Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-05-20 / 10. szám

IO VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1930. május 30. Házbérét megtakaríthatja minden vendéglős és korcsmáros, ha szikvíz­szükségletét saját maga állítja elő a törv. eng. (125.314/929. t.-c.) „F rommer autótank“ kai, melyhez ipar* engedély nem kell. Az így előállított szikvíz literenkint kb. I y2 fillérbe kerül. Rendkívül gyor­san tölthető. Könnyen és jól hűthető 11 Kezelése bámula­tosan egyszerű. A töltéshez külön meghatározott méretű helyiség nem kell. Érdeklődjön kartársainál Előnyős részlet- fizetés. Olcsó szénsav. Gyártja: FROMMER TESTVÉREK pincegazdászati gépek gyára Budapest, VI., Teréz körút 23. Berlini konyhatitkok. Régi megállapítás, Berlin különlegességei közül az odaszakadt magyarok a legnehezebben a kosz­tol szokjáK meg. Már pedig a többi és főleg a kisebb északnémet várossal összehasonlítva, Berlinben még pompásnak mondható az ellátás. Végre is az, hogy a kelkáposztafőzeléket körteiével eresztik fel, csak szokás dolga és cseppet se lepne meg, ha fordítva, a Pestet látogató berliniek fejébe meg az nem férne, hogyan lehet például a kolozsvári káposztát élvezni? Súlyosabb eset forog fenn a kávé körül. Berlinben bizony alig ismerik a ió kávét. Igaz ugyan, hogy né­mely kávéház azzal dicsekszik, hogy bécsi — tehát pesti — módra főzi, de ezt nem kell szószerint venni. Szokatlan látvány a pesti kávéházak feketézői szá­mára az is, hogy Berlinben édességeket, tésztafélét, mignont fogyasztanak a feketéhez, jobban mondva ahhoz a barna lehez, amely feketekávé néven szerepel az árlapon. Ennél a szinte kötelező süteményfogyasz­tásnál is jobban meglepi különben a berlini kávéházi erkölcsöket és szokásokat nem ismerőt, hogy vizet csak különös kegyelemből kap a feketéjéhez. Ami pedig a képeslapokat illeti, azokat ha nagyon kíváncsi reájuk, bizony meg kell vennie a sarki kioszkban, a kávéháztulajdonos nem tartja őket. Rosszul áll egyébként Berlin sör dolgában is, Nemhogy pél­dául müncheni, de pesti mértékkel mérve is elég hit­vány árpalevet mérnek ki. Valamirevaló vendéglőbe térve, elsősorban az étlap hozza zavarba az embert. Még a német nyelv alapos ismerői számára is valóságos keresztrejtvény a kibetüzése, jobban mondva annak megállapítása, mit értsen a rejtélyesnél-rejtélyesebb elnevezésnek ? Megjegyzendő, hogy ez nemcsak az előételekre áll, a húsok és a tészták választásánál sem könnyebb a dolog. A sokat idézett és még többet csúfolt Reichs­sauce ideje, úgylátszik, elmúlt: jobbfajta vendég­lőben egyáltalán nem és a kisebbekben is csak el­vétve találkozni vele. Ha a főzés mikéntjét, már ami az eredményt illeti, nem sok a tanulnivaló Berlinben, annál többet sajátíthatnánk el, azt hiszem, a vendég­látás technikai részét illetően a berliniektől. A na- gyobbszabású étkezőhelyiségekben például valóságos pneumatikus postán juttatják a rendeléseket a kony­hába. Minden pincérnek egy-egy száma van és ha az általa rendelt étel elkészült, hatalmas üvegtáblán kigyullad a megfelelő szám. A technika vívmányai­nak felhasználásával természetesen nem állnak meg a kiszolgálás körül. A mosogatást géperővel végzik és ugyancsak géperővel szárad a temérdek edény is. Talán fölösleges mondanom, hogy a különböző konyhatechnikai műveleteket, a hámozást, a vágást, aprítást, keverést, habverést stb., stb. nem kukta vagy konyhaleány, hanem elektromos áram hajtotta gép végzi. A konyha mechanizálása egyébként hovatovább a magánháztartásokban is elterjed, egyre fogy a szakácsnő, illetve ennek híján a háziasszony keze- munkája, egyre inkább az azt végző gépek felügye­letére szorítkozik a teendője. Természetes, hogy még sok vonatkozásban elmarad a nagy szállodák és ven­déglők technikai üzemétől. A világutazó sonkák. Angliában nagy viták folynak, mert vannak akik azt állítják, hogy a humánus módon leölt disznók sonkái nem tartósak. Nemrég Birmingham- ban volt egy szaktanácskozás, amelyen a fenti okból újra szót emelt néhány állítólagos szakértő és pedig olyan értelemben, mintha bebizonyított tény volna, hogy a kevésbbé humánus módon leölt disznók sonkái tovább tartanak. Ezt azonban megcáfolta egy leedsi dzsentlemen, aki felmutatott öt kifogástalan sonkát és bejelentette, hogy ezeket a humánus módon leölt disz­nóktól eredő sonkákat a hírneves Cook-féle utazási iroda által világkörüli útra indította, ahonnan most érkeztek vissza. Nagy derültséget keltett, amikor a felszólaló előadta, hogy az öt sonkát a Cook-cég emberei a közbenső állomásokon olyan gonddal fogadták, mintha elsőosztályú utasok lettek volna. A sonkák valóban — dacára a nagy klímakülönbségeknek és a többhónapos útnak — kifogástalan állapotban érkeztek vissza hazájukba. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ. A mindszenti járás főszolgabírójától. 1929. kih. 835—5. ítélet-kivonat. Kiss Ferenc, korcsmáros, mindszenti lakos, az 1924: IX. t.-c. 42. §-ának 1. pontjába ütköző borhamisítás s az ugyan­ezen § 2. pontjába ütköző hamisított bor forgalombahozatalával elkövetett kihágásért behajthatatlanság esetén 20 napi elzárásra, átváltoztatandó 100 P pénzbüntetésre ítéltetett s az eljárási költségek megfizetésére köteleztetett. Mindszent, 1930. április 28. Szilárdfy István s. k. tb. főszolgabíró. Kiadmány hiteléül: (Olvashatatlan aláírás) kiadó. Garantált teljes zsírtartalmú sajtjaink mindenütt beszerezhetők: Pálpuszta-sajt, Derby-sajt, Roma- rdour, Imperiál, Óvári, Trappista, Casino, Roquefort, Roquefort dobozos DERBY Sajt- és Yajtermelö Részvénytársaság Központi árúsfiő-telep : Bndapest, VII., Kerepesi út 62. Telefon : József 61—10 2111/10 — 1930. kih. szám. ítélet-kivonat. A m. kir. állami rendőrség budapestvidéki kerüle­tének főkapitánya 1929. évi julius 8-án kelt 911/1929. kih. számú ítéletével özv. Czmarkó Alajosné vendég­lős, szolnoki lakost bűnösnek mondotta ki az 1924. évi IX. t.-c. 9. §-ába ütköző, bornak nem eredeti jel­legének megfelelő néven való forgalombahozatala által elkövetett kihágásban és ezért a törvény 43. §-ának 1. pontja alapján a II. Bn. 4. §-ának alkalma­zásával, vagyontalanság esetén a II. Bn. 10. és 11. §-ai alapján 4 napi saját élelmén kitöltendő elzárásra, átváltoztatandó 40 pengő pénzbüntetésre ítélte. Kötelezte a felmerült költségek megtérítésére és a jogerős ítélet kivonatának a Szolnokon megjelenő „Szolnoki Újság" című napi- és a Budapesten meg­jelenő „Vendéglősök Lapja“ című szaklapban leendő közzétételére. Szolnok, 1930. május 5. Dr. Daday s. k. r.-kapitány, r. b.-bíró. OKos ember ha vendéglőt venni vagy eladni akar: a „Vendéglősök Lapjáíí-ban hirdet! stván Portersör a Polgári Serfőzde páratlan sörkülönlegessége Bakonyi Jenő a Lakos Lajos takaréktüzhely r.-t.-nak 38 évig volt főszerelője tizemet nyitott Budapest, Bezerédy ucca 8. alatt. Elsőrendű, jó és olcsó munkámmal iparkodom megrendelőim bizalmát kielégíteni. Kályhák schamotirozását vállalom. Telefon: József 333—78 “Pátria" Irodalmi Vállalat ti Nyomdai R.*T. Budapest. IX., Ollői»át 25 «ára (Köztelek) Felelős nyomdavezető: Mészáros Vilmos

Next

/
Oldalképek
Tartalom