Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-05-20 / 10. szám
Itt30. május 30. VENDÉGLŐSÖK LAPJA O * ^Süíí^- * BUDAPEST FÜZÉR UCCA 35 ♦ MÁRIA VALÉRIA U.10. 3ÓZSEF 358-36 AUTOMATA 820 tt1. MEIOIHGER REDIVIVUS ♦ ÉS ♦ HELIOS ♦ > rOLYTONÉCÖ KÁLYHÁK LÉGFŰTÉS! BERENDEZÉSEK Kültelki vendéglő, ahol ötféle a menü és ingyen adják a feketét. Igazán nem lehet letagadni, hogy nem élünk „rangosán“ . .. Minap délután künn jártam a budapesti „Csikágóban“ és egy kis vendéglő hirdetésére lettem figyelmes. Amolyan kifőzésféle helyiség, amelynek azonban némi jóakarattal adományozhatjuk a kisvendéglő nevet. Hatalmas keménypapirlap van kívülről nekitámasztva a kirakatnak. Iromba, kék plajbásszal írt vastag betűk hirdetik, hogy itt nem kevesebb, mint ötféle menüt lehet kapni. A legolcsóbb negyvennyolc filléres. Ez hústalan, de hetvenkét fillérért már „húsos“ ebédet is lehet kapni. Mindenek netovábbja az egy pengő negyven filléres menü, ahol már szárnyas és hasonló jók is szerepelnek. A legérdekesebb a menük felsorolása után az alant levő felkiáltójeles figyelmeztetés, amely hangzik a következően : ,,Minden ebéd után ingyen feketét szolgálunk fel!“ Hát ez bizony érdekes. Kíváncsi voltam, hogy fest az a bizonyos ingyen fekete és beléptem a vendéglőbe. Kis helyiség, öt vagy hat pirosabroszos asztal és itt van hátul a konyha is. Elémbe állt a vendéglős, aki egyszeinélyben a főpincér is. Méltóztatik ebédet parancsolni ? — Dehogy, — válaszoltam — már túl vagyok rajta, hanem érdeklődni jöttem ... Ez az ingyen fekete . . . — Ja, — felelte a tulajdonos — hát minden étkezés után felszolgáljuk a feketét. Még pedig grátis. Nem kerül sokba kérem, két kockacukor és az a kis feketekávé. Az emberek örülnek neki. Két munkás jön be. Az egyik negyvennyolc filléres, a másik hetvenkét filléres ebédet kér. A tészta után kis pohárkában odaviszik nekik a feketét. Hogy módosabb legyen a dolog, a két-két kocka cukrot külön tányérkára helyezik el. Fekete, ebéd utáni fekete. A polgári ebédek epilógusa. Önkéntelenül eszembe jut egy francia költőtől olvasott apróság, hogy egy alkalommal a vendéglőben ebéd helyett csak sajtot és egy kis üveg finom bort rendelt az író. Mikor megkérdezték tőle miért, azt felelte, hogy a sajt a finom ebédeknek a fináléja s ő most azt az „érzetet“ akarja magában kelteni, hogy nagyszerűen ebédelt. Valahogy így vagyunk a csikágói kisvendéglő „grátis“ feketéjével is. A tulajdonos okos ember, tudja, hogy gondolkoznak a „kundschaftjai“. Ha sovány is, meg kevés is az az ebéd-, de jól esik mégis, mert utána lehet feketézni. Urasan. S nem is kerül pénzbe. És megvan a kellemes — „érzet“. Pezsgő elnevezés helyett „borgyöngye“. Lapunkban közöltük, hogy a kecskeméti pezsgőgyár pályázatot hirdetett a „pezsgő“ elnevezés helyett más találó elnevezésre. Karikó Gyula újpesti vendéglős e pályázati hirdetményre a következő, levelet intézte Kecskemétre: Folyó év április 30-án a napilapokban közzétett „a pezsgő találó elnevezésre“ pályázathirdetésükre van szerencsém ajánlatomat megtenni. Úgy vélem, nem elég csak a találó elnevezés, de jól csengő és jó magyar kifejezést is kell neki adni, továbbá a pezsgőitalra sűrített fogalmat is összpontosítani kell, így minderre a fenti vonatkozásban helytálló és találó új kifejezésre a : „Borgyöngye“ szó kitűnően ráillik. Esetleg közelebbi megjelöléssel : „Kecskeméti Borgyöngye“. Ráillik akkor is, ha a Borgyöngye (pezsgő) szóban a borok felett álló voltát kívánom kifejezésre juttatni, de ráillik abban az esetben is, ha a Borgyöngye (pezsgő) pohárba öntése utáni gyöngyfüzér eresztését, gyön- gyözését kívánom képleltetni. Mindezek mellett a szó maga, jól csengő volta mellett is, ezidőszerint nincs forgalomban, még kevésbé elcsépelve, így minden vonatkozásban alkalmas és könnyű lesz jó magyar fogalommá emelni és a köztudatban elhitetni. E javaslatomra becses véleményüket: „Magyar sors, szebb jövő“ jeligére, alanti címemre kérve, kiváló tisztelettel Karikó Gyula vendéglős, Újpest, Jókai ucca 8. szám. Felelnek-e az ivótársak az alkoholmérgezésért? Csurella Pál kisbirtokos 1927. nyarán italosán beállított a karcagi ipartestület korcsmájába. Itt Rima- szombati János földbirtokos és Kórócli Sándor italmérő asztalához telepedett, akik rumot ittak. Csurella, anélkül, hogy mulatozó társait megkérdezte volna, az üvegből többször alapos kortyokat húzott. Két asztaltársa figyelmeztette, hogy elég volt az ivásból. A dolog vége az lett, hogy Csurella székéről holtan fordult le és az orvos megállapította, hogy a halál oka heveny alkoholmérgezés. E tényállás alapján Csurella özvegye kártérítési pert indított a földbirtokos és az italmérő ellen. Igényét arra alapította, hogy férje társainak meg kellett volna akadályoztok azt, hogy az italos Csurella továbbra is szeszesitalt fogyasszon, főleg pedig annak legnehczebbikét, a rumot igya. A rendes gondosság és az emberi belátás mindenkit kötelez arra — folytatta keresetében az özvegy —, hogy olyan egyént, akinek öntudata már nem teljes, megakadályozzon abban, hogy egészségére káros és feltétlenül veszéllyel járó eljárását folytassa. Azzal, hogy a földbirtokos és társa megengedték, hogy férje a rumból belátása szerint igyék, vétkes gondatlanságot követtek el, amely férje halálával összefüggésben van és ezért a mulató pajtásokat a kártérítési kötelezettség feltétlenül terheli. A kúria Totth-tanácsa a keresetet elutasította. Az ítélet szerint kétségtelen, hogy Csurella halálát alkoholmérgezés okozta, amely a rum mértéktelen élvezete folytán állott elő. Erről azonban a mulatozó társaság tagjai nem tehetnek, mert-ők Csurcllát arra, hogy a rumból igyék, nem kérték, nem bíztatták, sőt figyelmeztették, hogy az ivást szüntesse be. A mérgezés előidézésében a két alperes sem cselek- vőleg, sem vétkes mulasztással közre nem hatott, kártérítési kötelezettségüket sem lehet megállapítani. Ékszert loptak egy vendéglőstől. Miskolcról írják : Tóth Ferencné Széchenyi ucca 46. szám alatti vendéglős feljelentést tett a rendőrségen, hogy péntekre virradó éjjel ismeretlen tettesek a világítóudvar ablakán keresztül bemásztak vendéglőjébe s onnan egy darab férfi aranyórát, egy darab női arany karórát, egy ezüstórát, egy női arany nyakláncot, két pár ara-ny fülbevalót, egy aranygyűrűt, egy üveg pezsgőt, egy üveg tokaji aszút és 15 pengő készpénzt vittek el. A rendőrség megindította a nyomozást Milyen adókat fizet ma a magyar polgárság? Mekkora az egyes adónak az aránya? Az adóhivatal érdekes adóügyi tájékoztatót bocsátott ki arról, hogy milyen alapon rójják ki az egyes adónemeket és a kirótt adók után milyen pótadók esedékesek és milyen százalékban. Ezeket mondja a tájékoztató : Általános kereseti adó : Bárki által folytatott ipari és kereskedelmi üzletből, vagy szellemi és bármi más hasznot hajtó foglalkozásból eredő évi jövedelem 5 százaléka. Útadó: 10 százalék a következő adónemek után : földadó, házadó, társulati adó, tantiém-adó, általános kereseti adó és az ideiglenes adómentes házak elő nem írt házadója után. Községi pótadó 46 százalék a következő adónemek után : földadó, házadó, társulati adó, tantiém-adó, és az 1909. évi VI. t.-c. alapján engedélyezett ideiglenes adómentesség eseteiben elő nem írt házadó után. Kereskedelmi és iparkamarai illeték 5 százalék a következő adónemek után : társulati adó, tantiém- adó és az iparosok és kereskedők általános kereseti adója után. Földadó: A pengőértékben megállapított kataszteri jövedelem 20 százaléka. Flázadó: A nyers házbérjövedelem, vagy a felértékelt haszonérték 16 százalékban. Társulati adó: Az 1927. évi 400 P. M. sz. hivatalos összeállítás alapján lesz kiróva a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által bemutatott mérlegek alapján. Tantiém-adó: Ugyanúgy, mint a társulati adó. Jövedelem- és vagyonadó : Az 1927. évi 500 P. M. számú hivatalos összeállításban feltüntetett táblázat szerint lesz kiróva. Rokkantellátási adó: Ha az alapadók együttes összege 10 pengőtől 140 pengőig terjed, az 1827. évi 700. P. M. sz. Hivatalos összeállításban feltüntetett táblázat szerint, azonkívül 5 százalék a következő adónemek után földadó, házadó, tantiém-adó, általános kereseti adó, jövedelem- és vagyonadó és ideiglenes adómentes házak elő nem írt házadója után. Községi betegúpolási pótadó: 16 százalékban a következő adónemek után lesz kiróva : földadó, házadó, társulati adó, tantiém-adó, általános kereseti adó és az 1909. évi VI. t.-c. alapján engedélyezett ideiglenes adómentességek eseteiben az elő nem írt házadó után. Mezőgazdasági kamarai illeték: 2 százalék a földadó és a földbérlők általános kereseti adója után. Vízszabályozási járulék: Kivetik a különböző ármentesítő társulatok közgyűlésük által megállapított százalék szerint. Vízvezetéki díj: Kirovási alapja a fizetett évi házbér, vagy a felértékelt haszonérték, az érvényben levő vízvezetéki szabályrendelet szerint. Egyházi adó : Az egyházi adót a különböző hit- felekezetek saját hatáskörükben rójják ki és csak előírás és behajtás végett adják át a városi adóhivatalnak. Reklám- és cégtáblafestő és világítási reklám-vállalat ^ Budapest, VIII., Rökk Szilárd ucoa 23. Telefon : József 385—28
