Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)
1931-10-20 / 20. szám
1931. október 30. VENDÉGLŐSÖK LAPJA ItalszüKségletét belföldi és Külföldi italoKban a legelőnyösebben beszerző csoportunknál fedezheti Qeniléjiliisöli Beszerzi Csoportja H.-I. Budapest, IV., Vámház Körút 8. sz. IP** Kívánatra árjegyzéket Küldünk. Fővárosi üzérek bérleti kísérletezése a Gellért- fürdőnél. Az utóbbi két évben bizonyos oldalról ismételten aknamunka indult abban az irányban, hogy a székesfőváros tulajdonában lévő Szent Gellért-gyógyfürdőt és szállót magánérdekeltségnek adják át. Ennek a törekvésnek a hátterében eddig még egyetlen esetben sem állt komoly bel-, vagy pláne külföldi tőkeérdekeltség, hanem bizonyos személyi motívumokon és pártpolitikai szempontokon alapuló, olyan törekvések voltak ezek, amelyek a főváros gazdasági életét, várospolitikai és idegenforgalmi érdekeit akarták kikezdeni a hatalmas városi komplexumra vonatkozó tervezge- tésekkel. Köztudomású, hogy e törekvéseket néhány kormánypárti városatya támogatja, annak ellenére, hogy. a Gellért-fürdőre és a székesfőváros többi fürdőire vonatkozó bérbeadási- és elkótyavetyélési tervek a törvényhatóság többségének merev ellenzésével állnak szemben. Ez természetes, hiszen fürdők és források felbecsülhetetlen értékei a székes- fővárosnak. Arra pedig, hogy idegenforgalmi és reprezentatív szempontból a Gellért-szálló milyen vezetőszerepet játszik nemcsak a székesfővárosnak, hanem Budapestnek, a világvárosnak életében, arra elegendő bizonyíték, hogy a Gellért-szállóban 1930-ban megfordult 12.097 szállóvendég közül 8230, tehát 68 százalék volt a külföldi, mint az a szállónak nemrég közzétett idegenforgalmi kimutatásából kitűnik. Anyagi szempontból egyelőre elég annyit felemlíteni, hogy a Gellért-fürdő és szálló a székesfőváros legrentabilisabb üzemei között szerepel. Nem lehet szempont egyetlen komoly városi politikus számára sem, hogy olyan bérlők tegyék rá a kezüket erre az üzemre, akik esetleg megfizetnék bérképen azt az összeget, melyet a fürdő és szálló a székesfővárosnak a mostani házikezelés mellett is meghoz és ugyanakkor a házikezelés biztosítja a hegemóniát a székesfőváros számára a budapesti idegenforgalom kellő fogadásában és ellátásában. Újabb terv a borfeleslegek szesszé-főzésére. Most már megállapítható, hogy az a megoldás, amelyet a földművelésügyi minisztérium részéről propagáltak a borértékesítési válság megoldására, megbukott. Technikailag és gazdaságilag egyaránt bebizonyosodott, hogy nem lehet szesszé feldolgozni 6—800.000 hektoliter bort, mert az több pénzbe kerülne az államnak, mintha a bort beöntenék a Dunába és emellett semmit sem segítene a szőlősgazdák helyzetén. Mivel azonban presztízs szempontból kínos lenne egyszerűen napirendről levenni ezt a tervet, most Barcza Ernő államtitkár más megoldást keres és a központi szeszfőzdékkel folytat tárgyalásokat. Értesülésünk szerint teljesen elejtették azt a tervet, hogy ipari gyárak dolgozzák fel szesszé a bort, hanem borpárlatot akarnak készíteni néhány százezer hektoliterből. Az országban lévő mintegy háromszáz vidéki gyümölcsszeszfőzde útján akarnák lebonyolítani ezt az akciót, akiknek literenkint 96 filléres árat garantálna a kormány a borpárlatért. Azonban ennek a megoldásnak is számos akadálya van, elsősorban az árkérdés, mert a szeszfőzdék a legszigorúbb kalkuláció dacára is legalább 1 pengő 5 fillért kérnek az akció-borpárlat literéért. Egyelőre tehát ebben az irányban is megszakadtak a tárgyalások. A vélelmezett jövedelem megadóztatása tárgyában a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara emlékiratot intézett a kormányhoz. Magának a jövedelem- adónak megkétszereződését a kamara úgy fogja fel, mint a kivételes kényszerhelyzetből következő újabb áldozatot az államháztartás pénzügyi egyensúlyának helyreállítása érdekében. Súlyos aggályokat sorakoztatott fel azonban az 5300/1931. M. E. sz. rendelet ama határozmányai tekintetében, amelyek lehetővé teszik, hogy a jövedelemadó ne a tényleges tiszta kereset alapján, hanem az adózó életmódjának és külső ismérveknek figyelembevételével állapíttassák meg. A kamara rámutat arra, hogy az 1931. évi XXVI. t.-c.-ben foglalt felhatalmazás kifejezetten az államháztartás egyensúlyának biztosítására vonatkozik, ennek alapján lehetséges az adók mértékét emelni és új közszolgáltatásokat elrendelni. Az új rendelet azonban sem az egyik, sem a másik felhatalmazás fogalma alá nem vonható, mert ez a jövedelemadózás terén lényeges rendszerváltozást jelent, a pénzügyi jog jól bevált alapvető rendelkezéseivel való szakítást. A jövedelemadó-alapot tudvalévőig úgy kell megállapítani, hogy a nyers bevételekből a termelési és kezelési költségek levonandók ; az új rendelet 3-ik §-a ezzel homlokegyenest ellentétben az életmódnak és bizonyos külső ismérveknek, tehát kiadásokban kifejezésre jutó megnyilvánulásoknak Budapest, VII. kér., Klauzál ucca 8. sz. Telefon: J. 385—59 én J. 385—58 Az ország legnagyobb és legmodernebb gőzmosó üzeme I Asztal- és ágynemű eladási osztályunk gyári árban szállít mindenfajta fehérneműt és törlőruhákat. Telefonhívásra jövünk. Legkíméletesebb mosási rendszer figyelembevételét írja elő. A bevételek és költségek kétségbevonhatatlan pozitív számszerűsége helyére tehát az alanyi becslésnek, feltevéseknek, néha besúgásoknak határozatlan és bizonytalan vélelme lép. Külső ismérvek a hivatalos összeállítás 51-ik §-a értelmében eddig is figyelembevehetők voltak, de csak a tényleges jövedelem meghatározásainak céljaira, nem pedig a költekezési többlet adó alá vonása végett. A tényleges jövedelem megállapítására a kincstárnak kétségbevonhatatlan joga van, de adópolitikai lehetetlenség még külön megadóztatni azokat, akik a szabályszerű kereseti, a progresszív módon felépített jövedelemadót lerótták és viselik a rájuk háruló forgalmi, fényűzési és fogyasztási adókat, szóval az összes legális teherviselési kötelességnek eleget tettek. Ha a magasabb teherbírás és a szociális kiegyenlítődés követelményei már elérettek, semmi indoka nem lehet a még továbbmenő megterhelésnek, mert ez megint elsősorban nem a tehetősebbeket, hanem a jobb életmód szükségleteinek kielégítésével foglalkozó ipari és kereskedelmi ágakat fogja sújtani. A kamara teljes tudatában van annak, hogy a világválság hullámcsapásait nekünk is meg kell érezntink, minden lehetőt el kell követnünk azonban, hogy gazdasági életünk amúgy is meglassúbbodott ütemében aggasztó kihagyások elő ne forduljanak és hogy gazdasági szervezetünk lehetőleg épségben maradjon. A fővárosi divatipar és kereskedelem, az automobilizmus, a vendéglős- és kávéházipar, az összes szórakozóhelyek ezer és ezer egzisztenciának biztosítanak kenyérkeresetet, ha a magasabb életstandardot kiszolgáló ipar és kereskedelem elsatnyul, a láthatatlan import fog megnövekedni, a javunkat szolgáló láthatatlan export pedig alábbhagy, holott mindent el kell követnünk a munka- nélküliség emelkedésének megakadályozására. A rendelet költekezésbüntető hatásai a kamara nézete szerint a válság kimélyülésére vezethetnek, mindenesetre azonban az összes kincstári bevételek megcsappanására, holott ellenkező a cél. A kamara ennélfogva az ú. n. vélelmezett jövedelemtöbblet megadóztatásának elejtését kéri, csak a tényleges kereset legyen továbbra is az adóalap. A gazdasági életet kímélő és megértő szellem érvényesüljön a végrehajtási utasításban. Hat-tíz fillér az egri must literje. Az egri borvidéken kedvező időjárás mellett teljes erővel folyik a szüretelés. A szőlőtermelés nagyobb, de a must mennyisége kisebb a múlt évinél. A szeptemberi esőzés miatt rothadásnak indult fürtök ugyanis kiszáradtak. A mustpiacon kisebb vásárlások történtek, nagyobbrészt 9—10 filléres árakon, de egyes megszorult kistermelők, akiknek nem volt hordójuk, 6 fillérért is odaadták a mustot. Gyilkol a must. Csépány József gyöngyösi gazda lement a pincéjébe, hogy valami edényt hozzon fel. Az erjedésben lévő musttól azonban megszédült és összeesett. Mire hozzátartozói ráakadtak, már A Petánczi lithiumos term, szénsavas forrásvíz, erősen vesetisztító l<ivátló borvlz egész alacsony áron kerül forgalomba. Megrendelhető a Cigelka gyógyforrásoknál, V., Sas u. 29. Tel.: 120—20 halott volt: megölte az erjedő must gáza. — Hasonló szerencsétlenség történt Nyomja baranya- megyei községben is. Hergenröder Virgil 42 éves gazda szőlőjében borozgatott. Amikor bora elfogyott, lement a pincébe, a forrásban lévő újbor szénsavgáza azonban még a pincelépcsőn elszédítette. Arccal előre esett és mivel fölkelni nem tudott, a szénsav megölte. Hozzátartozói másnap találták meg holttestét. — Mélykút községben Homány Szilveszter gazdálkodó felesége le akart menni a pincéjükbe, amelyben tíz hektoliter must volt. Amikor az asszony a pinceajtót kinyitotta, elkábult a széndioxidos levegőtől és eszméletlenül a pincébe zuhant. A gázzal telített levegő nyomban megölte. Kifolytatták a betörők a bort. Esztergomból jelentik: Ebed községben Becse Hermin borpincéjében betörők jártak, meglékelték a hordókat és a bort kifolyatták. A pincében bokáig érő bor állott amikor a betörést észrevették. A csendőrség nyomozza a tetteseket. ÁRH.1Q PENGŐ Nem kell többé kézzel mosni! Egy kosár ruhát „OROSZLÁN“ légnyomású mosógéppel 15 perc alatt mosunk ki. Ára 18 pengő Bemutatást eszközöl: »OROSZLÁN« légnyomású mosógép vállalat BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KÖRŰT 17., 11/12 Telefon : 394—50 * Liftdíjtalan I Oenúéjlfi itroszol és asztilütnili hergzeg és fodor darabonkint és méterenkint, vászonneműek, szövet, paplan, matrac, férfi-, női- és gyermekszabóság legolcsóbb bevásárlási forrása a 43 év óta fennálló cégnél, Budapest, VII., Thököly út 24. Telefon: József 314—67 II
