Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-05-20 / 10. szám

Itt30. május 30. VENDÉGLŐSÖK LAPJA O * ^Süíí^- * BUDAPEST FÜZÉR UCCA 35 ♦ MÁRIA VALÉRIA U.10. 3ÓZSEF 358-36 AUTOMATA 820 tt1. MEIOIHGER REDIVIVUS ♦ ÉS ♦ HELIOS ♦ > rOLYTONÉCÖ KÁLYHÁK LÉGFŰTÉS! BERENDEZÉSEK Kültelki vendéglő, ahol ötféle a menü és ingyen adják a feketét. Igazán nem lehet letagadni, hogy nem élünk „rangosán“ . .. Minap délután künn jártam a budapesti „Csikágóban“ és egy kis vendéglő hirdetésére lettem figyelmes. Amolyan kifőzésféle helyiség, amelynek azon­ban némi jóakarattal adományozhatjuk a kisvendéglő nevet. Hatalmas keménypapirlap van kívülről neki­támasztva a kirakatnak. Iromba, kék plajbásszal írt vastag betűk hirdetik, hogy itt nem kevesebb, mint ötféle menüt lehet kapni. A legolcsóbb negyvennyolc filléres. Ez hústalan, de hetvenkét fillérért már „húsos“ ebédet is lehet kapni. Mindenek netovábbja az egy pengő negyven filléres menü, ahol már szárnyas és hasonló jók is szerepelnek. A legérdekesebb a menük felsorolása után az alant levő felkiáltójeles figyelmeztetés, amely hangzik a következően : ,,Minden ebéd után ingyen feketét szol­gálunk fel!“ Hát ez bizony érdekes. Kíváncsi voltam, hogy fest az a bizonyos ingyen fekete és beléptem a vendéglőbe. Kis helyiség, öt vagy hat pirosabroszos asztal és itt van hátul a konyha is. Elémbe állt a ven­déglős, aki egyszeinélyben a főpincér is. Méltóztatik ebédet parancsolni ? — Dehogy, — válaszoltam — már túl vagyok rajta, hanem érdeklődni jöttem ... Ez az ingyen fekete . . . — Ja, — felelte a tulajdonos — hát minden étkezés után felszolgáljuk a feketét. Még pedig grátis. Nem kerül sokba kérem, két kockacukor és az a kis feketekávé. Az emberek örülnek neki. Két munkás jön be. Az egyik negyvennyolc filléres, a másik hetvenkét filléres ebédet kér. A tészta után kis pohárkában odaviszik nekik a feketét. Hogy módosabb legyen a dolog, a két-két kocka cukrot külön tányérkára helyezik el. Fekete, ebéd utáni fekete. A polgári ebédek epilógusa. Önkéntelenül eszembe jut egy francia költőtől olvasott apróság, hogy egy alkalommal a vendéglőben ebéd helyett csak sajtot és egy kis üveg finom bort rendelt az író. Mikor megkérdezték tőle miért, azt felelte, hogy a sajt a finom ebédeknek a fináléja s ő most azt az „érzetet“ akarja magában kelteni, hogy nagyszerűen ebédelt. Valahogy így vagyunk a csikágói kisvendéglő „grátis“ feketéjével is. A tulajdonos okos ember, tudja, hogy gondolkoznak a „kundschaftjai“. Ha sovány is, meg kevés is az az ebéd-, de jól esik mégis, mert utána lehet feketézni. Urasan. S nem is kerül pénzbe. És megvan a kellemes — „érzet“. Pezsgő elnevezés helyett „borgyöngye“. Lapunk­ban közöltük, hogy a kecskeméti pezsgőgyár pályá­zatot hirdetett a „pezsgő“ elnevezés helyett más találó elnevezésre. Karikó Gyula újpesti vendéglős e pályázati hirdetményre a következő, levelet intézte Kecskemétre: Folyó év április 30-án a napi­lapokban közzétett „a pezsgő találó elnevezésre“ pályázathirdetésükre van szerencsém ajánlatomat megtenni. Úgy vélem, nem elég csak a találó elneve­zés, de jól csengő és jó magyar kifejezést is kell neki adni, továbbá a pezsgőitalra sűrített fogalmat is összpontosítani kell, így minderre a fenti vonat­kozásban helytálló és találó új kifejezésre a : „Bor­gyöngye“ szó kitűnően ráillik. Esetleg közelebbi megjelöléssel : „Kecskeméti Borgyöngye“. Ráillik akkor is, ha a Borgyöngye (pezsgő) szóban a borok felett álló voltát kívánom kifejezésre juttatni, de ráillik abban az esetben is, ha a Borgyöngye (pezsgő) pohárba öntése utáni gyöngyfüzér eresztését, gyön- gyözését kívánom képleltetni. Mindezek mellett a szó maga, jól csengő volta mellett is, ezidőszerint nincs forgalomban, még kevésbé elcsépelve, így minden vonatkozásban alkalmas és könnyű lesz jó magyar fogalommá emelni és a köztudatban el­hitetni. E javaslatomra becses véleményüket: „Magyar sors, szebb jövő“ jeligére, alanti címemre kérve, kiváló tisztelettel Karikó Gyula vendéglős, Újpest, Jókai ucca 8. szám. Felelnek-e az ivótársak az alkoholmérgezésért? Csurella Pál kisbirtokos 1927. nyarán italosán be­állított a karcagi ipartestület korcsmájába. Itt Rima- szombati János földbirtokos és Kórócli Sándor ital­mérő asztalához telepedett, akik rumot ittak. Csurella, anélkül, hogy mulatozó társait megkérdezte volna, az üvegből többször alapos kortyokat húzott. Két asztaltársa figyelmeztette, hogy elég volt az ivásból. A dolog vége az lett, hogy Csurella székéről holtan fordult le és az orvos megállapította, hogy a halál oka heveny alkoholmérgezés. E tényállás alapján Csurella özvegye kártérítési pert indított a földbir­tokos és az italmérő ellen. Igényét arra alapította, hogy férje társainak meg kellett volna akadályoz­tok azt, hogy az italos Csurella továbbra is szeszes­italt fogyasszon, főleg pedig annak legnehczebbikét, a rumot igya. A rendes gondosság és az emberi be­látás mindenkit kötelez arra — folytatta kereseté­ben az özvegy —, hogy olyan egyént, akinek öntu­data már nem teljes, megakadályozzon abban, hogy egészségére káros és feltétlenül veszéllyel járó eljárá­sát folytassa. Azzal, hogy a földbirtokos és társa megengedték, hogy férje a rumból belátása szerint igyék, vétkes gondatlanságot követtek el, amely férje halálával összefüggésben van és ezért a mulató paj­tásokat a kártérítési kötelezettség feltétlenül terheli. A kúria Totth-tanácsa a keresetet elutasította. Az ítélet szerint kétségtelen, hogy Csurella halálát alkoholmérgezés okozta, amely a rum mértéktelen élvezete folytán állott elő. Erről azonban a mulatozó társaság tagjai nem tehetnek, mert-ők Csurcllát arra, hogy a rumból igyék, nem kérték, nem bíztatták, sőt figyelmeztették, hogy az ivást szüntesse be. A mérgezés előidézésében a két alperes sem cselek- vőleg, sem vétkes mulasztással közre nem hatott, kár­térítési kötelezettségüket sem lehet megállapítani. Ékszert loptak egy vendéglőstől. Miskolcról írják : Tóth Ferencné Széchenyi ucca 46. szám alatti ven­déglős feljelentést tett a rendőrségen, hogy péntekre virradó éjjel ismeretlen tettesek a világítóudvar ablakán keresztül bemásztak vendéglőjébe s onnan egy darab férfi aranyórát, egy darab női arany karórát, egy ezüstórát, egy női arany nyakláncot, két pár ara-ny fülbevalót, egy aranygyűrűt, egy üveg pezsgőt, egy üveg tokaji aszút és 15 pengő készpénzt vittek el. A rendőrség megindította a nyomozást Milyen adókat fizet ma a magyar polgárság? Mekkora az egyes adónak az aránya? Az adóhivatal érdekes adóügyi tájékoztatót bocsátott ki arról, hogy milyen alapon rójják ki az egyes adónemeket és a kirótt adók után milyen pót­adók esedékesek és milyen százalékban. Ezeket mondja a tájékoztató : Általános kereseti adó : Bárki által folytatott ipari és kereskedelmi üzletből, vagy szellemi és bármi más hasznot hajtó foglalkozásból eredő évi jövedelem 5 százaléka. Útadó: 10 százalék a következő adónemek után : földadó, házadó, társulati adó, tantiém-adó, álta­lános kereseti adó és az ideiglenes adómentes házak elő nem írt házadója után. Községi pótadó 46 százalék a következő adónemek után : földadó, házadó, társulati adó, tantiém-adó, és az 1909. évi VI. t.-c. alapján engedélyezett ideig­lenes adómentesség eseteiben elő nem írt házadó után. Kereskedelmi és iparkamarai illeték 5 százalék a következő adónemek után : társulati adó, tantiém- adó és az iparosok és kereskedők általános kereseti adója után. Földadó: A pengőértékben megállapított katasz­teri jövedelem 20 százaléka. Flázadó: A nyers házbérjövedelem, vagy a fel­értékelt haszonérték 16 százalékban. Társulati adó: Az 1927. évi 400 P. M. sz. hiva­talos összeállítás alapján lesz kiróva a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által bemutatott mérlegek alapján. Tantiém-adó: Ugyanúgy, mint a társulati adó. Jövedelem- és vagyonadó : Az 1927. évi 500 P. M. számú hivatalos összeállításban feltüntetett táb­lázat szerint lesz kiróva. Rokkantellátási adó: Ha az alapadók együttes összege 10 pengőtől 140 pengőig terjed, az 1827. évi 700. P. M. sz. Hivatalos összeállításban feltüntetett táblázat szerint, azonkívül 5 százalék a következő adónemek után földadó, házadó, tantiém-adó, álta­lános kereseti adó, jövedelem- és vagyonadó és ideiglenes adómentes házak elő nem írt házadója után. Községi betegúpolási pótadó: 16 százalékban a következő adónemek után lesz kiróva : földadó, házadó, társulati adó, tantiém-adó, általános kereseti adó és az 1909. évi VI. t.-c. alapján engedélyezett ideiglenes adómentességek eseteiben az elő nem írt házadó után. Mezőgazdasági kamarai illeték: 2 százalék a föld­adó és a földbérlők általános kereseti adója után. Vízszabályozási járulék: Kivetik a különböző ár­mentesítő társulatok közgyűlésük által megállapított százalék szerint. Vízvezetéki díj: Kirovási alapja a fizetett évi ház­bér, vagy a felértékelt haszonérték, az érvényben levő vízvezetéki szabályrendelet szerint. Egyházi adó : Az egyházi adót a különböző hit- felekezetek saját hatáskörükben rójják ki és csak előírás és behajtás végett adják át a városi adó­hivatalnak. Reklám- és cégtáblafestő és világítási reklám-vállalat ^ Budapest, VIII., Rökk Szilárd ucoa 23. Telefon : József 385—28

Next

/
Oldalképek
Tartalom