Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-02-05 / 3. szám
1930 február 5. VENDÉGLŐSÜK LAPJA 0 * BUDAPEST _i= FÜZÉR UCCA 35 ♦ maria Valéria U.10. •$£■ .52 JÓZSEF 358-36 AUTOMATA 820-*i1.-------^ ♦ ME IDINGER REDIVIVU5 ♦ ÉS HELIOS ♦ rOLYTONÉCÖ KÁLYHÁK ' LÉGFÜTÉSI BERENDEZÉSEK f Megtagadható-e a vendéglősipari iparengedély ? A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek az állami italmérési jövedékről szóló 1921. évi IV. t.-c., valamint az 1921. évi XXIII. t.-c. 15. §-ának az ipart érintő rendelkezései végrehajtásában kibocsátott 93.118—1921. sz.rendelete 10. §-ában kimondja, hogy az iparhatóság a vendéglői iparra szóló ipar- engedély kiadására irányuló kérelmek elbírálásánál nem vizsgálhatja azt, hogy az illető községben engedélyezhető korlátlan kimérési üzletek száma be van-e töltve, hanem ettől függetlenül az ipartörvény rendelkezéseinek figyelembevételével határoz az engedély kiadása, illetőleg megtagadása kérdésében. Az 1922 : XII. t.-c. 38. §-a szerint pedig a törvény 14. §-ának 1. pontja alatt említett vendéglőiparra szóló iparengedély csak abban az esetben tagadható meg, ha az illető községre nézve törvény- hatósági szabályrendelettel megállapított engedély- szám be van töltve, ha pedig ilyen szabályrendelet nincs, kamaránk és amennyiben a község ipar- testületi székhely, vagy iparosi valamely ipartestület kötelékébe tartoznak, az illető ipartestület véleménye is meghallgattatott (78.000—1923. K. M. rendelet 97. §.). A vendéglős és korcsmáros ipartársulatoknak, vagy szakosztályoknak tehát oda kell törekedni, hogy lakóhelyükön oly szabályrendelet alkottassák, mely szabályozza az iparengedélyek számát olyképpen, hogy amilyen számban meg van állapítva a korlátlan italmérési engedélyek száma, oly számban állapítsák meg az iparengedélyek számát is. Közszükségleti cikk-e a pálinka ? F.gy kihágási ügyből kifolyólag az egyik hatóság kérdést intézett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához arra nézve, hogy a pálinka és általában az égetett szeszes italok közszükségleti cikkeknek tekinthetők-e ? A kamara a megkeresésre adott válaszában megállapította, hogy a pálinka és általában az égetett szeszes italok a táplálkozáshoz nem feltétlenül szükséges cikkek, sőt bizonyos mértéken túl való élvezésük az emberi szervezetre károsan hat. Erre való tekintettel és arra is, hogy a pálinka és az égetett szeszes italok élvezése egyes államokban törvényileg is el van tiltva, forgalombahozataluk vasárnapokon Magyarországon is tiltva van, de máskülönben is a közszükségleti cikkek körébe való sorolásukat sem az országos szokás, sem a kifejlődött gyakorlat nem indokolja s így a felvetett kérdésre a kamara határozott ,,nem“-mel felelt. Benzint ivott és zsarolt egy részeg gazdálkodó. Bcres János szikszói gazdálkodó a falujában tartott kirakodó- vásáron részegre itta magát egy korcsmában és a szemtanuk szerint annyira nem tudta mit csinál, hogy benzint is ivott egy kis üvegből és elszórta pénztárcáját, melyben bankók voltak. Béres János másnap kijózanodott és a korcsmárostól követelte a pénztárcáját és 60 pengőjét, mely a tárcában volt. A korcsmáros csak kellő igazolás után akarta átadni a tárcát, mire Béres rátámadt és azzal fenyegette meg, hogy ólmos botjával elveri, ha nem adja át a tárcát. A korcsmáros átadta a pénzt és tárcát, de megtette a feljelentést a gazdálkodó ellen zsarolás miatt. A törvényszék elítélte a gazdát 50 pengő pénzbüntetésre. Fellebbezés folytán a tábla elé került az ügy és a Perjéssy Mihály tanács megsemmisítve a törvényszék ítéletét, 100 pengőre emelte fel a büntetést. Az ételek neveiről. A „kenyér“ ázsiai ősi szavunk, a votják nyelv így nevezi a darakását. A „kifli“ a német Kipfel magyarosodása, a „zsemlye“ pedig a németen keresztül egészen az ókori latin „simila“ szóig megy vissza, amely egyszerűen búzalisztet jelentett. A terített asztalon találjuk a fűszerek mindenféle faját is. A „mustár“ neve azonos származású a „must“ szóval, mert legelőször musttal készítették, amelynek latinul „mustum“ a neve. A sokféle mustár között is külön nevezzük meg a worcester- mustárt, amely arról nevezetes, hogy mindenki rosszul mondja ki. Rejtelmes okokból olasz kiejtés szerint vorcseszternek mondják, holott helyes kiejtés vuszter, egy alig hallható kezdő mássalhangzóval. Annak az angol helységnek neve ez, ahonnan készítői származnak. Az „ecet“ szláv szó, az „olaj“ latin, a magyaros „paprika“ pedig egy borsot jelentő görög szónak a szerb nyelven keresztül nem is olyan régen hozzánk került származéka. A húsok között a „karmenádli“ helyes alakja az olasz „carbonata“, vagyis szenezett. Értsd: izzó szén fölött roston sütött borda. A rost szó van a „rostélyosában is, meg a ,,roszprádli“-ban is, mely a „Rostbraten“, rostpecsenye eltorzulása. A „frikando“ ugyanabból a tőből származik, mint a „pomfrit“ második tagja és sültet, sütnivalót fejez ki. A „fasirt“ egy francia igéből származik, amely ezt jelenti: boszantani, gyötörni. A „dinsztelés“ a német Dunst: gőz szóból származik. A „turnedó“ franciául eredetileg azt jelenti: „hátatfordító“. Szegény állat valóban a hátát fordítja a tálon a vendég felé, bár nem szabad akaratából. A „snicli“ őse a német schneiden : vágni szó', ugyanebből származik a „snidling“. A „szósz“ különben a „saláta“ édestestvére a nyelvészek számára. Latinul „salsa“, olaszul „salata“ egyaránt sózottat jelent. A „kolbász“ orosz szó, a „hurka“ a régi magyar nyelvben a „hur“ szó kicsinyítője. De hogy a hideg húsokat se hanyagoljuk el: a „szalámi“ olasz szó és testvére a fentemlített salátának. Ugyancsak olasz a „szafaládé“, de alaposan megváltozott, míg eljutott hozzánk, mert eredeti formája „cervellata“ és olaszul ezt jelenti: velős. Milánóban, ahol kitalálták, ma is az a törvényes készítési módja, hogy disznóhúsból, velőből és fűszerekből készül. A „virsli“ németül azt teszi: kis hurka. A „sódar“ a német Schulter: váll szó elmagyarosodása. A „tészta“ szláv szó, akárcsak a „kovász“, a „pogácsa“ és a „kalács“. Viszont az olasz „torta“ (tekercs) nálunk ugyanígy hangzik, de mára,,taglia- tella“ „placenta“ szavakban nem lehet olyan hirtelen felismerni a belőlük származott derelye és palacsinta szavakat. A „nudli“ német szó, valamint a „kuglóf“ is, amelynek furcsa eredetije van: Gugelhupf egy bajor nyelvjárás szava, jelentése : élesztős sapka. Ez nyilván a kalap alakjára vonatkozik. A „bejgli“ németül hajlítottat jelent, ami „patkó“ szavunk sokkal jobb rá. „Zserbó“ és „Kugler“ családnevek, sőt a „dobostorta“ nevében éppen úgy egy Dobos nevű magyar cukrász rejlik, mint egy osztrák cukrász a Pischinger-tortában és egy osztrák szállodás a Sacher-tortában. A „rolló“ francia szó és mint az olasz torta, tekercset jelent. „Makaróni“ olasz szó, apja a babból készült tésztát jelentő „macco“. A legtöbb sajt a készítési helyet hordja a nevében. Az „eidami“ a holland várost, a „parmezán“ Pármát és az „emmentáli“ az Emme svájci folyó völgyvidékét. A pireneusi pásztorok a birkanyájat „ramade“ szóval mondják, ebből származik a „rámádon“ sajt neve, amely hibásan romadurnak került az európai nyelvekbe. Egy völgyet így neveznek franciául La Trappe. Itt alakult az a szigorú erkölcsű kolostor, amelyben a trappisták laknak. Ők találták ki azt a híres sajtot, melyet róluk nevezünk. Végül van egy „stracca“ olasz szó, amely ezt teszi: fáradt. A legelőről hazatérő tehén olaszul: vacca stracca. Már most a milánóvidéki pásztorok kitalálták, hogyan lehet egy különös ízű sajtot csinálni abból a tejből, amelyet a hazatérő tehenekből fejnek ki. Ennek a neve stracchino. A „kvargli“ német szó és a Quark : túró származéka. A kompót ugyanaz a szó, mint a kompozitum vagy kompozíció. A „tutti-frutti“ jelentése olaszul: „minden gyümölcs“. A „desszert“ szó egy francia igéből származik, amely azt jelenti: leszedni az asztalt. „Hors dioeuvres“ franciául: „a műveken kívül“. Vagyis körülbelül azt teszi, mint orfeumban a „műsoron kívüli szám“. A „ragu,, jelentése franciául „újra ízelítő“. Érdekes a , szólórák“ neve. Bécsben a zalai rákot nagyon szerették mindig. Az étlapra Sala- Krebs néven került, vagy a magyar kiejtést ügyetlenül utánozva így: Solo-Krebs. És a szó visszajutott hozzánk és szólórák lett Zala híres rákjából. „THONET-NIUNDUS" Egyesült Magyar Hajlított Fabútorgyárak Részvénytársaság Budapest, IV. kér., Váci ucca ll/a. HAJLÍTOTT BÚTOROK szállodák, kávéházak és vendéglők részére. KAPHATÓ — MÍG A KÉSZLET TART — HORDÓKBAN ÉS PALACKOKBAN. pr- NAGY TÁPÉRTÉKÚ BARNA. IDÉNYSÖR! -«j ________
