk a belügyminisztérium illetékes ügyosztályánál, hogy mi igaz a spóregyletek feloszlatásából ? — A spóregyleteket már csak azért sem lehet feloszlatni — mondták a minisztériumban —, mert hivatalosan nincs is tudomásunk a létezésükről. A spóregyletek ugyanis rendszerint alapszabály és bejelentés nélkül működnek. Ez nincs rendjén, mert a 77.000/922. B. M. számú rendelet kimondja, hogy minden olyan több tagból álló csoport, ahol az egyes tagoknak jogaik és kötelességeik vannak, egyesületnek tekintendő és csak belügyminiszterileg jóváhagyott slapszabályok alapján működik. Eszerint sem tekinthető azonban egyesületnek az, ha például egy baráti társaság rendes heti összejöveteleket tart, ha a tagoknak nincsenek jogaik és kötelességeik. — Még abban az esetben sem egyesület az ilyen társaság, ha az egyes tagok minden összejövetel alkalmával bizonyos összeget fizetnek a közös pénztárba, mely összeg azután jótékony célra fordíttatik. Ellenben egyesületnek tekintendő, ha a befizetett pénzt a tagok egymás között osztják fel, ha kamatra pénzt adnak kölcsön a társaság pénztárából a tagoknak és ha tisztikart választanak. Ilyen esetben a 10.802/923. B. M. számú rendelet szerint megállapított szabályok szerint kell működni az egyesületnek és amennyiben ez nem történne meg, minden hely hatóságának joga van feloszlatni az ilyen szabályellenesen működő egyesületeket és vezetőik ellen eljárást indítani. Hogy most híre támadt a spóregyletek feloszlatásának, az az oka, hogy ilyenkor, karácsony táján osztják szét a pénzt az egyes spóregyletekben. Már tudniillik ott, ahol maradt pénz. Mert az utóbbi időben több feljelentés érkezett a rendőrségre, különösen Újpestről, ahol nagyon elszaporodtak az ilyen spóregyletek. A feljelentések rendszerint arról szólnak, hogy a pénztáros nem tud elszámolni a tagok pénzével. A rendőrség ilyenkor nem vizsgálja, hogy a hűtlen pénztáros hogyan kapta kézhez az elsikkasztott összeget, hanem rendes bűnügyként kezeli a dolgot. — Lehetséges az, hogy az újpesti rendőrség emiatt szigorúbb mértékben vizsgálta felül a vendéglőkben működő asztaltársaságokat és ahol engedélynélküli egyletet talált, azt megszüntette, éppen azért, hogy a tagok pénze ne menjen veszendőbe. Egyébként azonban sem a belügyminisztérium, sem a budapesti rendőrség nem adott ki semmiféle különös rendeletet a spóregyletekre vonatkozóan. Elmentünk ezután az egyik spóregylet helyiségébe, egy vendéglőbe. Fehérabroszos patkóalakú asztal körül ültek a spóregyieti tagok. Az asztalfőn egy komoly úr — az elnök-pénztáros egy személyben — pattogó hangon beszél egy asszonnyal. A pattogó hangnak Az ön vendégei iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiii ételre, italra, cigarettára egyaránt kényesek. A legfontosabb azonban itt is a jó mocca, amelytől az egész est hangulata és sikere függ. Meinl Gyula az az oka, hogy az asszony — aki az asztaltársaságnak rendes tagja — nincs megelégedve az osztalékkal. Mert a spór tagjai tizenegy százalék kamatot kapnak pénzük után. De persze csak azokra a hetekre, amikor a pénzük tényleg bent volt a spór- ban. A spórból ugyanis ki lehet venni a pénzt időközben. Ez esetben azonban félszázalék kamatot kell fizetni a pénz után. Ezekből a félszázalékokból gyűl össze az év végére a tizenegyszázalék, amit a betevők kapnak. Az asszony és az elnök-pénztáros végük is megegyeztek. Ezután már símán megy a dolog. Rendre az elnökhöz járulnak a tagok, férfiak, nők vegyesen és átvesziik egy borítékban a pénzüket. Ki többet, ki kevesebbet. Van, aki ezer pengő körüli összeget kap, van olyan is, aki csak egy üres borítékot. — Bizony jól jött volna most ez a pénz — mondja nekünk mentegetőzve az üres boríték tulajdonosa — de már három hónapja munka nélkül vagyok. Nem tudtam megvárni a karácsonyt, már előbb kivettem a pénzt, amit gyűjtöttem, amíg volt keresetem. Kellett kenyérreNéha van azért egy kis vita a számolás körül. De a végén mindig rendbe jön a dolog. (Síire automatikus hűtőkészülék a legideálisabb az élelmiszerek frissentartására. Semmi felügyelet és kezeles. Sokkal több Frigidaire van használatban, mint az összes többi villamos hűtőgépek együttvéve. Kedvező fizetési feltételek. HJlHIV ARTHUR «5» TÁRiAI, Budapest IV., KOSSUTH LAJOS UCCA !2. 5 TELEFONs »AUTOMATA 393-8B
