Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-05-20 / 10. szám

.8 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1930. május SO. Június 4-én zenesziineí. A Budapesti Kávésok Ipartestületi elhatározta, hogy a trianoni szerződés tizedik gyászos évfordulóján az összes budapesti kávéházakban szünetelteti a zenét. A kávésok hazafias elhatározásukat közölték a zeneegyesületek vezetőségével is. Budapest legöregebb emberénél a Rókusbán. A Rókus kórház 107-es számú szobájában fekszik a kórház legöregebb betege, a budapesti koldusok nesztora, a 103 .éves Vég József. Ritkás, hosszú, ősz haj fedi koponyáját, arca beesett, csak a szemei pislognak állandó érdeklődéssel a körülötte levők iránt. Minap egy Vilmos császár úti házban meg­csúszott, elesett, lábát törte s így került kórházba. Az öregember valamikor jó módban élt. — Ötvenegy évig voltam vendéglős Budapesten — mondja — két feleségem volt. Az egyikkel 20 évig, a másikkal 30 évig éltem együtt. Három gyermekem is volt, de meghaltak. Amikor a második feleségem meg­halt, pénzzé tettem mindenemet. Kispestre költöz­tem, gondoltam, hogy megélek a pénzemből is, mert szép vagyonom volt. De a korona romlásával minden pénzemet elvesztettem. 97 éves voltam, amikor fillér nélkül maradtam. Próbáltam bejutni a szegényházba, hiszen több mint félszázadon keresz­tül voltam adófizetője a fővárosnak, de elutasí­tottak azzal, hogy Baranyában születtem. így aztán koldulási engedélyt kaptam, hat év óta ebből tartom fenn magainat. Bizony nehéz kenyér. Az embernek egy-két fillért, meg egy kis darab kenyeret adnak és sokat nélkülözök. Nagyon jó, hogy most a kórházba kerültem, így legalább gond nélkül élhetek ... Borárak. A magyar borpiac állandóan jelent egy-két- három vagonos eladást, anélkül azonban, hogy a keres­kedelem nagyobb élénkséget mutatna. Á belfogyasztás emelkedést mutat, ami elsősorban is az olcsóbb bor­áraknak tudható be, a vidéken pedig a kereseti alkalmak emelkedéseinek. Az országban mutatkozó jégverések tetemes károkat okoztak, de mint nekünk jelentik, az elterjedt hírek nagyobbak, mint a valóság. Kiviteli számlára is történnek vételek, míg a borpárlat céljaira felhasználandó borok állandó érdeklődés tárgyai. Az új borpárlatrendelet azonban némileg zavarja a számításo­ftlodern Bronx- és Vas­!lli!JI!III!l!!!!!llllIIIII!ll!lllllil!lllfllllii!llllI!ll!ll!illlllil!IIIIII!l!ll!llll!lll!!!ll I KATZMAREK és TÁRSA vasszerkezeti gyár. I BUDAPEST, VI., LOMB UCCA 39. 8Z. ~ Telelőn : L. 913-20 | kát és így ebben egy kis zökkenés állott elő. A beérkezett jelentések szerint bizonyos vidékeken a terméshozam nem mutatkozik olyan bőnek, mint ahogyan eddig gondolták. Csengődön eladatott közepes kereslet és kínálat mellett 268 hh 11—12 fokos 24—30 fillérért, 153 hl. 12—13-5 fokos 40—45 fillérért és egy kis tétel 50 fillérért. Dömsödön eladatott 50 hl. 11 fokos különböző tételek­ben 32—36 fillérért. Egy kisebb tétel 12 fokos 44 fillérért. Szegedfelsötányán élénk kínálat és közepes kereslet mellett eladatott 300 hl. 31 fillérért, 40 hl. 41—45 fillérért és egy kis tétel 14 fokos édeses veltelini 50 fillérért literenkint. (V. 5.) Zalatárnokon eladatott élénk kínálat mellett 20 hl. 11—12 fokos 25—30 fillérért. (V. 5. Hegyközségi jelentés.) Pácsán a 13 fokos Novát kifőzésre veszik 16—18 fillérért hektoliterenkint. Sok bor maradt az 1927-től kezdve, amelyekből azonban eladás alig történik. (Hegyközségi jelentés. V. 5.) Szekszárdon közepes kínálat mellett eladatott 200 hl. 11 fokos 24 fillérért és 200 hl. 11—12 fokos 24—26 fillérért. Gyenge óborok kifőzésre P4—16 fillérért kelnek el. (V. 6.) Balatonfiireden ausztriai számlára eladatott 300 hl. 13-5—14 fokos 68—75 filléres árban. A kereslet gyenge, észletek még vannak. (V. 3.) Badacsonyban változás nem történt. Az 1927: XXI. és az 1928: XL. törvénycikkek­nek a biztosításra kötelezettek körének meghatáro­zására vonatkozó rendelkezéseit már ismertettük s ezért e helyen csupán azokra a szabályokra mutatunk rá, amelyeknek nem ismerése vagy helytelen értel­mezése miatt a gyakorlatban sokszor félreértések, viták merülnek fel. Biztosításra kötelezettek az átmenetileg, ideig­lenesen, vagy kisegítőképen alkalmazott munka- vállalók is. A tanoncok biztosítása. A tanoncok, gyakornokok és általában hasonló minőségű egyének betegségi és baleseti biztosításra akkor is kötelezettek, ha javadalmazás nélkül vagy a szokásosnál csekélyebb javadalmazásért dolgoznak, avagy kiképzésükért munkaadójuknak díjat fizetnek. Az öregségi stb. biztosítás kötelezettsége az itt említett munka- vállalókra csak az esetben terjed ki, ha munka­teljesítményükért javadalmazásban (akár termé­szetbeni, akár készpénz) részesülnek. Akik egyidejűleg több helyen vannak alkalmazva. Aki egyidejűleg biztosításra kötelezett több üzem­ben, vállalatnál stb. dolgozik, betegségi és öregségi biztosításra csak főfoglalkozása (mellékfoglalkozása alapján nem) után kötelezett. Mellékfoglalkozás az, mely egy másik (fő) foglalkozás mellett megélhetési keresőforrásnak nem tekinthető. Baleseti biztosításra azonban minden egyes foglalkozása alapján köte­lezett a munkavállaló. A segédszemélyzetet nem foglalkoztató otthoni munkások (akik nem az üzem telepén, hanem annak részére saját lakásukon dolgoznak), szintén biztosí­tásra kötelezettek. A munkavállalók általában javadalmazásuk nagy­ságára tekintet nélkül, biztosításra kötelezettek. De a magánalkahnazottak betegségi biztosításra csak akkor kötelezettek, ha jövedelmezésük havi 300, illetőleg évi 3600 P összeget meg nem halad. Öregségi és rokkantsági biztosításra pedig a magán­alkalmazottak és segédalkalmazottak csak akkor kötelezettek, ha javadalmazásuk havi 500, illetőleg évi 6000 pengőt meg nem halad. Magánalkalmazottak alatt a tisztviselők, mű­vezetők és általában hasonló állásban levő, rend­szerint havi vagy évi fizetéssel alkalmazott munka- vállalók értendők (tisztviselő, művezető, kereskedő­segéd, raktárfelügyelő, ügynök, utazó, kirakat- rendező, pénzbeszedő, kereskedelmi gyakornok, pénz­táros, levelező, gépíró, ügyvédjelölt, közjegyző­jelölt, gyógyszerészjelölt stb.) Segédalkalmazottak megnevezés alatt a biztosításra kötelezett üzemek, vállalatok és hivatalok irodai segédszemélyzetéhez tartozó havi vagy évi javadal­mazásban részesülő állandó munkavállalókat (irodai altiszt, irodai segéd, irodai szolga stb.)x valamint Pálinkaárak. Törköly. A munkaalkalom növekedése ennek a cikknek a forgalmát kedvezően kell hogy befolyá­solja, annál is inkább, mert ennek a cikknek termelése Iassankint teljesen befejeződik. Szilva. A helyzet változat­lan. Borpárlat. A piacon a kínálatok csökkentek, az árak változatlanok. Jegyzés : 4—4-20 P. Lebontják a Morgó-korcsmát Nyíregyházán. A „Bundi“ bezárása és átalakítása után sor kerül a Morgó-korcsma lebontására is. A Vay Ádám ucca végén az utas elé meredő korcsmát már rég bezárták, most aztán le is bontják. A kemecsei út torkolatánál a régi vámház helyén új temetőőri és vámház- épületet emelnek. A manga. Brazíliában egy egész különös gyümölcs terem : a manga, amely egy óriási körtéhez hasonlít. Az ízét nehezen lehet jellemezni, mert a nálunk ismeretes gyümölcsök közül egyiknek az ízéhez se hasonlít. A zamata a paradicsom, uborka és őszi barack zamatának keveréke. Amellett még van valami fanyar íz benne, ami a terpentinre emlékeztet. A mangát Brazíliában nagy mértékben fogyasztják, de annak, aki először ízleli meg, elővigyázatosság ajánlatos. Általában az a szabály, hogy a manga fogyasztása után se alkoholt, se tejet nem szabad inni, mert egyébként súlyos gyomormegbetege­dések állhatnak elő. a vállalatok, üzemek stb. hasonló állású vagy évi javadalmazásban részesülő, nem irodai állandó munkavállalóit (ajtónállók, kapusok, kézbesítők stb. kellérteni. Ali a ,,javadalmazás“ ? A biztosított javadal­mazásba számít: a fizetés, a bér, a napibér, a lakás­pénz, a működési, drágasági, a túlóra és bárminő más jutalék ; a fizetést kiegészítő állandó közle­kedési költség, a jutalék, az egyezmény, vagy darabszám szerint járó díj és munkaviszonyból származó minden készpénzben, úgyszintén termé­szetben kapott járandóság s végül a harmadik személyek változó szolgáltatásaiból (borravaló stb.) származó minden bevétel. Családtagok biztosítása. A vállalat, üzem stb. tulajdonosának a biztosításra kötelezett üzemben, vállalatban dolgozó családtagjai csak az esetben biztosíthatók, ha munkájukért megélhető kereső­forrásnak tekinthető javadalmazást kapnak. A szer­ződtetett tanoncként alkalmazott családtag azon­ban biztosításra kötelezett még akkor is, ha java­dalmazásban egyáltalában nem részesül. Két hajdúböszörményi korcsmáros a debreceni törvényszék előtt. Hajdúböszörmény két korcsmá- rosa, ifjú Pólyák János és Weisz Ármin között évek óta fennáll a konkurrencia s mindketten igyekeznek túlszárnyalni egymást. Ennek a konkurrens csatá­nak végül is zsarolási bűnper lett az epilógusa, amelyet Weisz Ármin, illetőleg Kiss Miklós indított Pólyák János ellen. A múlt év októberében ugyanis Pólyáknak tudomására jutott, hogy Weisz Ármin egy levéllel elküldte Kiss Miklóst Nagy Imréhez azzal a megbízatással, hogy hozza el tőle azt a három liter rumot, amelyet ő Nagy Imrével vétetett a szeszgyárban. Kiss Miklós el is ment, magához vette a demizson rumot és visszafelé indult. Pólyák azonban, aki lesben állott, rárohant Kissre és elvette tőle a levelet, majd arra kényszerítette Kisst. hogy adja át neki a rumot. A debreceni törvényszék Serly-tanácsa zsarolás vétségében mondotta ki bűnösnek Pólyák Jánost és jogerősen húsz pengő pénzbüntetésre ítélte. Felakasztotta magát egy vendéglős. Csütörtökön délután a vízivárosi temetőben az árok mellett felakasztva találtak egy idősebb férfit. Mire levágták, már halott volt. A helyszínére kiszállt rendőri bizottság megállapította, hogy Simola Endre 56 éves vendéglős az öngyilkos. Simola Endre a József körút 58. számú házban lakott. Búcsúlevelet nem találtak, nála. Simola holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították s megindult a nyomozás annak megállapítására, hogy a vendéglős miért lett öngyilkos. Mikor kell a családtagokat is bejelenteni a Társadalombiztosítónál? Kik vannak kötelezve a Társadalombiztosító bejelentésére?

Next

/
Oldalképek
Tartalom