Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)

1931-12-05 / 23. szám

XXXXm ÉVFOLYAM S3. SZÁM 1931. DECEMBER S. VENDÉGLŐSÖK LAPJA (V£IDÉeLO-, NSKÁLLÖ>, KÁVÉilPABI ÉS KÖZGAZDASÁCil SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-in es 20-iin Előfizetési díj félévre 13 pengő Hirdeti si díj sző v etr o Id a I o n 50 filler, hirdetési oldalon 40 filler hasáhmillim'tcrenkint ALAPÍTOTTA : IHÁiZ OTÖROT Szerkesztősé!? és kiadó hivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonsz ám : „József“ 322—81 HIVATALOS ŐKÁKt DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 3 ÓRÁI© A szállodások végre nem bírták tovább. Meg kellett mozdulniok és megmondaniok az ille­tékeseknek, hogy talán nekik is lehetne hozzászólásuk mindahhoz, ami az ő ártal­mukra történt eddig, minden kárpót­lásuk nélkül ! Az idegenforgalomnak hosszabb időre vége van megint Magyarországon. Mond­juk, hogy ez nem a kormányzat hibája, hanem azoké a szerencsétlen körül­ményeké, amelyeknek a ránkzúdulásá- val szemben egyformán tehetetlen volt a kormány és a szegény adófizető polgár egyaránt. Üresek azok a hatalmas pesti és vidéki szállodák, amelyeket az esz­tendőről esztendőre növekedő idegen- forgalom nagy befektetésekbe csábított és elhitette velük, hogy minden esz­tendőben csak jobban mehet, mint eddig. Ezúttal nem mutatunk rá, hogy a. helyzet rettentő reménytelensége felől mennyire nem tájékoztatta senki azokat az embereinket, akik nemcsak a fölös­leges pénzecskéiket, hanem az egész meg­élhetési lehetőségeiket is beleölték ezekbe a vállalkozásokba. Nem akarjuk fesze­getni, hogy a nagyrészt a mi pénzeinken, a szállodások, fogadósok pénzein és anyagi áldozatain megcsinált szervnek, az úgynevezett idegenforgalmi bizottság­nak szörnyű költségei teljességgel kárba- vesztek, mert az ideáramlást egyéb kor­mányintézkedések lehetetlenné tették. És arra sem akarunk célozgatni, hogy ha majd lesz is valaha javulás, akkor megint mindent kezdhetünk elölről, még az idegenforgalmi bizottságot is, mert hiszen nagyon jól ismerjük, a reklámnak és minden akciónak csak úgy lehet sikere, ha az folytatólagos. Késő volna azt is f elhány forgatni, hogy maga a kormányzat is úgy visel­kedett a katasztrófa legutolsó idejéig, mintha minden a legteljesebb rendben lenne és úgy intézkedett, mintha az idők hosszabb menetéig lehetne erre a menetre számítani. A. legkülönbözőbb kongresz- szusokat hivatta meg és láttatta ven­dégül hivatalosan is a newyorki polgár- mester látogatásáig, úgyhogy a szállóink és fogadóink, ha csak nem akartak kiesni minden lehető versenyből, kénytelenek voltak áldozni és mozgolódni ! Csak egyre akarunk visszatérni. Arra a hihetetlenül rideg és merev álláspontra, amelyre úgy az állami, mint a fővárosi és a vidéken a városi hatóságok helyez­kednek a kétségbeejtő helyzetbe került szállodákkal szemben ! Mi, bevalljuk, azt reméltük eleinte, hogy az illetékesek majdcsak levonják a helyzet tanulságait. Hiszen a legtöbb nagy szálloda és ilyen fogadó úgy érez­heti magát, mintha igazában beugratták volna olyan hatalmas kockázatba, amely­nek a végzetes következményei a hibá­jukon kívül szakadt ezekre a szállo­dákra, nagyvendéglőkre és idegenekre számító szakmai üzemeinkre. Kormány- megbízottak vettek részt az akcióinkban, hatalmas hivatalos támogatásokat helyez­tek kilátásba. És ehelyett? Egymást érték olyan rendeletek és intézkedések, amelyek egyet jelentettek az idegenek kitessékelésével a magyar vidékekről ! Végül pedig mindenki az illetékes helye­ken olyan egyszerű magától való értető- déssel tért napirendre a mi bukásunk felett, mintha ettől olyan távolság válasz­taná el, mint akár a fogyó holdtól ! Nemcsak, hogy részt nem kért egyetlen illetékes sem abból a veszteségből, mely az ő biztató viselkedésük, sőt : sür­gető követelődzésük által a szakmánkat érte, hanem a legteljesebb értetlenséggel foglalnak állást velünk szemben ma is úgy az adóügyekben, mint máshol is, ahol a legmagátólértetődőbb kedvezmé­nyeket kíséreljük megszerezni ! Annyit hangoztatták egyre fenyege­tőbb modorban, hogy amíg a legmodernebb szállóink nem lesznek meg mindenütt, addig nem lehet idegenforgalom és nem méltó országunk kulturális helyzetéhez a fürdőink mai állapota, hogy meg kel­lett tenni a beruházásokat. Még így sem tudtuk elkerülni, hogy egyes minisz­tériumok a legfenyegetőbb konkurren- ciákat ne tervezgessék meg ellenünk. Lillafüred nem egy volt az országban ellenünk és nekünk ezt tűrnünk kellett, holott szakmai szakértőink ezerszer rá­mutattak ezeknek a közvállalkozások­nak a biztos vesztére. És a tiszti-szálló legutóbbi terve biztonyítja, hogy még mindig nem volt elég a méltánytalan­ságokból ! Az illetékesek lehetnek igen jóakaratúak, de nincsenek jól infor­málva. Jobban kell informálnunk őket, — többek között ! Azután meg kivívnunk, hogy a meg­változott viszonyokra való tekintettel a súlyos adóterheken jelentősen enyhít­senek ! Hiszen a szállodáink nem bír­hatnak el több terhet, mint a sokkal jobb napokban ! Sőt, annyit sem bír­hatnak el! Budapestnek és a többi városnak is be kell látniok, hogy a szállodáik helyes menete nekik is érde­kük és nem dolgozhatnak ezek tönkre­tételén ! Ezt jelenti a szállodásaink ak­ciója és ezért örömmel kell üdvözölnünk a hatalmasnak induló mozgalmat! P. S. szálló tulaj do nos. Popper MPr és Lipút r.-t., bornagykereskedés Telefons József 359-78 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi tájborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom