Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)

1931-12-05 / 23. szám

Tilos a gépkocsivezetőknek vendégszerzés céljából éttermek elé kiállni. A főkapitány érdekes döntése egy kihágási ügyben. Érdekes elvi jelentőségű ügyben hozott ítéletet pár nappal ezelőtt a főkapitány mint fölebbviteli hatóság. Az ítélet végre eldöntötte a gépkocsiveze­tők régóta vajúdó problémáját: vájjon szabad-e a taxiautóval vendégszerzés céljából éttermek elé kiállani vagy sem ? Hetekkel ezelőtt feljelentés érkezett az 1. kerü­leti kapitányságra Márton Lajos gépkocsivezető ellen kihágás címén. A rendőri jelentés szerint a taxisofőr egyik éjszaka vendégszerzés céljából a Gellért-szállodában lévő Gundel-étterem bejárata előtt állomásozott, ahol nincsen engedélyezett autóállomás. A gépkocsivezető idézést kapott az 1. kerületi kapitányság rendőri bűntető bírája elé, ahol rész­letesen kihallgatták. Előadta, hogy tudomása szerint a közlekedési rendelet értelmében nyilvános helyiségek előtt a záróra közeledtekor két gépkocsinak szabad állomá­soznia fuvarszerzés céljából. Az elsőfokú rendőri bűntető bíróság bűnösnek mondotta ki Mártont a közlekedési rendelet 31-ik paragrafusába ütköző kihágás miatt, amelyet az­által követett el, hogy a hatóságilag meg nem álla­pított állomáshelyen vendégszerzés céljából meg­jelent. A sofőrt 8 pengő pénzbüntetésre, illetve nem fizetés esetén 4 napi elzárásra ítélte a rendőrbíró. A gépkocsivezető a bűnösség kimondása miatt fellebbezést jelentett be az ítélet ellen, ahol az ügy másodfokú fellebbviteli fórumként Bezegh-Huszágfi Miklós főkapitány elé került, aki 4494—1931. fk. kih. sz. ítéletével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet a következő indokolással: Richter Gusztáv, a legöregebb berlini szállodás, nyolcvanhárom éves korában meghalt. Richter nem­csak maga volt a legöregebb a szállodások közül, de a szállodája is a legöregebb. ,,A portugál királyhoz“ címzett fogadó regényes irodalmi emléke Berlinnek, amelyhez legendák, kis történetek fűződnek. Többek között az a ne­vezetessége, hogy Lessing „Minna von Barnhelm“ című vígjátékának ez a színhelye... A „König von Portugal“ fényben és kényelemben messze el­maradt az „Unter den Linden“ amerikai méretű luxushoteljei mellett, de az emlékezni szerető, a múltba merengő lelkek szívesen fölkeresték a kis Burg-strasseban a rozzant, ódon, megvénhedt hotelt. Az alapító ezen a helyen előbb csak korcsmát nyitott és máig is őrzött italmérési engedélye, amelyet Poroszország első királya írt alá, 1699-6Ó7 származik. A király jutalmazni akarta vele, mert Hammerstein, a cégalapító sokáig szolgálta őt, mint komornyik. 1730-ban a korcsma átalakult hotellé. Fénykorát Nagy Frigyes porosz király alatt élte, akkor csinálta neki a legnagyobb reklámot Lessing, aki Barnhelmi Minnájának színhelyéül e nevezetes és akkoriban divatos fogadót szemelte ki. A nagy király mérges volt, valahányszor eszébe juttatták a „König von Portugált.“ 0 ugyanis abban az időben nyitotta meg a berlini Operaházat, amely teljesen üres volt estéről-estére, mert a közönség a Barnhelmi Minnára volt inkább kíváncsi. De a király nem hagyta magát! Marcona és vitéz ezredéinek tisztikarát és legénységét vezényelte ki estéről-estére fölváltva, hogy operát hallgassanak. A „König von Portugált“ egyébként sűrűn láto­gatta Goethe is. A hotelt földalatti alagút kötötte össze a brandenburgi palotával. Az alagútról sokáig azt hitték, hogy-a berliniek fantáziája találta ki, de sok idővel később fölfedezték a befalazott nyílását. Heinével mulatságos eset történt a „Hotel von Portugal“-ban. Fájt a foga és a portás figyelmez­tette, hogy a szállóban lakik egy neves szentpéter­„Csupán a színházak és mulatóhelyek előtt sza­bad a gépkocsinak vendégszerzés céljából meg­állni, abban az esetben is, ha ott állomáshely nincs. Ez a rendelkezés azonban vendéglőkre nem vonat­kozik. A Gellért-szálló étterme csak akkor minősíthető mulatóhelynek, ha ott bált vagy egyéb hasonló mulatságot tartanak.“ A döntés nem közömbös előkelő éttermeinknek, amelyek vendégei elvárják, hogy távozásukkor mindig a kezük ügyében legyen valami kocsi. Az új helyzetben csak külön taxirendelésekkel lehet segíteni, ami bizony új megterhelése lesz az ét­termi személyzetnek. Új rendelet a korcsmái üvegedények hitelesítéséről. A Budapesti Közlöny nov. 25-iki száma közli a kereskedelemügyi miniszter 164.543/1931. számú rendeletét a közforgalomban hitelesített állapotban használandó mértékek és mérőeszközök, valamint a mértékmegjelölési kényszer alá eső mértéktárgyak forgalombahozatala tárgyában. Az ilyen üvegedé­nyek stb. hitelesítéséről az az ipari vagy kereskedelmi vállalat tartozik gondoskodni, amely az említett mértéktárgyakat Magyarországon előállítja, illetőleg amely azokat a külföldről behozza. A miniszter egyben elrendelte, hogy a korcsmái palackok, ivó­edények, tejespalackok és tej árúsítására szolgáló egyéb tartályok mértékjellel és űrtartalomjelzéssel csakis hitelesített állapotban hozhatók forgalomba. A rendelet november 25-én lépett életbe. vári fogorvos. Heine húzta-halasztotta a fogorvossal való megismerkedést, az étteremben vizsgálgatta a vendégeket: vájjon melyik lesz „a szentpétervári foghóhér.“ Egyik asztalnál hatalmas termetű, fél- lelmetes alakot látott. „Ez lesz az“, gondolta és minden tagjában reszketve, bemutatkozott. Az idegen pedig nem volt más, mint Raupach, a híres színházigazgató és színműíró. Viszont a fog­orvos finom, mosolygós, elegánsan öltözött és gyön­géd külsejű ember volt. A hotel azután kiment a divatból, a mai kor amerikai ízű irodalma, a bankárok és politikusok luxushoteljeiben érzi jobban magát. Az öreg Richter azonban ott pipázgatott egy régi sarokban és mesélte ódon történeteit. Neki volt mit mesélni : nemcsak a nevezetes hotel gazdája volt, hanem színházigazgató is, tulajdonosa a Friedrich Wilhelm- Staedtische Theater-nek. Ő mutatta be a „Denevért“ Berlinben. Szoba-főpincér a felmondási idő szempontjából fontosabb ügykörrel megbízott iparossegédnek tekin­tendő-e ? Szállodaüzemet a tulajdonos megbízásá­ból önállóan vezető szobafőpincér fontosabb teen­dőkkel megbízott iparossegédnek tekinthető. A német munkásság és a szeszfogyasztás. Mint köztudomású, a német abstinensek élénk mozgalmat fejtenek ki nemcsak társadalmi téren, hanem a nagy iparvállalatok és az iskolák körében is. Mozgalmuk főcélja, hogy a gyárak tiltsák meg munkásaiknak a szeszfogyasztást nemcsak munkaközben, hanem azonkívül is. A német abstinensek központi irodá­jának legutóbbi statisztikai kimutatása érdekes adatokat közöl ezen kérdés jelenlegi állapotáról. 31 ipari nagyvállalat sok ezer főnyi munkássággal szerepel ezen kimutatásban s ezek közül 13 elvben megtiija alkalmazottainak a szeszfogyasztást. A megmaradó 18 nem „száraz“ vállalat közül a tejen és az ásványvízen kívül a sört is engedélyezik fris­sítő italul a munkásságnak s ezek közül csak kettő­ben a bort js, 1031. december L MI ÚJSÁG? FÖLKÉRJÜK azokat az igen tisztelt előfizetőinket, akik előfizetési díjaikkal hátralékban vannak, szíves­kedjenek mielőbb beküldeni hátralékaikat, hogy címükre lapunk továbbra is akadály nélkül eljuthasson. Kará­csonyi ajándékunkban csak azokat az előfizetőinket részeltethetjük, akik legalább a december hó végéig járó összeget beküldötték ! Nem hátralékos előfize­tőinknek ezenkívül lapunk újévre is kedves meglepetést készít elő! A főváros nem szállítja le a béreket. A főváros városgazdasági bizottsága pénteken ülést tartott. A napirend legnagyobb részét a vurstlibérlők, a vendéglősök és kávésok bérhátralékelengedési és bérmérséklési kérelme töltötte ki. A bizottság úgy döntött, hogy a főváros mai súlyos pénzügyi hely­zetében a bért nem engedheti el, de hozzájárult ahhoz, hogy a hátralékos bért nyolc havi részletek­ben fizessék meg a bérlők. Az elutasított bérlők közt vannak a cirkuszi bérlők is, valamint Gundel Károly, a Gellért-szálló éttermének bérlője is. A Magyar Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövet­sége kezdeményezésére a Vadászkürt szállóban november 23-án értekezletre gyűltek egybe a szálló-, a szanatórium-, a vendéglő- és a kávésipar képviselői. A Bánó Dezső kormányfőtanácsos által vezetett értekezleten az a vélemény alakult ki, hogy a Still- halte csak pillanatnyi segítséget jelenthetne. Ezen túlmenően preventív intézkedésekkel kell gondos­kodni arról, hogy az idegenforgalmi ipar ellenálló- képessé és teherbíróvá váljék. Erre irányuló leg­sürgősebb intézkedések : 1. Az útlevél- és vízumkényszer megszüntetése. 2. Svájc, Franciaország, Olaszország, Görög­ország, Jugoszlávia mintájára olyan különleges hitel­szervezet felállítása, amely az idegenforgalmi ipart olcsó és hosszúlejáratú hitelekkel támogatja. Az ehhez szükséges tőkét vagy garanciát az államnak és különösen a fővárosnak kell adnia, mert a főváros a községi üzemek versenyével és az idegenforgalmi járulék fenntartásával sokat vétett az idegenforgalmi ipar ellen. 3. Az idegenforgalmi járulék megszüntetése. 4. A fényüzési és forgalmi adók leszállítása. 5. Közterhek mérséklése. 6. Közüzemi díjaknak (villany, gáz, víz) keres­kedelmi szellemben való megállapítása. 7. Az állami és városi étkeztetési üzemek, a ki­főzök, a tejivok illegitim versenyének megszün­tetése. 8. Az ingó jelzáloghitel-törvény megalkotása. 9. A szállodai ingatlanoknak házadó szempont­jából a gyáriparba való sorozása. 10. A vigalmi adó eltörlése. Bizottságot küldöttek ki, mely az értekezlet anya­gát memorandumokba foglalta. Ezeket dr. József Ferenc főherceg és Némethy Károly v. b. t. t. veze­tésével küldöttség adta át a kormányelnöknek és az illetékes minitériumoknak. Moiret Lajos kormányfőtanácsos. A Budapesti Közlöny hivatalos lap közölte, hogy Moiret Lajos­nak, az Első Magyar Részvényserfőzde vezérigaz­gatójának a kormányzó közhasznú tevékenysége elismeréséül a kormányfőtanácsosi címet adomá­nyozta. A kitüntetés valóban arra érdemes embert ért, aki iparunkkal immár 40 év óta tart fenn sokat jelentő kapcsolatot. Egy táblával kevesebb kell ! A balatonfüredi csendőrőrs megkereste a soproni kamarát, hogy a korcsmáros, kávés, vendéglős köteles-e helyisé­gében kifüggeszteni azt a rendeletet, hogy 18 éven aluliaknak szeszesitalt a helyiségben kiszolgálni tilos. A kamara megállapította, hogy olyan jog­szabály nincs, amely azt előírja, tehát ez okból eljárás nem indítható. Meghalt a legrégibb európai szálló tulajdonosa. Hotel a német irodalomhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom